Erdély keleti részén elhelyezkedő Hargita megyében a Nagy és Kis-Somlyó kettős csúcsú hegy alatt terül el Csobotfalva. Csíksomlyó, Csobotfalva és Várdotfalva együtt említődik, mivel történelmük összefolyik, ezeket a falvakat együttesen nevezték Somlyónak, de csak egyházilag, viszont mindegyik a somlyói Szent Péter és Pál plébániához tartozott és tartozik. Orbán Balázs tájékoztat, hogy Somlyó neve nincs helyhez kötve, csak egyházi gyűjtőfogalom, egyházi elnevezés. 1941-ben Csíksomlyóhoz, majd 1959-ben annak részeként Csíkszeredához csatolták Csobotfalvát. A csíksomlyói ferences épületegyüttes mögött elterülő Csobotfalva neve a bolgár-szláv eredetű Csobod ősfamiliától származhat. 1333-ban Sumbov néven említik először. A település a trianoni békeszerződésig a Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. A csíksomlyói római katolikus plébániatemplom helyén egykor Árpád-kori templom állott, amelynek létezését régészeti feltárások igazolják. A kicsinek bizonyult hajlékot a XV. században bővítették és újjáépítették gótikus stílusba, de másodlagosan is megmaradt a korábbi templomból a torony két oldalán a két félköríves ajtókeret. 1757-ben a templom roskadozása miatt új templom építését tervezték.
1800-ban lebontották és 1817-ig az egyházközség költségén a helyére építették neobarokk stílusban a ma is álló Szent Péter és Pál plébániatemplomot. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. 2002 októbere végén régészeti kutatások kezdődtek a területen, amely során értékes leletek kerültek elő:a középkori templom sekrestyéjének támpillérei, a padló alatt feltárt gótikus szentély és további temetkezésre utaló tárgyak. A román építészeti stílusjegyeket őrző plébánia templom ősibb mind a csíksomlyói kegytemplom. Tornya előcsarnokának két kapuja román kori félköríves kőkerettel ékeskedik ma is, az egyik ajtó a kriptához vezet. A templomerődbe, fedett falépcső vezet fel. A templom ablakainak töredékes kőkeretei középkori eredetűek. Ez Felcsík egyik legősibb temploma. A templom patrónusai Szent Péter és Pál apostol. A templom szárnyas oltárának két szárnyaképe a főoltárról 1888-ban került a budapesti Szépművészeti Múzeumba. Az oltárszekrény és predella, a pilaszterek és a többi kép az Erdélyi Múzeumba (1911) és később a középső kép is a Szépművészeti Múzeumba került. Nem sokkal a főoltár után készülhetett a csobotfalvi, kisebbik Mária oltár, mely szorosan kapcsolódik a főoltárhoz. A ma is álló, saroktámpilléres, csúcsíves harangtorony a Domus Historia szerint 1677-1683 között épült, 1823-ban a tornyát megmagasították. A szárnyasoltár készítési ideje a Jagelló kori címere és stílusa alapján 1510-1520 közé tehető, ez a címer a jobb oldalon van elhelyezve, a baloldalon pedig a székely címer látható. Az oltár középső képe Szűz Máriát ábrázolja, Szent Péter, Szent Pál, Szent Ferenc, Szent Domokos között. A főoltárhoz szorosan kapcsolódó Mária oltár képei Dürer és Cranach metszetek hatására készültek. A templomot 1911-ben színes ablakokkal és művészi falfestményekkel újították fel. 2011-ben elkezdődött a Szent Péter és Pál plébániatemplom felújításának munkálatai, amelynek újraszenteléséig hat év telt el. Egy elég veszélyes gombamentesítéssel kezdték a munkát, amely a templom északi oldalát, a Jézus kínszenvedése-kápolnát és a karzat közötti részt támadta meg. A munkálatok magukba foglalták még a tetőszerkezet kijavítását és újrafödését, kőburkolat valamint a padok újra restaurálását, elkészült a kőkerítés kijavítása, a templom villanyhálózat kicserélése és a templom új megvilágítása kívül-belül. 2019-ben elkezdődött a templom belső restaurálása is, mely az idén fog befejeződni. A Kissomlyó-hegyen áll a Salvator-kápolna, amely a nándorfehérvári győzelem (1456) emlékére épült, szintén a plébániához tartozik. 1906-tól elemi iskolája volt, kettő a máterben, az az Csobotfalván és Várdotfalván, egy pedig Csíkcsomortánon. A csíksomlyói pünkösdi búcsú egyik legjelentősebb helyszíne a Szent Péter és Pál apostolok plébániatemploma. Pünkösd szombat délután a templomban “csángó” misét tartanak, és ott őrzik a moldvai magyarok búcsús keresztjét és lobogóját is. Búcsúsok százai, elsősorban a moldvai csángók töltik ott a szombatról vasárnapra virradó éjszakát. Virrasztani és imádkozni szoktak a templomban. A csíksomlyói plébániatemplom búcsúját június 29-én ünneplik, védőszentjeik, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén. Örökös szentségimádási napot április 24-én tartanak.
A Szent Péter és Pál apostolok plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Göthér Gergely plébános végzi, a kántori szolgálatot Borcsa Gergely kántor tölti be.
CSÍKCSOMORTÁN filia oldallagosan ellátó plébániája Csíksomlyó, ahol Ft. Gergely István plébánossága idején 1988–89-ben építettek templomot és a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. Búcsúsünnepét október 8-án tartják, örökös szentségimádási nap: március 19.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment