Nagytusnád az alcsíki medence déli részén, a Csomád északi előterében foglal helyet. Az Olt teraszáról, amelynek egyik kiugrásán a tusnádi templom is található, belátni az egész alcsíki medencét, egészen a Zsögöd-i Szorosig, a Nagysomlyóig, délen pedig a Csomád-hegy és szép kilátása van a Tusnádi Szoros felé is. Maga a falu az "Élőgödörben", a Tusnád-patak árkában, észak –dél irányban terjeszkedve, 672 méterrel a tengerszint fölött fekszik. Régi neve Csíktusnád, Tusnádfürdőtől megkülönböztetve Nagy-tusnád vagy Tusnádfalu néven is említik. Három falurészre oszlik: Szeret-szeg, Közép-tíz és Alszeg. 1421-ben először fordult elő oklevelekben Tusnád néven. A falu nevének népies magyarázata: sok tó és nád volt a területén, innen a tósnád, majd Tusnád. Tusnád az azonos nevű község része, Újtusnáddal és Verebessel együtt.
A középkorban Kozmás filiája volt, kápolnája 1571-ben szerepel oklevélben: „7 és fél öl hosszú, 4 öl széles épület”. 1690-ben Thököly Imre tatár serege feldúlta és kirabolta a községet és a kápolnát. E kápolna öröksége egy érdekes kő keresztelőkút, amely az Árpádkorra vezeti vissza a kápolna eredetét. 1802 és 1824 között épült a kápolna helyére a gyönyörű szép barokk templom. 1726-ban lett önálló plébánia, Verebes filiával. 1822. szeptember 11-én hatalmas tűzvész pusztított a faluban, nagy része leégett. Ekkor települtek át családok az Olt jobb oldalára, megalapítva Újtusnádot. A trianoni békeszerződésig a Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. A tusnádi templom érdekessége, hogy Szent Ferenc ugyan a védőszentje, de a főoltárképen Szent Miklós püspök látható. Főoltárát, szószékét a falu szülötte, Kovács Miklós, Erdély püspöke adományozta, ugyanis az új templom építését és felszerelésének költségeit jelentősen támogatta, saját védőszentjének az alakját festette meg oltárképként. Szent Ferenc oltárképe a mellékoltáron látható, illetve két festményen is ábrázolva van, a Szent Anna kápolna bejárata fölött és a déli bejárat fölött. Szent Ferenc szobra egyébként a tusnádi Erdély első Borvíz múzeumának előterében látható, ugyanis őt tartják a környezetvédők védőszentjének. A fából készült szobor a magyarországi Lovasi Zsolt alkotása, a múzeum megálmodója pedig Jánosi Csaba, aki csíki geológusként Székelyföld ásványvizeinek kiváló ismerője és a falu szülöttje. A falu határa ásványvizekben gazdag. A falu jellegzetessége: a faragott kőkapuk, kőépületek, út menti kőkeresztek. A legrégebbit 1651-ben Boldizsár István Csíkkozmás-i plébános állíttatta. Az egyházközségnek katolikus iskolája is volt 1906-ig a plébánia szomszédságában, a templom tövében. 1906-ban új katolikus iskolát építettek, de ezt az állam 1920-ban kivette az egyházközség kezéből. 1958–1964 között Páll Gyula plébánost börtönbe zárták, a plébánia épületeit a kollektív használta, a kántori lakásba pedig az egészségügy költözött be.
Említést érdemelaz egyházközségből származó papi, szerzetesi, szerzetesnői hivatások száma: név szerint feljegyezve összesen 43-an vannak. Ezek között szerepel: Kovács Miklós Erdély püspöke , Imets Fülöp Jákó (1837–1912) pap, tanár, író és a csíksomlyói gimmnázium egykori igazgatója volt, Ábrahám Ambrus (1893–1989) Kossuth-díjas akadémikus, zoológus és ideghisztológus, Betegh Bébi színésznő, szubrett és Kultsár András magyar közíró. Az1989-es változás után az egyházközség visszakapta egykori vagyonát: az erdőt, a szántó és kaszáló területeit.
A Nagytusnád-i plébánia, Csíkverebes filiájával a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Alcsíki Főesperesi Kerületéhez tartozik. Az Isten irgalmasság tanúja és Jézus Krisztus szolgája Ft. Csont Ede plébános látja el egyházilag Tusnádfalu híveit és a kántori szolgálatot Mihály Tamás tölti be. A falu örökös szentségimádási napja április 12. A templom búcsús ünnepét október 4-én tartják.
Tusnád oldlagosan ellátott plébániája Csíkverebes. A falu az Alcsíki -medence legkisebb települése, Vermed-pataka mellett, Tusnádtól 2 km-re fekszik. Nevét onnan származtatják, hogy területén sok a veréb. Vámszer Géza szerint a" verebes olyan kaliba, amelynek elől nyitott a bejárata, hátul pedig háromszög alakban bedeszkázott". A falu nagy szülötte, Sándor Imre (1893-1956) püspökhelyettes, a Ramnicu Sarat-i börtönben halt vértanúhalált, 1956 február 7-én. Római Katolikus temploma, a Szent Őrzőangyalok tiszteletére, a 15-16.század fordulóján épült, a 18. században barokk stílusban átépítették, tornya 1836-ban készült a régi helyett. Két ajtójának kőkerete kései gót, belül vésett rozettákkal díszítve. Régi szenteltvíztartója van. Az oltárképet, mely az őrzőangyalokat ábrázolja, 1810-ben hozták át a tusnádi kápolnából, az olvasható szöveg szerint 1771-ben Tompos Péter Csíkkozmás-i plébános költségén vásárolták. Atemplom a Szent Őrzőangyalok tiszteletére van felszentelve és búcsúját szeptember első vasárnapján tartják. Örökös szentségimádási nap, május 5.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Páll Gellért
Leave a Comment