A hét plébániája: PUSZTADARÓC

Pusztadaróc községközpont, Szatmár megyében, a megye keleti részén, Szatmárnémetitől 9 km-re északkeletre a román-magyar határ közelében található. A község északon és nyugaton Magyarországgal, délen Vetés községgel, keleten Szatmárnémetivel és észak – keleten Lázári községgel határos. A községhez tartozó falvak a következők: Atya, Dara, Pusztadaróc és Pete. Pete faluban található a Románia és Magyarország közötti határátkelő. Pusztadaróc község teljes egészében a Szamos síkságon terül el. Az egyetlen folyóvíz, ami átszeli a községet, a Szamos, amely egyben a település déli határát is jelenti. A község falvain keresztül mentek a vándor népek, a két világháború, természeti csapások, a legutóbbi – az 1970-es árvíz – amikor Dara falu egy részét teljesen lerombolta a víz, de az emberek itt maradtak és dacolva a természetharagjával újrakezdték. A közösség összefogott és bár nehéz munka árán sem hagyta el ősi földjét de elmondható, hogy a gazdasági potenciálja is igen nagy. Pusztadaróc nevét 1220-ban említette először oklevél egy perrel kapcsolatban, Drancy (Draucy) formában, mikor többek között a daróci várnépeket; köztük Krasznát, Kötönyt és Visatát is megemlítik. A XV. században a település nagy része a Derecsényi család tagjaié volt. 1526-ban a falut Derecsényi Péter és Pál kapták meg, de kisebb részeket kapott itt a Tárkányi, Ormós, Thegzes és Wethéssy család is. Az 1700-as években a Károlyiaké, a század végén pedig a gróf Barkóczy, Kanizsay, Nagy, Patay és Becsky családoké. A 20. század elején Jékey Ilona és Nagy László leszármazottaié. A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott. 2011-ben 1730 főt, 1474 magyar lakost számláltak. Nevezetességek a faluból a – Református templom – 1887-ben épült, az Ember Géza-kúria és a dendrológiai park.

2005 augusztus 28-án a pusztadaróci egyháztanács helyesnek látta a plébános felvetését, hogy új templom épüljön, mivel a jelenlegi rossz állapotban van. 2005 november 27-én tartott egyháztanács elfogadja a plébános javaslatát, hogy az új templom a „ falu földjére „épüljön. Ezt a polgármesteri hivatal átadta a plébániának. Péter József egyháztanács elnöke elintézte a szükséges papírokat és a telket a plébánia nevére íratta. 2006 május 28-án az elsőáldozás után egyháztanács gyűlést tartottak Pusztadarócon amelynek témája az építendő új templom helye volt. A jelenlevő nyolc tanácsosból egy ellene és hét a falu földjére szavazott. 2006 december 11-én elkezdték az új templom építését és karácsonyig már ki is ásták az alapot 2,5 m mélységben. 2007 március 21-én a pusztadaróci templom alapja elkészült, 2007 május elsején volt az új templom alapkövének ünnepélyes letétele. A szentmise a régi templomban volt, amelyet Schönberger Jenő a Szatmári Egyházmegye püspöke tartott. A hívek innen ünnepélyesen átvonultak az épülő templomhoz ahol a megyéspüspök megáldotta és elhelyezte az alapkövet. A Szatmári Római Katolikus Püspökségen 2007 április 27-én lett iktatva a Szent József a munkás tiszteletére felépítendő templom alapkő letételének dokumentuma. A templom tervezője Fazoli Csaba szatmárnémeti mérnök, kivitelezője a pusztadaróci Oláh János cége, 2008 októberében elkészült a templom tetőszerkezete. 2021-ben az új templomban nyolc ólomüveg ablak készült el, ezekből négy üveg a négy evangélistát ábrázol, kettő a Szentlélek kiáradását és kettő pedig a tisztaság jelképét, a liliomot ábrázolja. Az ólomüveg ablakokat Matuz István és Angéla, szatmárnémeti művészek készítették. Különlegességként és páratlan alkotásként érdemes megemlíteni a templom berendezéseket: a templom főoltárképe Szent Józsefet ábrázolja, a Szűzanyát a gyermek Jézussal a názáreti hajlékban, munka közben, a tabernákulumot, a miséző oltárt, az ambót, a mellékoltárokat, a keresztelő kutat, a húsvéti gyertyatartót, papi széket, a ministráns székeket,a keresztúti stációs képeket, a gyóntató széket és a 12 apostol faragott képét. A templom berendezéseket áttört domborműként Hajas László és Annamária székelyudvarhelyi fafaragó készítette cseresznyefából, melyeket fehér hársfa faragás díszít. A templomban található három egész alakos szobor: Jézus Szíve, Szűz Mária és Szent Antal szobrok. A templom tölgyfa padjait fehér hársfából faragott szőlőfürtök díszítik, Magyari Mihály és Viorika adománya a templom részére. A sekrestye bútorokat Egei Attila készítette cserefából. A régi templomból két harangot költöztetnek és elektromosítanak az új templom tornyába, a munkálatot Deák László végzi el. Az új templom külső és belső felújítási munkálatait Tarr Szilárd és Fenczik István vállalkozók végzik. Pusztadaróc, amelynek a Római Katolikus Temploma Szent József a munkás tiszteletére van felszentelve, búcsús ünnepét május elsején tartják. Tudjuk, hogy József, Dávid házából származik, Szűz Mária férje, Jézus nevelőapja, a Szent család feje. Az ünnepet 1955. május 1-én rendelte el XII. Piusz pápa. Odaadóan működik a Rózsafüzér Társulat. A Pusztadaróci Római Katolikus Egyházközség, Szamosdara filiája. Szamosdara a szatmári-síkságon, Szatmárnémetitől keletre a Szamos jobb partján, a román-magyar határ mellett fekszik. A település neve már az 1300-as években előfordult az oklevelekben, Darah alakban, mint a Darahy család birtoka.

Pusztadaróc a Szatmári Főesperesség, Szatmári Esperesi Kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a sárközújlaki származású Istvánfi Szilárd plébános végzi. A kántori szolgálatot Pap Dávid egyetemista látja el.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment