A hét plébániája: SEPSISZENTGYÖRGY I. – SZENT JÓZSEF PLÉBÁNIA

Erdély délkeleti szögletében fekszik a Keleti Kárpátokban, magyar többségű, Háromszék legjelentősebb városa Sepsiszentgyörgy és egyben székvárosa 1968 óta Kovászna megyének. Az ország középpontjában, Brassótól 32 km-re, átlagos tengerszint feletti magassága 520-580 m,10 négyzet kilométeres területen fekszik, a városhoz tartozó települések: Kilyén, Szotyor és Sugásfűrdő. A Kárpátkanyarral közrezárt Háromszéki medence a Sepsi- a Kézdi- és Orbaiszéki székelyek földje, ahol őseink az ezred forduló küszöbén telepedtek le. A város területén feltárt régészeti leletek tanúskodnak a történelmi korszakok és műveltségek jelenlétéről és folytonosságáról. Csiszolt kőkori települést tártak fel az Eprestetőn, az Örkőn és a Gémváránál. Sepsiszentgyörgyöt legelőször az 1332-es pápai tízed jegyzék említi, "Sancto Georgio" néven, nevét temploma védőszentjéről Szent György lovagról kapta. A meglévő dokumentumok közül először az 1461 október 22-én keltezett a székelyek alispánja Szepesi Bálint által kibocsájtott oklevél említi Sepsiszentgyörgyöt, mint várost. 1448-ban Hunyadi János részt vett a Sepsiszék közgyűlésén. Betlehen Gábor idejében végérvényesen elrendeződött a vásártartási joga is. A Bodzai-szoroson betört tatár had bevette a város templomvárát, a városvédők nagy részét legyilkolták, a várost lerombolták és felgyújtották a mintegy 750 életben maradtat rabszíjra fűzve elhurcolták. A székely határőrség Mária Terézia korában az újraszervezésekor Sepsiszentgyörgy a székely huszárezred parancsnoki székhelye lett. Az 1800-as években elindult a gazdasági és kulturális fellendülés, sörgyár, gőz-pálinkafőző létesült, kórházat építettek, megalakult az Első Székely Szövőgyár, vasútvonalat építettek, dohángyárat, színháztermet, amiben aztán 1948-tól megalakult a Tamási Áron színtársulat, valamint 1986-ban pedig az Andrei Muresan román színházi tagozat. A város első nyomdája 1874-ben indult el. A városban virágzott a zenei élet is, 1927-ben hangversenyezett a Székely Nemzeti Múzeum dísztermében Bartók Béla. Jelenleg virágzó kórt él a Háromszék Táncegyüttes is. A közel 555 éves város lakossága 60 ezer, háromnegyede magyar,református,unitárius és katolikus vallást gyakorolnak.

A városban öt plébánia van, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Kovászna-brassói Főesperesi Kerülethez tartoznak,amelynek székhelye 2012-től itt található a városban. 1764-ben alapították újra a Szent József plébániát, a katolikusok 1762-ben a Székely Határőrség laktanyájának udvarán építettek egy kápolnát, de az azonban leégett. 1832-34-ben építettek egy kis kő kápolnát a város szélén,Hegedüs és Schulcz ezredesek jóvoltából. Az építéshez Kovács Miklós erdélyi püspök 1000 pengő forinttal járult hozzá. 1764-től újra anyaegyház lett,de még sokáig az illyefalvi pálos szerzetesek majd Illyefalva és Sepsikőröspatak plébánosai látták el. Az első helyben lakó plébánost Haynald Lajos püspök nevezte ki 1854-ben Kapatán Márton személyében. A kicsi templomot 1898-1902 között, a mai formájára Fejér Manó plébános bővíttette ki. A régi templomból csak a kis hajó és a torony alsó része maradt meg. A templomot 1902-ben Mailáth Gusztáv Károly püspök szentelte fel Szent József tiszteletére. Az új keresztet a megnagyobbított torony csúcsára 1902 július 27-én tették fel ünnepélyes szertartás keretében. A négy oltár és a szószék Rétay és Benedek budapesti cég gyárában készült. Az új templomi padokat Kuti asztalos mester készítette. A Szent József plébánia templomnak már 1891-től férfiakból aló kórusa volt Kurkó Gyula kántortanító szervezésével indult. Fennállásának 110. évfordulóját ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia 2012-ben, ebből az alkalomból Dr. Jakubinyi György érsek avatta fel Márton Áron püspök ülő szobrát is a templom előtti kertben. Vargha Mihály szobrászművész alkotása, az öntésre pedig Szovátán, Sánta Csaba művész műhelyében került sor. A plébánián gazdag a hitélet, lelkiségi csoportok működnek. Az egyház első lelkipásztorai az úgynevezett fehérbarátok vagy Pálos eredetű magyar szerzetesek voltak az 1700-as években. 2014 május 14-én Tamás József püspök avatta fel és áldotta meg, a Mária Rádió 6- ik stúdióját Sepsiszentgyörgyön. A Szent József plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Kovászna-brassói főesperesi kerülethez tartozik. Örökös szentségimádási nap: augusztus 4. A templom búcsús ünnepe: március 19. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Ilyés Zsolt plébános és Ft. Ilyés Imre segédlelkész végzik, a kántori szolgálatot Simon Balázs kántor tölti be. Filiái: Árapatak és Előpatak,a helység temploma a Szentkereszt felmagasztalása tiszteletére van felszentelve és szeptember 14-én tartják a búcsús ünnepét.

Összeállította: Gábor Anna Fotó: https://tulipanpanzio.hu/latnivalok_kattemplom.html

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment