A hét plébániája: SEPSIKŐRÖSPATAK

Sepsikőröspatak Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Körös-patak völgyében fekszik, Kálnok tartozik hozzá. 1332-ben Kemuspotoknak, illetve Kecruspotoknak 1459-ben Kerespataka néven említik az oklevelek. A falu feletti Fenyő-tetőn 11-12. századi tojásdad alakú, sánccal övezett favár maradványai láthatók. Orbán Balázs szerint ez volt a Kálnoky család ősi fészke, innen költöztek le a faluba a 17. században. A hagyomány a vár alatti Nagykertben is egykori várat feltételez, melyet a Körös-patak folyt körül, innen ered a falu neve. A reformáció idején a falu nagy része előbb református, később unitárius vallású lett. Ez időben a katolikusok a Kálnoky család 1426-ban épített kápolnáját használták, a reformátusok pedig külön templomot kaptak, amely 1703-ban leégett, de 1773-ban újjáépítették. A régi templomot 1781-ben kapják vissza a katolikusok. 1645-ben már a faluban állt Kálnoki István udvarháza, köréje 1646-ban kőfalat építettek. A török csapatok felégették, de 1670-ben újraépítették 1752-ben és a 19. században átalakították. Kápolnáját ma nem használják. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. Látnivalók a faluban: az 1820-ban épült református templom, a Kálnoky-kastély – gróf Kálnoky család ősi kastélya. A 17. század derekán épült régi reneszánsz kastély többszöri átalakítás eredménye. Jelenleg leromlott állapotban van, mellette kápolna állt, faragott kő ajtókeretét feltehetőleg innen építették be a mai római-katolikus templom udvarán álló Kálnoky-kriptába 1884-ben, a keretet Kálnoky István és felesége Lázár Erzsi készíttette 1685-ben. A falutól 1 km-re északkeletre 15. századi kápolna romjai állnak. A vártemplom a tatárjárás következtében elpusztult. Eredetéről nem alakítottak ki végleges véleményt. Veres barátok temploma néven emlegetik.

Római katolikus temploma a 14. században épült. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 5 régi banálist fizet, 34-ben 4 régi banálist. A nagyon megromlott állapotba jutott templomot 1788-ban javítják, majd 1859–1868 között majdnem teljesen újjáépítik. Középkori stíluselemeiből semmit sem őrzött meg, ellenben az újjáépítéskor a régi falakból, mint később kiderült, megmentettek több részt, ugyanis azokon középkori falfestmények kerültek felszínre, ha töredékesen is: Kereszten függő Jézus, Szűz Mária, jelenetek Antiochiai Szent Margit életéből, Napkeleti bölcsek, az apostolok közül Fülöp, Jakab és Máté. A boltozaton Maiestas Domini felirat, mely hasonló a homoródihoz. Régi emlék a három mázsás harang is 1512-es dátumával és latin felírattal. Érdekes adat a középkori településről, hogy 1382-ben János klerikust, Bálint fiát Kőröspatakról a szörényi püspök, Longo Campon szenteli diakónussá a kolostor templomában a câmpulungi guardian ajánlólevelére. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején átéli az új vallási változásokat: református, unitárius, majd ismét református lesz, de úgy, hogy egy része továbbra is unitárius marad és közösen használják a középkori templomot, a harangokat, sőt a templom vagyonát is, és közös alapból fizetik papjaikat. Ez a közös birtoklás a XVI. század folyamán csak egy ideig tart, mert 1735-ben Kastal János vizitációs jegyzőkönyve szerint a Veres-templomnak nevezett középkori templom az unitáriusoké marad, a reformátusok pedig Kálnoky Farkas patrónusuk révén külön templomot kapnak. A reformáció korában a katolikusok sem szűnnek meg teljesen, a Kálnoki család 1426-ban épült kápolnáját használják. A kápolna a Kálnoki-kastély északi oldalán csatlakozott a kastélyhoz s építési dátumához híven gótikus stílust képviselt. A XVIII. században megszaporodó katolikusok 1752-ben kérelmezik az egykori katolikus templom visszaadását, arra is hivatkozva, hogy a szenvedő keresztrefeszített Krisztus és a Boldogasszony képe a katolikus korra emlékeztet. A kérésük csak 1781-re teljesül, amikor az unitáriusok nem kis ellenkezése ellenére visszaadják a katolikusoknak, akik csak hatalmi beavatkozással veszik birtokukba a templomot és a parochiális épületeket, sőt a külső birtokokat is. A XVIII. században református és unitárius anyaegyháza van és e század második felétől, 1781-től katolikus anyaegyháza is. A középkori templomot reformátusok és unitáriusok használták mintegy kétszáz évig, a katolikusok azonban nem szűntek meg létezni. Szentmiséiket gróf Kálnoky családjának kastélyában, az 1426-ban épült kápolnában tartották mindaddig, amíg 1781-ben Mária Terézia rendeletére visszakapták templomukat. A Kálnoky család a 19. században cigány családokat telepített ide (kb. ötöt). A grófi család segítette őket, anyagiakban és erkölcsi nevelésben egyaránt. A cigányok – jelenleg 700–750 személy – mind katolikusok. Templomba járogatnak, az erre jogosultak a szentségekhez is járulnak, gyerekeiket megkereszteltetik. Házasságot ritkán kötnek a templomban, halottaikat egyházi szertartással temettetik. 1891-ben Kálnoky Ludmilla grófnő kérésére a szatmári püspökség irgalmas nővéreket küld Kőröspatakra. Itt tanítottak, volt óvodájuk, és létezett szegények konyhája is. Áldásos tevékenységük (1848-ban szűnt meg) sokáig nagy hatással volt a hívek vallásos életére.

Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Faragó István plébános végzi . A Szentháromság plébánia a Gyulafehérvári Romai Katólikus Érsekség, Kovászna-brassói főesperesi kerülethez tartozik. Búcsús ünnepe junius 15, örökös szentségimádási nap: április 08.

Összeállította: Gábor Anna

Kép: Albert Levente

About the author

majoros gabriella

Leave a Comment