A hét plébániája: RESICABÁNYA

Resicabánya a bánsági Temesvári Egyházmegye városa, mely Krassó-Szörény megyében található. Először a nevét egy 1554-ben felvett defter említi, a neve egy folyócska jelentésű délszláv resica szóból ered. Temesvár innen 106 km-re van. Közigazgatásilag a következő települések tartoznak hozzá: Bralova, Domány, Manyó, Kölnök, Krassócser, Kuptorja és Szekul. A felszínrajzi viszonyok, nyugatról a Dognácskai- hegységhez, délkeleten a Szemenik-hegységhez tartozó hegyek, több részre osztják. A város körbeveszi a Kereszthegyet, amelynek északi oldali sziklafala egy korábbi kőfejtő maradványa. Ez a Bánság-hegyvídéki város, 357 méter tenger színt feletti magasságban fekszik.
Resica rövid történetéről az első forrás, mely konkrét említést tesz a helységről, a XVII. századból származik. A települést katolikus németek alapíthatták. Az első vasolvasztó a XVIII. században kezdte meg működését. A XIX. században osztrák-magyar kézbe került és megindult az acélgyártás. Az 1910-es összeírások szerint a lakosság nagy része német, jelentős román, magyar, szlovák és szerb kisebbséggel rendelkezett. 2002-re románok száma lett a domináns, rajta kívül magyarok, romák és más nemzetiségűek lakták. Resicabánya látnivalói között megemlíthetjük a híres Mozdony –múzeumát.

A resicai Govondár-negyedi egyházközséget 2000-ben Roos Márton püspök alapította. Miután a városban csak egy plébánia létezett, a „Havasboldogasszony” templom, a város nem csak, hogy lakosság szempontjából növekedett, hanem oly annyira kiterjedt, hogy sok hívő hosszú utat kénytelen volt megtenni a plébánia emplomig, ezért szükségessé vált egy új plébániaközpont létrehozása. Amikor ez a szükséglet már nyilvánvaló volt, a 15 km hosszú völgyben fekvő városban kb. 100.000 ember élt. A Resica -Govondár negyedi katolikus templom alapkövét ugyancsak Roos Márton megyéspüspök helyezte el 2003-ban. A templom 2004-ben épült fel König Ferenc műépítész tervezésében és az év október 24-én történt a templom felszentelése a Szentháromság tiszteletére. A fiatal, lendületes, hatnyelvű plébániai közösség tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, melyen jelen volt a plébániát megálmodó plébánosa is, aki ma már a Temesvári Egyházmegye püspöke: Ex. és Ft. Pál Csaba-József. A hatnyelvű plébániai közösség az egyetemes egyház szépségének valóságát tükrözi: zömében román, majd magyar, német, horvát, bolgár és cseh nemzetiségűek alkotják a különbözőségben rejlő egységet. A közösség lelki műveltségét az ökumenizmus jellemzi. Ugyanis nemcsak a másik nemzet iránt van nyitottság, hanem felekezetre való tekintet nélküli párbeszédekre is. A közösségben a szentmiséket négy nyelven végzik: magyarul, románul, németül valamint horvátul. A 250 évet jubiláló ipari városban, 25 évet jubilál a plébánia épületben lévő kápolna is, mely közvetítéseink színtere is egyben, közel 60 férőhelyes és Assisi Szent Ferenc és Szent Klára tiszteletére lett felszentelve 1997 szeptember 13-án és mindkét búcsúsünnepet megtartják augusztus 11-én Szent Klára valamint október 4-én Szent Ferenc ünnepnapján.
A házi kápolnában rendszeresen Szentmiséket tartanak, illetve lelkigyakorlatokat is. A közösség már lelkileg készül és töltekezik, hogy idén a kápolna 25 éves fennállását főpásztorával együtt, Pál József-Csaba püspök atyával megünnepelje.

A lelkipásztori szolgálatot jelenleg Ft. Puskás Attila plébános végzi, az egyházzenei szolgálatot Cristea Mihály zongoraművész vezeti. A templom búcsúünnepét Szentháromság vasárnapján ünnepli a közösség. A Resicabánya-i plébánia és filiái a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Hegyvídéki főesperesi kerület, Krassói esperesi kerülethez tartozik.

Resicabánya filiái a következők: Apádia, Perlő, Kölnök, Delényes, Székul, Szócsán, Krassócser, Valdény és Alsózorlenc, ezek a települések a Bánságban, Krassó-Szörény megyében Resica környékén terülnek el. A filiákban közel 60 lélek van, de csak Székulban van Szentmise német nyelven. Székul, Resicabányától délkeletre, a Szemenik-hegység nyugati részén fekszik. Nevét arról a hegyről kapta, amelyen települt. Római katolikus temploma 1865-78 között, a vasúttársaság költségén épült. 1890-ben két ablakát a Szentháromságot és Szent Borbálát ábrázoló üvegablakokra cserélték. A templom titulusa Szűz Mária születése, szeptember 8, ezen a napon van a templom búcsúsünnepe is.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Majoros Gabriella

Leave a Comment