A hét plébániája: SZAMOSÚJVÁR

Erdélyben, Kolozs megyében, Kolozsvártól 45 km-re északra fekszik. Az erdélyi örmények legfontosabb központja, az örmény katolikus apostoli kormányzóság székhelye. 1291-ben Gerlahida néven említik az oklevelek. Nevét a Martinuzzi Fráter György által 1540 körül építtetett várkastélyról kapta, aki itt tartotta kincseit. A Kis-Szamos völgye már az őskorban lakott terület volt. A Rákóczi-szabadságharc idején utoljára pusztították el a falut. Az örmények 1672-ben Apafi fejedelem hívására jelentek meg Erdélyben. A város felépítése mintegy 15 évig tartott Verzerescul Oxendius püspök vezetésével, aki I. Lipóttól kérte az engedélyt az építkezésre. Az alapkövet 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. Alexa római mérnök tervei alapján építkeznek. Ez volt Kelet-Európa első előre megtervezett városa. Utcahálózata ma is szabályos négyszögeket alkot. 1712-ben száz örmény család telepedik le. A város gyors fejlődésnek indult. Lakói gazdag tímárok és marhakereskedők voltak. 1786. október 9-től II. József szabad királyi város rangjára emelte. 1849-ben, majd 1861–76 között Doboka vármegye székhelye volt. A gazdag örmény településre 1738-ban a minoriták, 1741-ben a jezsuiták próbáltak letelepedni, ám sikertelenül.

A várbeli katolikus hívek lelkipásztori ellátását 1731-től Désről átjövő obszerváns ferencesek látták el, akiknek 1742. szeptember 20-án telket adományozott Dániel Tódor főbíró, Márkovics András pedig egy házat adott a testvérek használatába. 1748-ban P. Ponori Anaklét első házfőnöksége idején tették le a templom alapkövét, amelyet 1757-ben a gazdag örmény családoknak köszönhetően be is fejeztek. 1758. november 5-én szentelte fel P. Botár Joachim emeritus provinciális Alkantarai Szent Péter tiszteletére. A lorettói Mária-kápolnát 1760-ban Lászlóffy Bogdán építtette, ugyanekkor fogtak neki a kolostor keleti szárnyának is, amelyet 1766-ban fejeztek be. A residenciát 1767-ben emelték konvent rangra, ekkor készült el a sekrestye intarziás bútorzata is. A kőből levő Szent Antal-oltár 1761-ben Placsintár Dávid, a Szent Ferenc-oltár pedig Csomák Miklós költségén készült. Készítője talán az a Johannes Nachtigal, aki a bonchidai kastély több kőszobrát is faragta. A templom két harangját Kolonits László püspök szentelte fel 1777-ben, a harmadikat Rudnay Sándor 1819-ben. 1855. szeptember 21-én a templom tűzvész áldozata lett, rá egy évre, 1857. szeptember 20-án, már újrafödték, P. Keresztes József provinciális pedig újra felszentelte a templomot. Szűz Mária oltára és az akkori orgona 1859-ben készült el, Szent Anna oltára pedig 1867-ben. A két utóbbi oltárt 1909-ben cserélték ki a jelenlegiekre. A templom jelenlegi kettős tornya 1878-ban készült el. A templom és a kolostor az egyik legértékesebb szamosújvári barokk műemlék épület. A hívek alacsony száma miatt Szepesy Ignác püspök csak 1825-ben hozta létre a latin szertartású plébániát a ferencesek vezetésével, addig a római katolikus adminisztrálását is az örmény plébánia végezte. Az 1930-as években a kolostor keleti szárnyát megtoldották, a földszinten katolikus iskolát, az emeleten pedig kultúrtermet alakítottak ki, amelyet a város magyarsága nagy előszeretettel látogat. 1948-ban államosították az iskolát, a kolostor keleti szárnyát teljes egészében elvették és a helyi szövetkezet számára adták át, amely többek között üvegfúvó műhelynek használta az alsó részt. 1973-ra annyira tönkretették, hogy le kellett bontani. 1951-ben a ferencesek Désre és Máriaradnára kerültek kényszerlakhelyre, a jezsuiták nem hivatalosan Szamosújvárra. Ittlétük alatt áldásos tevékenységet folytattak, többek között P. Bátay gyógyító tevékenységének országos híre volt, jöttek a gyógyulni akarók, élelemmel látták el az itt összezsúfolt jezsuitákat. A ferencesek 1957-ben vették vissza a kolostort, és a lelkipásztori szolgálatot 2001-ig látták el, amikor azt átadták a Gyulafehérvári Főegyházmegyének. Jelenleg Szamosújváron kevesebb, mind 400 római katolikus és közel 100 örmény katolikus él.

A szamosújvári egykori ferences templom, jelenleg a római katolikus plébániatemplom 2016-ban elkezdődött felújítási munkálatainak műszaki átadása 2021 július 9-én történt meg. A templom állandó berendezései, liturgikus tárgyai, oltára és a négy mellékoltára teljesen restaurálva lettek. A munkálatok gyümölcsei Ft. Küsmödi Attila plébános fáradozásainak köszönhető, az átadáson Kovács Gergely érsek és más világi méltóságok is részt vettek. A felújított épületegyüttesben több közösségi terem, levéltár, könyvtár és múzeum is helyet kapott. „A szamosújvári ferences templom és kolostor felújítása és kulturális-turisztikai célponttá alakítása” címet viselő projekt elsődleges célja a teljes restaurálás volt, de az is, hogy a felújított műemlék-templom azon túl, hogy a szamosújvári római katolikus hívek lelki otthona, amelyet nem csak zarándokok keresnek majd fel, hanem a helyi kulturális turizmus egyik kiemelt pontja is.

2001-től az egyházi szolgálatot Ft. Küsmödi Attila plébános végzi, a kántori szolgálatot ifj. Molnár Árpád kántor tölti be. A szamosújvári római katolikus plébánia a Gyulafehérvári Főegyházmegye, Belső-szolnoki főesperesi kerülethez tartozik. Az Alkantarai Szent Péter plébánia búcsúját október 19-én tartják. Örökös szentségimádási nap: december 12.

Összeállította: Gábor Anna

Kép: http://mapio.net

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment