A hét plébániája: KIRÁLYDARÓC

Királydaróc község Szatmár megyében a Kraszna folyó két oldalán elterülő település. Ezt az Árpád-kori települést, 1217-ben Solymos néven említik a megmaradt hivatalos papírok, a neve pedig onnan ered, hogy a királyi solymárok birtoka volt és ezen a helyen az Árpád-házi királyi családnak volt a Sólyom nevezetű vára. A nevéhez fűződik még, hogy itt nevelték és képezték ki vadászatra a király solymait. A daróc sólymot jelent. 1661-ben a tatárok visszavonulásuk alkalmával mindent felégettek, Királydarócot is. 1262-ben V. István király ezt a területet Aladár ispánnak adományozta. A XIV. században több birtokos kezébe jut a település, 1555-ben visszaszáll a királyi kamarára. Legismertebb földesura a Károlyi család volt, amely közel két évszázadon át bírtokolta a települést. 1634-ben akkorára duzzad a Daróczy uradalom, hogy még 9 település tartozott hozzá és a Szatmári vár birtokaihoz csatolták. 1580-ban már Nagydarócz néven említik. A XX. századra vegyesen lakják a települést, etnikum és vallási hovatartozás terén egyaránt. A Partium történelmi régióban lévő Királydaróc község rangon van és Érkisfalu, Érszentkirály Kőröstelep, Krasznacégény tartozik hozzá. Érdekességként meg lehet említeni a Szakylán települést is, ami Darócz határában volt, de elpusztult és nem is épült újra. 1469- ben Zsáklyán néven szerepel, amikor a Csáky család birtokolta és úgy tartják, hogy a török időben tűnt el véglegesen. Az Árpád-házi királyok idején már rendelkezik római katolikus templommal, ami a reformáció idején a reformátusok kezére került, erről pedig 1530-ban írt hivatalos írások tanúskodnak. A plébániát 1758-ban alapították, azóta vezeti az anyakönyvet is, híveinek nagyobb része sváb telepesek leszármazottjai, akik idővel elmagyarosodtak. A templomot 1826-ban kezdték el építeni és 1831 őszére végeztek a munkálatokkal. Két évvel később már orgonája is volt. Ezen templom felújításakor a sekrestye ajtó felett „ Hic fuit Andreas Daróczy 1599” feliratot fedeztek fel. A templom jelenlegi főoltárán Szent István király szobra látható mivel a templom Szent István király tiszteletére van felszentelve. A főoltár képéről lehet tudni, hogy 1891-ben a régit új képre cserélték, de sajnos az sincs már meg. 1857-ben építik fel a mellékoltárát. Ebben az időben Ákos, Géres, Krasznamihályfalva, Krasznacégény és Érkisfalu tartozott hozzá, mint filia. Ekkor a hívek száma, az anyakönyv írásai alapján 685 fő volt. A jelenlegi templomot Nagy József, valamint fiai Károly és Lajos festőművészek alakították olyanra, amilyennek ma is ismerjük. Az orgona utolsó felújítás 1886-ban történt. 1884-ben a templom előtt a királydaróci hívek egy díszkeresztet állítottak fel. A templom harangjainak történetéről tudnunk kell, hogy 1911-ben, szintén a hívek hozzájárulásával, 2 új harangot öntenek, Egry Ferenc harangöntőnek köszönhetően, amit sajnos 1917-ben elvisz a hadsereg háborus célokra. Az egyik harang 75 kg, az átmérője 92 cm, középen egy Magyarok Nagyasszonya, alatta pedig „Szüzeknek Szent Szüze, könyörögj érettünk!” felirattal. A kisebbik 43 kg, átmérője 47 cm, a közepén Szent József domborművel, alatta „Szent József, könyörögj érettünk!” felirattal van ellátva. Mind két harang alján körbefut még ez az írás: „Egybegyűjtöm a híveket, siratom a holtakat,oszlatom a fellegeket!” Ezeket pótolva, 1926-ban 2 új harang került a templomba. A nagyobbik 455 kg Szűz Mária tiszteletére, a régi felirattal, a második a Szent Imre herceg tiszteletére, 140 kg, aminek „E” hangzás van és a rajta található felirat: „Szent Imre herceg könyörögj érettünk!” Egy harmadik harang is meg lett áldva, Szent István király, a templom védőszentjének tiszteletére. Királydaróc, Tasnádszántó oldallagosan ellátott plébániája, filiáival Krasznacégény és Krasznamihályfalvával együtt, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegy, Közép-Szolnoki főesperesség, Tasnádi esperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot Ft. Husztig Róbert plébános látja el. A templom búcsúsünnepét Szent István királyunk ünnepnapján, augusztus 20-án tartják. Örökös szentségimádási nap: minden hónap negyedik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna