A hét plébániája: KÉZDIVÁSÁRHELY-KANTA

Kézdivásárhely Kovászna megyében, a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északkeletre, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik. Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó előtagja (kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Ez a város az egykori Kézdiszék székhelye. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja volt, itt öntötte ágyúit Gábor Áron akinek a szobra 1971 óta a város főterén áll. A huszonháromezer, vegyes vallású lakost számláló város a felsőháromszéki rónán, 570 méter körüli tendegszínt feletti magasságban helyezkedik el. Ma 73 sikátorszerű udvartere van a városnak. A református templom közelében, a Szacsvai József utca bejáratánál található az ún. Túróczi-ház, amelynek telkén Gábor Áron és Túróczi Mózes a templom harangjaiból ágyúkat öntött. A régi Vasút utca sarkán van a város egyik fontos műemléke, az egykori Székely Katonanevelde klasszicista stílusú kolosszusa. 2004. május 31-én, Jakubinyi György érsek felavatja a Márton Áron teret a püspök ülő szobrával, a kolozsvári származású kézdivásárhelyi Vetró B. András szobrászművész tanár munkájával. A bronzszobor Marosvásárhelyen, Balogh József öntödéjében készült. A szobor egy korábbi változata, a kézdivásárhely-kantai katolikus templom előterében található.

A Kanta nevű régi városrészben van a barokk ízlésű római katolikus Szentháromság-templom. A templomhoz kapcsolódik a minorita szerzetesek rendháza. Átellenben, a Nagy Mózes nevét viselő elméleti líceum épülete található, amely Háromszék legnagyobb oktatási intézete volt. A plébánia 1550-ben már létezett. Templomát 1550 előtt ismeretlen titulusra szentelték. 1570-ben már református volt a város, István lelkipásztorral az élen. Sajnos a középkori templomból semmi sem maradt meg. A katolikus élet csak a XVII. században indul újra, akkor is csak a Kantában, amely Alsó-Volál néven előbb nem is tartozott a városhoz. A katolikus hit felvirágoztatója Nagy Mózes esztelneki ferences pap volt, 1696-ban Kantafalván, Szebelébi Bertalan püspöki helynök vezetésével, plébániát szervezett. Már 1680-ban minorita atyákat kért és kapott a Hitterjesztés Kongregációjától. A jelenleg is álló neobarokk templom építése 1701-ben kezdődött. Az Esztelnekről beköltöztetett fatemplomocskát szétbontották és 1722 április 18-án letették az új templom alapkövét, 1795-ben fejezték be, és 1796-ban Batthyány Ignác erdélyi püspök szentelte fel. A templom főoltárán a Szentháromság festmény látható a legtöbb keresztény felekezet tanítása szerint a három isteni személy az Atya, Fiú és Szentlélek. A hat mellékoltár a következőket ábrázolja: Szentcsalád, Fájdalmas Szűzanya, Jézus megkeresztelkedése (bal felől), jobb felől: Páduai Szent Antal, Nepomuki Szent János és Assziszi Szent Ferenc. Van még két későbbi mellékoltár, jobbról: Jézus Szent Szíve, balról Lourdes-i Szűzanya oltára. Az orgonát Rieger Otto építette 1894-ben, 16 regiszteres, két manuál és pedál. Kézdivásárhelyhez tartozó Kanta városrészen, a Szentháromság római katolikus templom mellett álló minorita kolostor szerzetesei 1740-ben építettek kápolnát a közelben, elhelyezve benne a széles körben elterjedt szent kanonok áhítatos karakterekkel ábrázolt szobrát Nepomuki Szent Jánost. 1974-ben a kommunista városvezetés komolyabb indok nélkül lebontatta, a szobrot a templomban helyezték el. A korábbi fotók alapján 2001-ben építették ujjá a kis kápolnát, visszahelyezve ide a szent festett szobrát.

A kantai plébánia filiája 1917-től Kézdioroszfalu, Kézdivásárhely keleti szomszédságában, a Kászon-pataka két partján fekszik. 1956 óta Kézdivásárhely településrésze. Egy időben Kézdisárfalva és Szászfalu is idetartozott. 1987-ben Nagy Imre főesperes irányításával és dr. Jakab Antal püspök támogatásával a tömbháznegyedhez közel, a város közepén, Török Áron építészmérnök tervei alapján és vezetésével, felépült a Boldog Özséb tiszteletére szentelt templom. A kantai egyházközséget kettéosztották, majd 2005-ben, a korábbi méltánytalan elosztásra való tekintettel megtörtént az újraosztás. Így a kantai egyházközség három tömbháznegyeddel gyarapodott. Jelenleg az egyházi szolgálatot a csernátoni születésű Ft. Vargha Béla főesperes, plébános és T.Olasz Béla segédlelkész végzik. A kántori szolgálatot Forika Balázs kántor tölti be. A Kanta-i Szentháromság plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Kézdi-orbai főesperesi kerülezthez tartozik. Örökös szentségimádási nap: november 02. A Szentháromság plébánia búcsús ünnepét junius hónap Szentháromság vasárnapján tartják.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment