Segesvár municípium Maros megyében, Szász szék központja a Nagy-Küküllő és a Hortobágy összefolyásánál, az arad-brassói vasúti fővonalon, a teraszos völgyben épült Erdély egyik legfestőibb városa. Marosvásárhelytől 45 km-re dél-délkeletre a Segesd pataknak a Nagy Küküllőbe ömlésénél fekszik. Nevének eredete, az ősi magyar seg, ség dombot, halmot jelentett. Ebből keletkezett –es képzővel és az erősséget jelölő vár utótaggal a település neve. Ősidőktől fogva fontos, lakott hely, 1898-ban a Nagy-Küküllő jobb partja fölé emelkedő fennsíkon tárták fel a Wietenberg-kultúra leletekben gazdag telepét. 1141 és 1161 között II. Géza szászokat telepített ide. A szász szék központja lett, favárát 1191-ben kezdték el építeni. Ez a tatárjáráskor elpusztult, majd ezután falakkal és tornyokkal fokozatosan épült be a Várhegy felső része. A vártemplomot egy 12. századi kápolna helyén kezdték el építeni 1350-ben. A 14. századtól szabad királyi város. Itt választották meg erdélyi fejedelemnek 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt, 1657-ben Rhédey Ferencet, 1658-ban Barcsay Ákost. 1849. július 31-én határában volt a segesvári csata. 1876-ban a szász székek helyett újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegye székhelye lett. A várost mindvégig híres kézműipar jellemezte. Bronz- és ónművesei, asztalosai, kőfaragói, majd később posztó-, kerámia- és üvegipara tette nevezetessé.
Látnivalók: Segesvár történelmi központja 1999 óta a Világörökség része. Várának egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli. Óratornya a 14. században épült, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. Ma múzeum van benne. Szent Miklósnak szentelt vártemploma a hegytetőn áll. Mellette az egykori Aranyművesek tornya helyén a 19. században épült a temetőkápolna. Közelében az evangélikus gimnázium épülete. A Várhegyre a 178 fokból álló diáklépcső vezet fel. A járványkórházi templom, a régi megyeháza 1888-ban épült. 2007-ben a vár fala beomlott, a talajomlás elérte a Petőfi szobor talapzatát, ekkor lebontották, és 2013-ban új helyen, egy ún. Petőfi-parkban újra felállították. Híres emberei akik itt születtek: Vlad Tepes ismertebb nevén Dracula, Hauer György egyházi író, Schech Márton történetíró, Apor Vilmos mártír győri püspök, szobra a plébánia kertjében áll, Kozma Géza zeneszerző és még több híres ember.
Napjainkban a város lakossága közel 30 ezer, mintegy 5700 fő a magyar anyanyelvűek száma. A plébánia alapítását az 1143-as évre teszik. Az első templom javára búcsút engedélyezett a pápa 1298-ban. Ez a templom valószínűleg a várhegyen épült. A reformáció idején négy kápolnája is volt a várnak. Ebből az egyik a hegyi templom, a másik a fedett lépcső mellett lehetett, a harmadik a domonkosok kolostortemploma, amely már 1298-ban létezett, a negyedik egy kis gótikus kápolna, amely a domonkos apácáké volt. A reformáció idején a város szász lakossága mind lutheránus lett, a domonkosoknak és a domonkos apácáknak is el kellett hagyniuk a várost. A katolikus hitélet újraindulása 1702-től kezdődött, ekkor került egy ferences szerzetes Segesvárra, aki a szabad ég alatt prédikált, és eleinte egy deszkabódéban lakott. A ferencrendi szerzetesek 1723-ban kapták meg a domonkosrendi apácák volt kis kápolnáját és a mellette levő rendházat. 1858-tól Pittner Ignác plébános személyében világi papok vették át a plébánia vezetését, majd 1887. február 14-i dátummal megkötötték az adásvételi szerződést a segesvári egyházközség és a ferencrendi tartományfőnökség között. A szerződés értelmében az egyházközség 4000 osztrák értékű forintot fizetett a vonatkozó minden ingó vagyonért, illetve a meglévő házért, telekért és földekért. A jelenlegi plébániát 1892-ben építették, a templomot – elődjét teljesen lebontva és egy, a közelben levő bástyát is – 1895-ben kezdték el építeni eklektikus stílusban, majd 1896. október 4-én szentelte fel Lönhart Ferenc püspök. A hívek száma jelenleg megközelítőleg 1250-ra vélhető.
A templomot többször felújították. 1983-ban rövidzárlat következtében a mennyezet leégett, és a templom belső berendezése is nagyon megkárosodott, a főoltár, az orgona és a keresztúti ájtatossági képek, amiknek a vászna elégett de a keret az megmaradt, ebbe egy fafaragó művész fából készített új képeket. A templomot Harai János plébános, aki több mind 23 évet szolgálta Segesvár híveit, áldozatos munkával újjá építtetett. A templom leégése után a II. Vatikáni zsinat előírásai szerint lett átrendezve a szentély. 2005-ben került sor a templom teljes belső, majd 2006-ban a külső felújítására, amit Tófalvi Géza plébános végeztetett. 2007. március 19-én, Szent József ünnepén Jakubinyi György érsek áldotta meg a felújított templomot. A leégett orgona helyébe egy használt orgonát vásároltak. A tűzvészkor a templom főoltárán levő Szent József szobor megmaradt és mai napig is az oltár dísze.
A plébániához tartozó filiák: – Fehéregyháza, Assziszi Szent Ferenc imaház, – Sárpatak, Szentháromság templom – Székelyhidegkút, Urunk színeváltozása kápolna – – Almakerék, Kisboldogasszony templom , – Héjjasfalva- imaház , valamint – Nagybun, Szederjes, Hétúr, Szőlős, Sárd ,Apold,Dános és Vulkán.
A segesvári Szent József plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Szebeni főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot jelenleg Ft.dr. Ágoston Ferenc plébános végzi és Veres Lajos tölti be a kántori szolgálatot. A templom búcsúját március 19-én ünneplik, örökös szentségimádási nap: június 2.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment