A hét plébániája: NAGYVÁRADI NAGYBOLDOGASSZONY SZÉKESEGYHÁZ

Nagyvárad megye jógú város, Bihar megye székhelye a Partiumban, a Kőrös vidéken. Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A település a régió legnagyobb városa. Nagyvárad turisztikai kínálatát nem csak az ő általános elhelyezése, hanem története és építészete, valamint a város tervében elhelyezkedő műemlékek határozzák meg. Az európai kisvárosokkal versenybe szálló, a századfordulón Pece-parti Párizsnak nevezett város építészete ma is őrzi a kor különböző stílusainak, eklektikus, neoromán, neoklasszikus, barokk, keverékéből áradó varázsát. A történelem viharaiban sokat szenvedett Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábor építőmunkájának eredménye. A püspöki palota, a Kanonok-sor és a székesegyház együtt alkotják Nagyvárad barokk városrészét. A nagyváradi római katolikus székesegyház a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. Szent II. János Pál pápa 1991-ben a templomot basilica minor rangra emelte. A székesegyház előtt látható Szent László szobra, mely eredetileg a főtéren állt, de az új román hatalom elől 1921-ben idekerült. Közel hozzá, látható egy másik kisebb méretű Szent László szobor is. Kőből készült, és csupán 2000-ben a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobrot ugyanis 52 éven át a föld alatt rejtegették. Ez Nagyvárad legrégebbi barokk kőszobra.

A templomot még Szent László alapította, és valószínűleg csak 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a török pusztítás után földrengés érte, ekkor dőlt le két tornya. Bethlen Gábor uralkodása alatt végleg elpusztult. A 18. században osztrákok birtokolták a várat, és újjáépítették. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrandt készítette, ám a Giovanni Battista Ricca vezette munkálatok csupán két év múlva, kezdődtek el, miután alapkövét Forgách Pál püspök 1752. május 1-jén letette. Az olasz építész halála a munkálatok leállítását eredményezte. Végül 1762-ben Domenico Lucchini vállalja el az építkezés folytatását. Ekkor kezdődtek a püspöki palota munkálatai is. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. A Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus székesegyház a barokk park belsejében található, a római katolikus püspöki palota mellett. A székesegyház Nagyvárad területén a negyedik római katolikus püspöki székhely. Mivel úgy a belső rész, mint a külső kiváló állagban maradt fenn, ezért kívülről nézve a monumentalitás, belül pedig a bölcs térkihasználás szembetűnő.

A bazilika monumentális méretű. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30–40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. Orgonája Mária Terézia adománya. Aki átlépi küszöbét, azon misztikus emelkedettség lesz úrrá, köszönhetően ez nagyrészt a fények, árnyékok és színek játékának, de emellett az oltár is meghatározó jellegű. A különös színárnyalatok, festménykompozíciók, valamint az angyali tisztaságú akusztika ugyancsak lényegi elemei e bazilika mélységes vonzerejének. Az itt található értékek közül kiemelkednek a régi várbeli katedrális gótikus és reneszánsz sírkövei, ugyanakkor a Szent László ereklyéit tartalmazó herma is. A székesegyház egyik legnagyobb művészi értéke a Krisztus Urunk mennyei diadalát megjelenítő, Johann Nepomuk von Schöpf által készített kupolafreskó (1774-76). 1878-ig ez volt a templom egyetlen festménye, ekkor Storno Ferenc majdnem teljes felületében kifestette. A székesegyház főoltára, valamint a kereszthajó két nagy mellékoltára 1777-től készült. A főoltár impozáns építménye a szentélyzáródás szerves részét alkotja. Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet 1779-ben készítette Vinzenz Fischer, két oldalán Szent István és Szent Imre herceg faszobrai, Franz Eberhardt 18. századi művei. A Hillebrandt által tervezett két nagy mellékoltár képeit a váradi székesegyház felépítésére fogadalmat tevő Szent Lászlót és a Szent Családot megjelenítő oltárképek szintén Fischer 1778-ban készült munkái. A mellékhajókban további négy-négy oltár található, melyek 1785-ig készülhettek: a Szent Keresztet, Szent Mihály arkangyalt, a Szent Pál és Szent Péter búcsúzását megjelenítő ábrázolások ismeretlen festők művei. Johann Ignaz Cimbal alkotásaként ismert oltárképek: Nepomuki Szent János, Szent István, Szent Borbála, Szent János apostol, Szentháromság. A templom nyugati bal oldalán van a Jézus Szíve kápolna. A szentély hátsó két oldalán, festett színes ablaküvegen, Szent László király és Szent Erzsébet alakja látható. Az áldozati – szembe oltár és az ambó ruskicai fehér márványból készült, hét bronz relief díszíti. Ezeket elhunyt Tempfli József megyéspüspök konszekrálta 2000-ben. A kereszthajóban jobb oldalon a Szeplőtelen Szűz szobra, baloldalon a nagy Feszület a Corpus-al, az 1848-49-es magyar szabadságharc leverése után állíttatta a tragikus sorsú püspök Bémer László (1784-1862) utóda, Szaniszló Ferenc (1792- 1869) püspök. A templomban még láthatók Szent László király majolika domborműve, Ipoly Arnold (1823-1886) püspök bronz alakja, Várad szülötte a híres Pázmány Péter (1570-1637) bíboros bronz mellszobra, valamint a vértanú halált halt dr. Bogdánffy Szilárd (1911-1953) püspök bronz mellszobra és festményképe, akit 2010. október 30-án avattak boldoggá itt a székesegyházban.

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, főpásztora Böcskei László megyéspüspök, Székesegyházi Bazilika Főplébánia keretén belül egyházi szolgálatot teljesít Fodor József nagyprépost, általános helynök, pápai prelátus, apát kanonok, székesegyházi plébános, Ft.Pálos István segédlelkész és Dr.Kovács Ferencz-Zsolt irodaigazgató. A búcsú ünnepe augusztus 15-ke. Örökös szentségimádási napot február negyedik vasárnapján tartják.

Összeállította: Gábor Anna  

About the author

Majoros Gabriella

Leave a Comment