Farkaslaka a Görgényi-havasok déli nyúlványától, az Észak-Hargita-hegységtől délre fekvő vulkáni fennsík és az Erdélyi-dombság érintkezésénél, a Nagy-Küküllő folyó medencéjének jobb oldalán, a Fehér-Nyikó nevű patak felső folyásának völgyében fekszik. Farkaslaka Tamási Áron "angyali faluja" a Székelyföld szívében, Hargita megyében. A Tamási Áron író szülőfalujaként is ismert Farkaslakához az 1968. évi közigazgatási átrendezés óta nyolc település tartozik: Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kecsetkisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed és Székelyszentlélek, amelynek egyházi szempontból 1762-ig filiája volt. Farkaslakára vonatkozóan az első írásos adat 1550-ben tűnik fel. A népi hagyomány így magyarázza: a falutól északra a Nyikó vizén volt egy kis vízimalom. A vízimalom körül, de a mai falu körül is erdő volt. Ide a malomba jött egy ember a lovával őrölni. Amíg a gazda őrölt, addig a farkasok a lovát megették. A gazda haza térve lova nélkül, így számolt be a történtekről "farkaslakta az a hely odalent". A népi hagyomány innen származtatja a település nevét. Farkaslaka és Tamási Áron mint fogalom, eggyé nőtt a környékbeliek és az idelátogatók tudatában, a magyar irodalom valóságos zarándokhelye lett. Tamási művészetével maradandó emléket állított szülőfalujának. A Tamási emlékművet és a sírt naponta felkeresik amely a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa között helyezkedik el. Szervácius Jenő és fia Tibor alkotása a Tamási emlékmű, amely Tamási hőseit ábrázolja, hivatalos felavatása 1972. szeptember 24-én, az író 75-ik évfordulóján volt ekkor avattál fel a Tamási-emlékházat is, ezt sokan látogatják. Erdély első trianoni emlékművét 2010. június 6-án avatták fel Farkaslakán az Apostoli kettős kereszt emlékművet, mely Tamási Áron sírja melletti Milleniumi Emlékparkban, a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között talált helyet magának. Látnivalók még: a fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában és a Jézus szíve kilátó, egy Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka és Székelyszentlélek határában, kilátóként is funkcionál.
Először egy kápolnát építettek Nepomuki Szent János tiszteletére a falu alsó felében, amit 1759-ben fejeznek be. 1762-ben önálló egyházközséggé válik a falu. A templomot Nepomuki Szent János tiszteletére szenteli fel Batthyány Ignác püspök 1783. július 10-én de 1840-ben lebontották. Amint gyarapodott a hívek száma, szükségessé vált egy nagyobb templom építése. Az építéshez szükséges engedélyeket és a pénzbeli támogatást a falu szülöttje, Fancsali Márton járta ki. Az új temploma, a jelenlegi, 1842–1848 között épült, klasszicista stílusban, amely egy nagyméretű nyeregtetővel fedett hajóból és a hozzá kapcsolódó szentélyből áll. A főhomlokzat leghangsúlyosabb része a négyszöghasáb alakú torony amely alatt a főbejárat nyílik, hogy a templombelsőt szemügyre vehessük, még át kell haladnunk az orgonakarzat alatt. A templom belsejét mindkét oldalon négy félköríves záródású ablak világítja meg, melyből három a hajó, egy pedig a szentély falát töri át. Fiókos dongaboltozatát a fal síkjából kiugró pillérek tartják. A főboltozaton Jézus életéből vett jelenetek láthatóak. A Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! feliratú diadalív északi oldalán a Máriának ajánlott mellékoltárt és a Keresztrefeszítést ábrázoló mellékoltárt a déli oldalán figyelhetjük meg. A főoltárt hat korinthoszi fejezetes oszlop határozza meg. A két középső oszlop között látható az oltár Nepomuki Szent Jánost ábrázoló képe, amely fölött az eucharisztia ragyog fel. A főoltár és a szószék elkészítője a brassói Pap Miklós, az 1850-ben megrendelt farkaslaki főoltárt 1851–1852 között készíti el, ez derül ki a főoltár hátán lévő feliratból. Az oltárképen a templom védőszentje Nepomuki Szent János látható kanonoki öltözetben, felhőkön térdelve jelenik meg. Az ismertebb ábrázolásoktól kissé eltérően nem szorítja magához a feszületet, hanem az előtte lévő könyvre helyezi a birétummal és a kulccsal egyetemben. Nepomuki Szent Jánosnak egy, a felhőkből kibukkanó puttó hozza a szentek mártíromságát jelképező pálmaágat. A kép bal alsó regiszterében a prágai Károly-hídat és a Moldva folyót, a mártíromságának helyszínét megidéző vízbedobási jelenetet figyelhetjük meg. A mennyezeten látható freskókat az aradi Miltaller Lajos készítette 1981-ben amikor testvérével, Sándorral felvállalták a templombelső felújítását. Az orgonát 1867-ben a mátisfalvi Szőcs Sámuel építette. Az új templom adományokból és közadakozásból épült, Farkaslaka a reformáció idején is mindvégig tiszta katólikus falu maradt.
Filiái: Kecsed,Kecsedkisfalud. A plébánia a Gyualfehérvári Róma Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a gyergyóremetei születésű Laczkó Vilmos, plébános végzi és a kántori szolgálatot Bakos Árpád kántor tölti be. Búcsús ünnepét május 16-án Nepomuki Szent János gyónási titok vértanúja napján, örökös szentségimádási napját: március 04-én tartják.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment