Arad megye municípium rangú város, ma Arad megye székhelye. A 20. században Kisszentmiklós, Mikelaka, Újarad és Zsigmondháza településeket csatolták hozzá. Arad neve a magyar településnevek túlnyomó többségéhez hasonlóan puszta személynévből keletkezett. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várba I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve. A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Aradot és környékét már a legősibb idők óta lakják, városa igen gazdag történelmi és kulturális múlttal rendelkezik, így az idelátogatók számára a város egy szabadtéri múzeum élményét nyújtja a számtalan XVIII., XIX., XX. századi épületével. Az építészet szerelmeseit lenyűgözi a város rengeteg barokk és reneszánsz épület szépsége. Gazdasági és kulturális szempontokból, a számos tanulmányi intézmény és turisztikai látványosságnak köszönhetően, a város igen fontos szerepet tölt be. Az erre látogató zarándokok több templomot látogathatnak meg Aradon, éspedig az Arad Mosóczy-telep plébániatemplomot, titulusa: Szent József, Arad-Séga plébániatemplomát, titulusa: Lisieux-i Szent Teréz, Mikelaka templomát melynek titulusa: Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony), Arad-Gáj-i plébániatemplom, titulusa: Boldog Gizella valamint Arad –Belváros ahol a plébániatemplom titulusa: Páduai Szent Antal.
Az aradi Páduai Szent Antal-templom műemlékké nyilvánított épület a város első kerületében van és szerepel a romániai műemlékek jegyzékében. A nép száján Aradi Katolikus Katedrális néven közismert, a Minorita rend székesegyháza. A Páduai Szent Antalnak szentelt plébánia a minorita rend barokk templomának lebontását követően, 1902-1903-ban épült Tabakovits Emil tervei alapján. Az épületbelső kialakítása azonban még évekig elhúzódott, a templomot végül 1911-ben szentelték fel. Fő homlokzata a főút felé néz a körülölelő Minorita palota homlokzatával, ennek szerves részét képezi a templom főhomlokzata. A templom téglalap alaprajzú hajója pedig, amelyhez egyenes záródású szentély csatlakozik, belső udvarában helyezkedik el felirata szerint 1926-ban felépült kultúrháza. A templom főhomlokzatát két impozáns méretű oszloppár veszi közre, amelyek között kialakított, széles lépcsősor vezet fel. A bejárati ajtó fölött, a párkányon, Piéta szobrot helyeztek el. A fülke félkörös ívét tojásléc és babérfüzér díszíti, a minorita rend címere, két oldalán egy-egy fekvő angyal alakkal, a párkány bejárat fölötti frízében felirat olvasható: „AZ ÉN HÁZAM IMÁDSÁG HÁZA. Lukács 19,46.”A templom előcsarnokának kupolája fölé magasodva kör alaprajzú, rézkupolával fedett torony emelkedik, félkörös záródású, zsalugáteres ablakok nyílnak, a főtengelyben a körablak helyén az órát helyezték el. A főtér felől oldalbejárat nyílik, felette a templom karzatára vezető lépcsőház oldalhomlokzata. Mind a hajót, mind a szentélyt nyeregtető fedi. A szentély udvar felőli oldalához csatlakozik a téglalap alakú sekrestye. A templombelsőt a főbejáraton át közelítve meg kör alaprajzú, kupolás előcsarnokba jutunk, amelynek falait kompozit fejezetes falpillérpárok tagolják, nyílásait stukkódíszes keretek veszik körül. Az oszlopok, pillérek törzsét, valamint a párkány egyes tagozatait sárgás műmárványozás fedi. Az előcsarnokot, a hajót, és a szentélyt velencei mozaikpadló borítja. A szentély végfalánál áll a templom főoltára, egy-egy pillér veszi közre. A két pillér által közrefogott oltárkép, a templom titulusának megfelelően, Páduai Szent Antalt ábrázolja puttók és egy Angyal társaságában, amint éppen a gyermek Jézus előtt hódol. Az oltár a 20. század első éveiben, a frissen elkészült templom számára készült, a festmény id. Vastagh György munkája. A hajó két oldalán felállított mellékoltárok közül két jobb oldali a lebontott minorita templomból származó, Ferdinand Schissler alkotásaként ismert oltárkép felhasználásával készült. Az egyik olajkép Szent József halálát mutatja, míg a másik Szent Ferenc stigmatizációját ábrázolja. A harmadik mellékoltárt ezen az oldalon Szent Erzsébetnek szentelték. A Templom utca felé eső oldalon az első mellékoltár azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent István felajánlja Máriának országát, koronáját. A következő szakaszokban egy Szent Keresztet mutató retábulum, majd egy Jézus Szíve oltár áll. A diadalív két oldalán egy Szent Teréznek illetve egy Szeplőtelen Boldogasszonynak szentelt mellékoltár szolgálja a hívek igényeit. A mellékoltárok architektúrája egyébként azonos típusú: oszlopok által határolt, oromzatos, barokk vagy reneszánsz díszítőelemekkel tarkított, félkörös oltárképet vagy szoborfülkét magábafoglaló retábulumokról van szó. A hajó kifestését Lohr Ferenc és Bogdánffy Pauli Erik készítette, a boltozaton Krisztus életének jeleneteit ábrázoló tondók láthatóak. A templom félkörös záródású ablakait, Árpád-házi és más szenteket ábrázoló, színes ólomüveg-ablakok díszítik.
A Páduai Szent Antal plébániatemplom a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, az Aradi esperesi és a Marosi Főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Blénesi Róbert minorita plébános, Ft. Prekiewicz Arthur minorita házfőnök és Ft. Varga János kisegítő lelkész végzik. A kántori szolgálatot Tankó László kántor-karnagy tölti be, aki a liturgikus énekes szkólát valamint a templomkórust is vezeti. Minden hónap első vasárnapján szentségimádást tartanak (két nyelven). Búcsús ünnepét junius 13-án tartják.
Összeállította: Gábor Anna Kép: http://romkat.ro
Leave a Comment