A hét plébániája: CSÍKDÁNFALVA

Csíkdánfalva a felcsíki medence középső részén az Olt mellett fekszik, 21 km-re Csíkszeredától, 704 m tenger színt feletti magasságban. Északon Csíkkarcfalva, délen Csíkmadaras, nyugaton a Hargita hegyvonulata és keleten a Csíki havasok képezik a falu határát. Neve valószínűleg a magyar Dániel személynév régi Dán alakjából ered. 1567-ben Danffalva néven említik. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye felcsíki járásához tartozott. Határában bronz és vaskori leleteket találtak. A középkorban temploma nem volt, lakói Karcfalvára jártak templomba. A fekete-kerámia és a felcsíki csergekészítés hazája. A hímes gyapot szőttesek és festékes gyapjúszőnyegek a falu hírnevét alapozták meg. A falutól nem messze borvízforrás tör fel. Dugás nevezetű gyógyfürdője a népies vízgyógyászat szolgálatában áll. A Petőfi Sándor Iskolaközpont Felcsík egyetlen középiskolája 1935 és 1937 között épült. Az iskola Petőfi Sándor nevét csak 1990-ben vehette fel. Bejáratánál két szobor található. Ezeket Kosza János dánfalvi naiv művész készítette 1957-ben és 1958-ban. Az egyik a Petőfi Sándor forradalmár költőt ábrázolja, a másik a „Kezdet”elnevezésű szoborcsoport. Dánfalvának volt a XIX. század közepétől egyházi iskolája, melyet a XX. században államosítanak. Az iskola közelében, a főút mentén található az 1990-ben Erzsébet királyné tiszteletére emelt emlékoszlop. A községközpont egyik legrégibb és legmarkánsabb, Kós Károly építészeti stílusára jellemző épülete a csíkdánfalvi származású Antal Vidor építészmérnök által 1912-ben tervezett Községháza. Egy másik nevezetes épület a művelődési ház, melynek homlokzatát a dánfalvi születésű Zsigmond Márton festőművész és grafikus alkotása díszíti. 2002-ben az 1848-as szabadságharcban résztvevő csíkdánfalviak emlékére egy bronz emlékművet állítottak.

Dánfalva önálló egyházközség 1921 december 17-től rendelkezett saját plébánossal, Potovszki Dávid személyében, aki a szentmiséket a templom felépítéséig a helyi kultúrházban végezte. Ezt a tényt támasztja alá az, hogy az anyakönyvek vezetését már 1922 január 1-től elkezdték. Saját középkori templommal és plébániával nem rendelkezett, évszázadokon át Csík- Nagyboldogasszony egyházközség filiája volt, 1922-ben vált el tőle és Csíkkarcfalva ajándékaként egy Mária-szobrot kaptak. 1922- 1935 között építették a jelenlegi impozáns, neogótikus római katolikus templomát erődfal övezi, melyet torony is erősít. Az alapkő letétele 1928 szeptember 23-án ünnepélyes keretek között történt meg, Bálint Lajos kerületi főesperes jelenlétében. A templom felszentelésére 1935. december 8-án került sor, a templom titulusa Szeplőtelen Fogantatás. A templom méretével, vörös dísz tégla falaival, magas tornyával, uralja a környéket és méltán említik Felcsík egyik legszebb 550 férőhelyes római katolikus templomaként. Érdekes színfoltja a templomnak a főbejárat fölötti rozetta, különlegessége a nyugat felé néző oltára. A főbejáratnál egy 1944-ben elhelyezett márványtábla emlékeztet Bodor Márton építő mesterre. A neogótikus templomkút Szent László temesvári szobrászművész és oltárkészítő munkája. A 14 stáció képét Fodor Albert csíkrákosi gazdálkodó, amatőr festő készítette 1938-ban. A toronyban levő három harang 1931-ben készült, készíttette a csíkdánfalvi közbirtokosság. A felirat a harangon: „SZEPLŐTELEN FOGANTATOTT SZENT SZŰZ – KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK”.

A templomépítéssel párhuzamosan készült el a jelenlegi kántori lakás is. A plébániaépület, amelyet az egyházközség 1925-ben vásárolt meg, a múlt század elején épült. Ezt az épületet a kommunizmus elején elvették és helyette egy kis családi házat adtak. A régi plébánia épületének visszaszerzésére 1976-ban történt próbálkozás, de sikertelenül. 1950-1996 között ebben a kis családi házban volt a plébániahivatal és a plébános lakása is. 1995. február 13-án a régi plébánia épületet használó Dugás Mezőgazdasági Társulás és a plébánia között létrejött egy megállapodás, miszerint az egyházközség lemond a régi plébániaépületről és megtartja az 1950-ben kapott családi házat. Ekkor határozta el az egyházközösség, hogy új plébániaépületet épít. Erre a célra megfelelő hely a templomkert volt. Az építés 1996-ban meg is valósult, Antal József Árpád plébános idejében. Ugyanekkor épült egy nagy hittanterem, fölötte zarándok szállóval. A római katolikus hívek száma kb. 1800 fő. A csíkdánfalvi Szeplőtelen Fogantatás Plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot Ft. Kovács Károly plébános végzi, aki Ft. Msgr. Bara Ferenc pápai káplán, szentszéki tanácsos, nyugalmazott plébánost váltotta 2021-ben. A kántori szolgálatot Kristály Attila kántor tölti be. A plébánia búcsúünnepe: december 8. Örökös szentségimádási nap: május 14.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment