A hét plébániája: VAJDAHUNYAD

A Déli-Kárpátok és az Erdélyi - érchegység havas csúcsaival övezett Hunyad vármegyében találjuk Vajdahunyad megyei jogú várost. Az 1920-as évek óta hozzátartozik Bujtur és Zalasd település, valamint a jelenlegi beosztott falvak: Alpestes, Bós, Grós, Hosdát és Rákosd. Dévától 20 km-re, délre, a Zalasd Csernába folyásánál, hiszen számtalan virgonc patak szeli át a várost, 220-270 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. 1265-ben Hungnodként említik az írások. Nevének alaptagja személynévből származik, előtagja pedig arra utal, hogy az erdélyi vajda birtoka volt. A Rusca havas keleti aljában a Zalasd vize mellett magányos szírt fokon áll az erdélyi gótikus építészet legszebb emléke, Vajdahunyad vára. Árpád-kori, Hunyad vármegyének nevet adó földvára a mai vártól délre emelkedő Szent Péter hegyen állt. A Vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán “ a várak királyának “ nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409 október 18-án ajándékozta Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának. Kormányzósága idején Hunyadi János itt élt feleségével, Szilágyi Erzsébettel és ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. 1453 után az uradalmat Szilágyi Erzsébet örökölte. A település főesperesi székhely volt. 1448-ban ferences szerzetesek telepedtek le a várba. A XV. században már vasat és aranyat bányásztak.1528-ban 124 ház tűzvészben leégett. A század második felében maga Vajdahunyad is vaskohászati központtá fejlődött. Fejlődése munkahelyeket kínált, így pl. 1892-ben 19 bukovinai székely családot telepítettek le a várostól északra, a vasút mellett létesített Csángótelepen. Az 1940-es évek végén pedig a polgárháború kb. 650 görög menekültje talált új otthonra a városban. Az 1950-es évek végén, a mezőgazdaság kollektivizálása idején ezrével érkeztek új beköltözők Moldvából és Havasalföldről. 1332-ben plébániatemploma is volt, erről a templomról nincs későbbi adat. A ma álló várkastélyban 1442-46 között Hunyadi szép csúcsíves kápolnát építtetett hozzá: 1452-ben új kápolnát építtetett: Capella X Johannis Baptistae in castro Hunad. Hunyadi János ugyan az ágostonrendieknek szánta, de mire elkészült, Mátyás király II. Pál pápától szerzett engedélyt, hogy a ferenceseknek adhassa. 1533-ban leégett a templom és a kolostor, 1552-ben pedig a reformáció idején, a szerzeteseket is kiűzték. A ferencesek 1710-ben tértek újra vissza.1720-ban három pap lakta.1725-ben szerzett ismét kolostori rangot. Ekkor fedték be a középkori tornyot, és 1717-ig újjáépítették a romos templomot. XIV. Benedek pápa az akkori miniszter generális kérésére megengedte, hogy a ferencesek templomai oltárkiváltsággal bírjanak és ez a kiváltsága megvolt a régi templomnak, mivel az új templomban új márványfőoltárt készítettek. Ezt a püspök 1914 június 4-én pápai határozat alapján tette meg. A templom főoltárán a Szűz Mária menybemenetele festmény előtt egy márvány feszület foglal helyet. Mellékoltárai a Szent Ferenc és Bonaventúra valamint egy Fájdalmas Anya oltár láthatók, ugyanakkor egy Páduai Szent Antal kápolna is helyet foglal. A templomot a Jézus Szíve, a Szűzanya és Szent Teréz szobrok is díszítik. A jelenlegi templomot és kolostort 1910-ben kezdték el építeni, és ugyanakkor jelentős területet is vásároltak a templom körül. E templomot a Boldogságos Szent Szűz mennybemenetelének tiszteletére szentelte fel Fetser Antal nagyváradi püspök 1912 május 26-án, mivel Gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök megbetegedett. Az új templomba az orgonát a pécsi Angster József és Fiai cég készítette 1912-ben, opusz 780-ként, két manuállal és pedállal, 25 regiszterrel, pneumatikus táskaládás szerkezettel.

Jelenleg egyházi szolgálatot Ft. Korom Imre-György plébános végez. A kántori szolgálatot Berendei Gabriel kántor tölti be. A vajdahunyadi Nagyboldogasszony Plébánia a Gyulafehérvári Romai Katolikus Érsekség, Hunyadi főesperesi kerülethez tartozik, búcsús ünnepe augusztus 15. Örökös szentségimádási nap: július 17.

Vajdahunyad plébánia filiái: • GOVÁZSDIA filia: a lélekszám kb. 12 fő. 1802-ben építettek templomot Szent Flórián tiszteletére. Búcsús ünnepe május 4-én van. • GYALÁR, Szent Borbála filia: 1779-ben a ferencesek nyitottak kápolnát. 1857-től Govázsdiához tartozott, és a kápolnát átadták a görök katolikusoknak, ezért a szentmiséket háznál tartják. Lélekszám 8 fő. Búcsús ünnepe december 4-én van. • TELEK filia: minden hónap második vasárnapján tartanak szentmisét. 1913-ban 57 katolikus hívő volt, jelenleg 8 katolikus hívője van. 1922-ben 73-an voltak magyarok. Búcsús ünnepe Szent Borbála napján, december 4-én van. • KIRÁLYBÁNYA, Nagyboldogasszony filia: búcsús ünnepe augusztus 15-én van. • VAJDAHUNYAD-TELEP, Kapisztrán Szent János filia: Búcsúja október 23-án van. Ugyanakkor filiája TOPLICA és LINDZSINA is.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment