A hét plébániája: CSÍKCSICSÓ

Kelet Erdélyben, Csíkszeredától 5 km-re, északra a Szépvíz pataknak az Oltba torkollásánál fekszik Hargita megyében. Neve a helységnév régi Chychow alakjában szláv eredetű személynévből keletkezett. A mai használatos Csík-Csicsó jelzős összetétele 1675-ből származik. Csicsó vára Csíkcsicsótól délnyugatra, a Vármező helyen, az Egres és Vérpatak közti magas sziklagerincre épült. A hagyomány szerint a csíksomlyói ferencesek itt laktak kolostoruk megépítése előtt. A falu lakossága földműveléssel és állattartással foglalkozik, sokan teljesítenek szolgálatot a vasútnál, vagy bejárnak dolgozni Csíkszeredába. A felcsíki emberek káposztás faluként tartják számon; ápolják a fennmaradt népszokást, az október 16-i Gál-napi káposzta szüret ünnepét. A falu iskoláját 1737-ben alapították. Az 1952-től közigazgatásilag Madéfalvához tartozó falu 2004-től önálló község lett. 2006 október 14-én avatták fel a Hősök emlékművét. Az emlékművön a következő felírat olvasható: „A Szabadságért és Hazáért elesett csíkcsicsói Hősök emlékére állíttatta a kései utódok hálás kegyelete, 2006.” Ilyen jellegű történelmi emlékkel is büszkélkedik. A település érdekességének számít, hogy itt játszódott le a Tamási Áron, Ábel a rengetegben című regényének rövid részlete, a történet szerint itt született a főhős, Szakállas Ábel. Nem csak történelmi emlékben gazdag, de gazdag a természeti kincsekben is a falu, hiszen a csicsói Hargita hegy altalajában megtalálható a porcelán gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga a kaolin. Ezen kívül gazdag borvízforrásokban valamint gyógyító hatásairól ismert mofettákban, amelyek különböző betegségek gyógyítására alkalmas. Csíkcsicsó őslakóssága székely-magyar nemzetiségű és római katolikus vallású. A falu lakóssága nagyon sok történelmi eseményt át élt. Harcolt a tatárok ellen, szembeszállt az évszázados török uralom kegyetlenkedéseivel, hitének megvédéséért harcolt a többi székely falu lakósaival együtt a Tolvajostetőn 1567-ben. A madéfalvi mészárlás is érintette a falu életét, mert az osztrák dragonyosok Csaracsóban voltak elhelyezve, és a település nagy része a harcok közepette elpusztult. Csicsó egyházilag a 11-12. században a Szent János templom körül elterülő Tordafalvához tartozott, de 1694-ben a tatárok felperzselték, a vezetést ekkor Delne tízes vette át. A Szent János templom, Delne, Pálfalva és Csicsó közös temploma volt. 1810-1830 között építették Szőcs Antal plébános vezetésével a község legfontosabb útját az Olt felé a lápon át, ennek két oldalán később épült ki Újfalu, a falu legnagyobb tízesévé.

A település temploma a falu központjában található, a templommal szemben van a ma is álló felekezeti iskola, amelyet 1874-ben építettek. A templomról, külső támpillérei alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt. Az épületet műemlékként tartják számon, akárcsak a mellé épített plébániát. Oszlopos, nyugati része kápolna volt az 1300-1400-as évektől. Ezt az 1700-as években, a lakosság növekedése miatt, templommá alakították. Mai végleges formáját 1839-ben kapta Szőcs Antal plébánossága alatt. Mellé épült a plébánia, a kántor tanítói lakás gazdasági épületekkel. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A hagyomány szerint a főoltár baloldalnak végében az eredeti kápolna tabernákuluma van beépítve. A szentély oltára 1800-ban készült, az oltárképen Páduai Szent Antal látható, kinek közbenjárására minden veszély eltűnik. Szent Antal Portugál nemesi családból származott, eredetileg Fernando névre keresztelték. Körülbelül 16 éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé, ekkor védőszentjéül Remete Szent Antalt választotta és az Antal nevet vette fel. Sírja a Páduai Szent Antal bazilikában található, amely híres zarándokhely. Szent Antal a szegények védőszentje, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál.

A Csíkcsicsói Szent Antal Plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot 2018. augusztus elsejétől a székelyszentkirályi születésű Ft. dr. László Rezső plébános végzi. Előző szolgálati helyek a következők voltak: Csíkszereda, Brassó, Hargitafűrdő, majd 2012-2013 között a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológia Líceum prefektusa Gyulafehérváron, következett Kapnikbánya, 2015-2018 között a pálos szerzetesrendben volt Lengyelországban majd Hargitafűrdőn, három év után visszatért az egyházmegyés papi szolgálathoz és 2018-tól Csíkcsicsóban végzi az egyházi szolgálatát. A kántori szolgálatot Gombos Zoltán-Csaba kántor tölti be. Búcsús ünnepet június 13-án tartanak, liliom nyíláskor, mivel Szent Antal virága, vagyis a kolostorkert köztiszteletben álló gyógynövénye. Örökös szentségimádási nap: április 26.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment