A hét plébániája: GYIMESFELSŐLOK

Hargita megyében Gyímesfelsőlok, a gyimesi csángók legelső települése Csíkszeredától 30 km -re, a főút mentén Bakó megye felé, amely a Tatros eredetétől a Boros-patakig tart. Több völgyi és havasi szórványból áll. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkasokpataka, Bothavaspataka, Rána-vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja, valamint a főút mentén még 8,5 km szakasz. Ezek hegyi szórványok, kis telepek, amelyek egymást követik és a „-patak” utónévben végződnek. A legtöbbjük az első települők nevét őrzik. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. Kopár, hegyes vidék. A népdal is azt tartja „A Gyimesi hegyek kőből vannak rakva”. A lakott terület tengerszint feletti 850-1000 m között váltakozik. Az olyan családnevek hallatán, mint: Bodor, Tankó, Póra, Timár, Antal rögtön a Csángóföld jut eszünkbe. Majláth Gustáv Károly püspök 1905-ben nevezte ki előbb „kihelyezett lelkészséggé” az addig Középlokhoz tartozó települést. 1905-ben egy új, fából készült plébánia épület épűlt Felsőlokon.

Gyimesfelsőlok Gyimesközéplok filiája volt. 1907. július 8-án vált önálló egyházközséggé Antal József gyimesfelsőloki plébános kérésére. A különvált egyházközség magára számíthatott. Kostelek ellátását is egy időre ide csatolták. Általános iskolája a Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója nevét viseli. Az 1970-es években egyértelműen látszott, szükség van a templom bővítésére. A Kosza István plébános megálmodta bővítés kivitelezése végül Gergely Fülöp plébános vezetésével történt meg 1977-78-ban, amikor „templomot építettek a templomhoz” egy kereszthajó formájában. Utoljára Vass Nimród István plébános idejében 2012-ben volt kívülről, 2014-ben belülről és 2016-ban volt a torony és a tető cserélve, felújítva, javítva. A templom főoltárán egy nagyobb méretű festményt láthatunk, Szent András apostolt ábrázolja, aki maga elhatározásából lett Jézus tanítványa. Két mellékoltára: a Szűz Mária és Szent József oltárok. A templom előtt, jobb oldalt a bejáratnál alakították ki a Lourdes-i Szűzanya barlangot, ahol a falu hívei engesztelésért és gyógyulásért vagy megnyugvásért imádkoznak. A Szent András apostol tiszteletére felszentelt plébániatemplom a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot a nyárádremetei származású Vass Nimród-István plébános teljesíti 2011-től. Kántori szolgálatot Pora Attila kántor tölti be. A templom búcsúját november 30-án tartják, örökös szentségimádási nap: május 10.

A községben található még két régebbi kápolna is, amelyek valamikor a 60-70-es években épülhettek. Egyik a Farkasok patakának oldalában van, Páduai Szent Antal tiszteletére, a másik az alszegen található, Keresztelő Szent János születése tiszteletére van felszentelve. A hozzátartozó kis telket itt Gábor András családja adományozta. Ebben a kápolnában naponta 3-szor szól a harang. A komjátpataka szádában 1971-ben épült egycsaládi házra emlékeztető kápolna Kosza István plébános idejében. A telket Karácsony Kálmán adományozta az egyháznak. Tankó Géza plébános építtetett fel, ide a kápolna helyére egy szép templomot közadakozásból és pályázatokból, ez 2005-ben elkészült, és végül 2007-ben szentelte fel Dr. Jakubinyi György érsek. 2008-ban Görbe patakán egy hatalmas vihar, jég és áradás nyomán Tankó Béla helyi lakos kezdeményezésére előbb 2009-ben egy keresztet állítottak a fejben, majd egy kéttornyú, zsindelyfedésű fa kápolnaépítését is elkezdték amelyet végül 2012. július 11-én szentelt fel Tamás József segédpüspök Szent Benedek tiszteletére, utalva ezzel a természeti csapás napjára. Utólag mellette Lourdes-i Mária barlang és keresztút is készült. 2009-ben tervezett, Széphavas egyesület által építtetett kör alakú, tégla építésű kápolnát, Tamás József segédpüspök szentelte fel 2014 Pünkösd hétfőjén a Szentlélek tiszteletére. 1992-ben a debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kezdeményezésére az akkori plébánossal, Berszán Lajos atyával elkezdték a Sziklára épített Ház építését. A felépült ház mellett 2001-ben kezdték meg az Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus szellemiségű líceum építését. Az egyházközség óhajára ravatalozó kápolna is épült melyet 2014. szeptember 28-án Tamás József püspök szentelt fel. Új plébánia és közösségi ház építésére is sor került, amelyet belül elkészítettek és lakhatóvá tettek, az épület külső felén folynak még a munkálatok.

Összeállította: Gábor Anna.

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment