Arad Erdély déli kapuja, és Arad megye székhelye. A Magyar határtól 50 km-re a Maros folyó partján terül el. Fontos közlekedési csómópont volt már a múlt század második felében is. A XIX. század második felében a város a környék kultúrális központjává fejlődött. A városban született: 1886-ban Tóth Árpád költő és 1902-ben Jávor Pál színművész. Az aradi ipar alapját a XVII-XVIII. században kialakult céhek képezték. Az Arad régi magyar személynév, az eredete bizonytalan, lehet, hogy az úr szó kicsinyítőképzős változata. Valószínűleg Arad, Urod, Orod lehetett az itteni várban I. István által az Ajtony vezér fölötti győzelme után kinevezett első ispán neve. Várát 1132-ben említik először. Ez nem azonos a mai várral, hanem a mai várostól 7 km-re keletre feküdt. Itt végeztette ki II. Béla szerb felesége a férje megvakításában bűnös 68 főurat. A várost kétszer is a tatárok elpusztították, de a vár ellenállt a támadásnak. 1514-ben Dózsa serege pusztította, majd 51-ben a törökök Arad várát elfoglalták, 1688-ban szabadult fel. 1783-ban épült fel a süllyesztett új csillagvár a Maros kanyarulatában. Arad 1834-ben lett szabad királyi város. Itt végezték ki 1849. október 6-án az aradi vértanúkat. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Romániához került. 1944. szeptember 13-án a III. magyar hadsereg elfoglalta, de a királyi román erők szovjet segítséggel már 19-én visszafoglalták. Az eredetileg Attila téren, ma a Megbékélés parkjában, 2004-ben állították fel újra az aradi vértanúk monumentális emlékművét, Zala György párizsi díjat nyert alkotását, amelynek központi alakja a szabadságot jelképező nő, Hungária, melyet 4 szoborcsoport vesz körül, talapzatán a vértanúk bronzportréi láthatók. Egyéb látnivalók a városban: a minorita templom, a református templom, ahol 1901-ben Horthy Miklós tartotta esküvőjét, a kultúrpalota, benne található a Történeti Múzeum, az evangélikus és ortodox templomok, Nepomuki Szent János szobor, Refiroiu-kereszt, Neológ zsinagóga. Arad külvárosai Gáj és Séga, környező beolvadt települések Mikelaka, Zsigmondháza, Új Arad és Kisszentmiklós városnegyedek.
Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc vérbefojtása után Arad-Gáj katolikus népe elhatározta, hogy a magyar szentnek épít templomot, aminek az alapkövét 1856. augusztusában tették le, a falai a városvezetés, de főképpen a nép adományaiból növekedtek, mígnem 1858. május 9-én Csájlági Sándor csanádi püspök felszentelte az ország akkori első Boldog Gizella templomát. Az eltelt 160 év alatt a hívek rendületlenül tisztelték, tisztelik Boldog Gizellát, Szent István királyunk feleségét. A templom 150. évfordulója alkalmából a veszprémi érsek, dr. Márfy Gyula, az arad-gáj egyházközségnek ajándékozott ereklyeként Gizella egy fél ujjpercét egy feszületbe foglalva. Lukacsovits Magda által tervezett, Horváth László vállalkozó által kivitelezett, kovácsolt vas oltárának az aljában, átlátszó arany-üvegdobozban van elhelyezve. Boldog Gizellát, Szent István feleségét, nemcsak a gáji templom, de a helybeli magyar katolikus közösség védőszentjének is választottak. A gáji római-katolikus templom előtti rész 1858-ban kapta meg a Szent Gizella tér elnevezést. Amikor Gájt Aradhoz csatolták, és a templom 150 éves évfordulóját ünnepelték, jó alkalom volt arra, hogy a gáji plébánia címe ismét Szent Gizella tér 1. szám legyen és ide helyezték el Boldog Gizella mellszobrát. A nagyjából száz személynek ülőhelyet kínáló templom búcsújára Kocsis Rudolf képzőművész elkészítette Szent II. János Pál pápa plakettjét, valamint ebben az évben elkészült a Szent XXIII. János pápa bronzplakettje is. A templom felújítása során teljes tetőcserét hajtottak végre, kívülről újravakolták a tornyot, az egész épületet. A falakból kiiktatták a salétromot, belülről gipszkartonnal borították, újrafestették és nem rég új fűtési rendszert inditottak el. E hatalmas munkához anyagi támogatást a svájci barátaiktól kaptak, akik felújították a templom villanyhálózatát, világítótesteket hoztak, továbbá Arad önkormányzatától, de főleg a hívek lelkes adományaiból. A templom felújítása során, az erdélyi származású festőművész, aki Németországban élt, néhai Hatzack Lukacsovits Magda, aki több mind 40 évvel ezelőtt a szentpáli templom belső festését is végezte, most a férje tudásától támogatva, megalkotja a templom ékét, a Szent Gizella életét ábrázoló 6 részből álló szekkó-sorozatot: II. Henrik császár eljegyzi húgát Istvánnal, I. királyunkkal; Gizella segíti férjét a térítésben és a kormányzásban; A templomoknak ruhákat varr; Gizella jótékonykodik; Kolostorba lép fia özvegyével; illetve a Gizella apátnő című jelenetek kelnek életre Lukacsovits Magda keze nyomán s még megújítják a templom igen értékes főoltárát is, melyen Boldog Gizella festménye látható. Ugyancsak ő tervezte az ambót is. A templomban baloldalt Szent Antal mellékoltár, valamint egy barlang a Lourdesi Szűzanya tiszteletére felszentelt szoborral látható. Maratoni felolvasást – 48 órás feljánlást végeztek az arad-gáj katolikus templomban Boldog Gizella szentté avatásáért, a Boldog Gizella Nőszervezet kezdeményezésére. Az aradi Szent Gizella Gyermekotthon, a római katolikus plébánia mellett épült, kétemeletes, Máltai-házban kapott helyet, de ez jelenleg már nem müködik.
Az Arad-Gáj egyházközséget szolgálják jelenleg a 11 gyermekes családból származó testvérek, Sándor Tivadar, aranymisés plébános és Sándor Balázs segédlelkész, aki a korház-lelkészi feladatkört tölti be. Ezen kívűl még oldallagosan ellátott plébániák Sofronya és Szentpál, ahol minden vasárnap szentmisét tartanak az ott lakó katolikus hívek számára. A kántori szolgálatot Buciu Éva Rodica végzi. A Boldog Gizella Arad-Gáj római katólikus plébánia a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Marosi főesperesi, az Aradi esperesi kerülethez tartozik. Búcsú ünnepségét május 7-ét követő vasárnap tartják, amikor zsúfolásig megtelik a templom, ahogyan az Aradon immár hagyomány, nemcsak az ide tartozó hívek, hanem a város más negyedeiből is, igen sokan jönnek el, hogy lélekben együtt ünnepeljenek.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment