A hét plébániája: GYERGYÓCSOMAFALVA

Gyergyócsomafalva községközpont Erdély keleti, Székelyföld északi, Hargita megye középső részén, Gyergyószentmiklóstól 9 km-re délnyugatra a Nagy-Somlyó-patak Marosba ömlésénél terül el. Szomszédos települések: Gyergyóújfalu és Gyergyóalfalu, éghajlatilag az ország egyik leghidegebb övezete. Csomafalvát az 1567-es évi regesztrumban említik írásban először. Egészen 1730-ig Gyergyóalfalu filiája volt. 1726-ig egy kis fatornyú kápolna állott, ami a mai hősök emlékművének helyén állt. 1726–28-ban a Lázár család támogatásával új templomot építettek az előbbi kápolna mellé. Ezt a templomot, melynek alapkövét 1726. évben Szent András apostol ünnepén Veress György alfalvi plebános tette le, a hívek önerejükből és szárhegyi Gróf Lázár Ferenc támogatásával építettek. 1730-ban már használható volt, mellé 1737-ben tornyot építettek kőből és téglából. Sorger Gergely püspök a hívek kérésére 1730. március 15-én önálló plébániává nyilvánította, és kinevezte az első plébánost Tobi Mihály személyében. 1767-ben, a Szent Kereszt és a Szent Család tiszteletére Balló Ferenc kanonok úr áldotta meg. A templomnak a kórusát és tornyának cserepezését Hajnal István alfalvi mesterember vezetésével készítették el. 1741-ben vásároltak egy harangot is. A második templomnak mára csak az alapköve van meg. „ÍROTT KŐ” néven ismert, az idősebbek tudnak róla.

A Domus Historia adatai szerint 1875–1878 között készült el, a „Fényes - templom” ezt Szent Péter és Pál tiszteletére szentelte fel Fogarassy Mihály püspök , Egyed Pál plébános idejében. Török Ferenc plébános után mondták ezt a Fényes – templomnak. Nagylelkű adományozója volt Ágoston Ágoston, aki a templomkertbe lett eltemetve. Előbb a területet kellett megszerezni a III.-ik templom építésének elkezdéséhez, amit 1730-ban gróf Lázár Ferenc, majd 1863-ban a Fülöp család adományoztak. A templom építése alatt Pál József volt a megyebíró, aki a vaslábi mészkőbányából megoldotta a falakhoz szükséges követ és téglát. A templom neogótikus stílusban épült, téralakítását tekintve pedig hosszanti, egyhajós felépítésű. A Főoltárt 1877-ben Zintaller Mihály készítette. A Húsvéti kápolna oltárát a budapesti Schmidt János, a Lourdes-i Mária mellékoltárt Néhai Ft. Balló János plébános 1901-ben ajándékozta, a Szentháromság oltárt Portik Lajos adományozta, a Keresztelő Szent János oltár 1905-ben Köllő Tamásné megajánlása révén, a Szent Család oltárt a Budapesti Schmidt János készítette el. Özv. Csata Mihályné szül Deák Rozália az „Ecce Homo” <Szenvedő Jézus> néven ismert oltárt 1906-ban adományozta valamint a Szent Antal szobra és az állvány Csata Mihály adománya(1903). Orgonáját a Marosvásárhelyi Vas István építette 1878-ban. Nyugati oldalán található a főhajó elé épített torony, keleti oldalán az apszisban elhelyezkedő szentély, északi oldalán pedig a sekrestye, amely közvetlenül kapcsolódik az apszishoz. A templomtornyon egy óra volt, egy helyi ezermester Borsos Tamás tervezte meg az 1961-63- as években, mára ez működésképtelen. Az első világháború kitörése után jött a parancs, hogy a templom tornyából leszerelik a 658 kg-os nagyharangot, ágyút kell önteni belőle. A megszentelt, imára hívó harangot a tömeg elkísérte a falu végéig amikor elvitték. Jelenleg a toronyban 3 harang lakik: nagy harang, kis harang és a csengetyű. Az idők folyamán plébániailakból is négyet épített a közösség: 1730-ban, 1779-ben, 1846-ban és a jelenlegi 1909–1910 között, Török Ferenc plébános idejében készült el. A plébánia irattárát 2006. december 12-én szállították be a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőközpontjába. A közösségnek több temetője volt és van ma is. Katolikus iskolája volt 1738-tól, 1948-ban államosították. Az utóbbi években távfűtéssel szerelték fel a templomot, és villamosították a harangokat, feljavították és újjáépítették az orgonát, parkot alakítottak ki a templom körül, kívül lefestették és újrafödték a templomot, kicserélték a megrepedt nagyharangot.

A csomafalvi plébánia a Gyualfehérvári Római Katolikus Érsekség, gyergyói főesperesi kertülethez tartozik. Egyházközségi templombúcsúval egybekötött általános faluünnepet június 29-én, Szent Péter és Pál napján tartanak. Örökös szentségimádási nap: október 06.

Gyergyócsomafalva három falurészből áll: a Központi rész, a Somlyó völgye vagy Kosza és a Maroson túli Szászfalu. Csomafalva Szászfalu nevű részében 1992-ben tették le a templomnak az alapkövét, amelyet 1993-ban építettek fel. A templom külsejének rendbetétele és belső berendezésének a beszerzése után Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére 1995-ben szentelte fel Jakubinyi György érsek. A szászfalusi templom búcsúünnepe: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja: március 25.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Majoros Gabriella

Leave a Comment