A csodás Dél-Erdélyben, a Retyezát és a Déli Kárpátok árnyékában, napsütötte lankás dombok között terül el a kis falu, Csernakeresztúr, Hunyad megyében. A nagylaki határátkelőtől 200 km-re, Déva és Vajdahunyad között található, a Cserna folyótól nyugatra fekszik. Nevének eredetéről elmondható, hogy mint a helységnevekben mindig, a Keresztúr itt is arra utal, hogy egykori templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. Először 1302-ben említík, majd 1365-ben Kyriztur, 1367-ben pedig Kerezthur néven. A megye legnépesebb magyarlakta helysége, több, mint felét bukovinai székelyek leszármazottai lakják. Őseink az 1764-es madéfalvi veszedelemkor menekültek Bukovinába és öt faluban telepedtek le és pedig Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, majd innen telepíti 1911-ben a magyar állam a mai faluba, Csernakeresztúrra. Barcsay Andor és Szabó Imre a korábban saját maguk által felvásárolt birtokra 620–630 bukovinai székelyt telepített részben az öt bukovinai székely faluból, részben az al-dunai telepes falvakból. A telepítéssel a korábbi faluhoz csatlakozva „csángótelep” jött létre. Az akkoriban hivatalosan is használt csángó szót a telepesek még gúnynévnek érezték, de az újabb nemzedékek önelnevezésükként fogadták el. Az ő utódaikat a telepítés után „régi magyarok”-nak nevezték. A lakók nagy része korábban a vajdahunyadi nehézipari üzemekben dolgozott. Az 1990-es években sok csángó család a falu kedvező adottságait kihasználva vendégszobát alakított ki vagy panziót nyitott. Látnivalók a faluban : a Vízimalom, a csángó tájház, a régi református templom megmaradt tornya, a torony és a falu fölé emelkedő dombon az 1882-ben épült faerkélyes ortodox templom.
Letelepedésük után, 1915-16-ban templomot építenek, 1920-ban katolikus iskolát indítanak. A falu közössége mai napig büszke hagyományaira. A piskitelepi plébános és hunyadi főesperes Nyújtódi Jancsó Ernő, vallásos székely népet a megfelelő lelkigondozásban és nevelésben részesítette. Csernakeresztúr ekkor Piskitelep filiája volt. Sok utánajárás után és a megfelelő anyagi háttérrel 1914-ben letették Csernakeresztúron az új katolikus templom alapkövét. Jancsó Ernő főesperes hirtelen halála és a háború miatt megtorpant a templom építésének az üteme, de 1916. szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén, Hoboth József alesperes-plébános mégis megáldotta az új templomot és átadta rendeltetésének. Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben, majd szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen ered az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása. 1918-ban Csernakeresztúr önálló plébánia lett. Egyelőre a régi Furka-féle ház szolgált plébániának. 1944–1945-ben az egyházközség új katolikus iskolát épített, amit azonban 1948-ban államosítottak. 1948. október 13-án meghalt Dézsi Lajos, a hitközség plébánosa, aki 1919-től kezdve hűségesen szolgálta híveit három évtizeden át. Az új plébános, Kósa József idejében, 1955-ben épült fel az új plébánia, aki 1971-ig, haláláig itt szolgált.
A templom főoltárán egy fa feszület áll a korpusszal, két mellékoltárán Jézus Szíve és a Lourdesi Szűzanya szobrai. Ezenkívül még a Szent József, Szent Pio, Szent Rita és a templom bejáratánál a Szent Antal szobrok láthatók. A templom előtt jobbról egy nagy márványfeszületet és balról Mária Világkirálynő a kis Jézussal szobrát helyezték el, és még egy fakereszt a Bukovinából beköltöztetett csángók tiszteletére van állítva. Az egyházközség katolikusok lélekszáma 700 a filián meg 150. Jelenleg az egyházi szolgálatot a Székelyvécke-i születésü T. Tóth János, lelkész végzi, kinek előző szolgálati helyei a következők voltak: Lupény - 1987-től 1992-ig, Segesvár - 1992-től 1996-ig és 96-tól Csernakeresztúr-i híveket szolgálja. A kántori szolgálatot Szencsuk Jakab besegítőként teszi. A csernakeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Hunyadi főesperesi kerületéhez tartozik. A búcsús ünnepe szeptember 14, örökös szentségimádási nap: július 20.
Filiája, Piskitelep oldallagosan ellátott plébánia és a templomot Lönhart Ferenc püspök idejében építették 1885–1886 között. A templomot 1886. augusztus 22-én szentelték fel Szent István király tiszteletére. Ekkor a katolikusok száma mintegy 980 volt. A templomot Jancsó Ernő főesperes-plébános idején, 1904 nyarán megnagyobbították, oldalhajókkal kibővítették. Oltáregylet is alakult 1904-ben, Jancsó Ernő főesperes-plébános idejében. Piskitelepen a templom mögött egy kripta is épült, hiszen a Nagyágon született és Piskitelepen nevelkedett Lönhart Ferenc püspök végrendeletében azt kérte, hogy Piskitelepen helyezzék örök nyugalomra. Hunyadi főesperesi kerülethez tartozik. Búcsús ünnepe augusztus 20, örökös szentségimádási nap: július 14.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment