A hét plébániája: ERDŐD

Szatmár megye kis városa, Erdélyi régió a Partiumban, Szatmárnémetitől nem messze 20 km-re délre fekszik, amelyhez közigazgatásilag tartozik: Lajosmajor, Erdődhegy, Nagymadarász, Oláhgyűrüs és Sóspuszta. 1215-ben Herdeud néven említik először. Lakósainak ma 14. %-a magyar nemzetiségű. A Bükk hegység lábánál fekvő Erdőd település az 1216-os nagyváradi „Tüzesvaspróba” lajstrom tanúsága szerint a XIII. században nem csak a királyi erdő ispánság székhelye, hanem a környék egyházi központja is volt, mivel papja az erdélyi püspökség fennhatósága alá tartozó főesperesi tisztséget töltötte be. Tehát a XIII. század elején már temploma és plébániája is volt. Viszont a XIV. században pápai tízed szedők már a Szatmári főesperesség részeként írják össze Erdődöt is. A korai templomépületről nem tudunk semmit, bár a XIX. században még leírtak a templomból származó román korinak látszó faragott köveket is. A XIV. századtól birtokos Drágffy Bertalan 1481-ben kezdte építeni az egykori várat és 1480 és 1482 között épült az új templom, amelynek északi oldalán a család sírkápolnája emelkedett. Amelyik években a vár kiépítése folyt, Erdőd a Drágffy család fontos központi helyévé vált, utolsó sarja Drágffy Gáspár csatlakozott a reformációhoz, özvegye oltalma alatt, az erdélyi protestáns vallás terjedésében nagy szerepet játszott az a zsinat, amelyet Szatmár megye és a Szilágyság lelkészei 1545. szeptember 20-án az erdődi templomban tartottak. Báthori Anna védnöksége alatt fogadták el azt a 12 cikkelyt tartalmazó wittenbergi szellemiségű hitvallást, amelyet 29 evangélikus prédikátor írt alá. 1565-ben János Zsigmond megostromolta és leromboltatta, a vár ostroma során a templom is súlyos károkat szenvedett a katonák feltörték és kirabolták a családi sírboltot. A 18. században még a reformátusoké az épület, de 1723-ban Károlyi Sándor elrendelte, hogy frissen érkezett svábok és a református magyarok közösen használják a templomot. A középkori sekrestyét és az északi kápolnát egybe nyitották és elválasztották a templom többi részétől, így alakítva ki a katolikus kápolnát. Az 1730-as években a reformátusok használatában maradt szentélyt Károlyi Sándor beboltoztatta.

Említésre méltó itt, hogy a már Károlyi család tulajdonában lévő birtokon 1730-ban az előző vár romjainak a felhasználásával egy négytornyú,36 szobával rendelkező barokk várkastélyt emeltek. A várkastély a második világháborúban elpusztult, csak romjai voltak láthatók. A XIX. században elvesztette főúri pompáját, de 2009 és 2012 között megtörtént a felújítás uniós pályázatok keretében. A XIX. század elején az itt uradalmi tiszttartó Szendrey Ignácz volt. Leánya, Júlia egy nagykárolyi bálon ismerte meg Petőfi Sándort, aki akkor már ünnepelt költőnek számított. Az apa ellenkezése dacára 1847. szeptember 8-án az erdődi vár kápolnájában házasságot kötöttek a fiatalok. Az oltár, amely előtt örök hűséget esküdtek egymásnak, a jelenlegi Szatmárnémetiben található a Római Katolikus Püspöki Palota kápolnájában. A költő és Júlia mellszobra a főtéren áll, amelyet Deák Árpád nagyváradi képzőművész tervezett és Szántó Csaba szovátai szobrász öntött bronzba. Folytatva az 1766-os évben történtekkel, amikor a két felekezet között fokozatosan megromlott a viszony, ezért Károlyi Antal ebben az évben, az egész épületet a katolikusoknak adta. A középkori templom az 1834-es földrengésben komolyan megsérült, újjáépítésére 1860-ban, Ybl Miklós tervei alapján, Károlyi Lajos támogatásával került sor és ekkor az addigi egyhajós templomot háromhajóssá bővítették és egy nagyon magas toronnyal látták el. A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A neogótikus, háromhajós csarnoktemplom szentélye sokszögzáródású, északi oldalán sekrestyével, fölötte oratóriummal. Minden ablak csúcsíves, a külső homlokzaton magas támpillérek dominálnak. Belső tere síkmennyezetes, fő oltára neogótikus, de Mária mennybevételét ábrázoló oltárképe a 19. század elejéről származik. Az északi mellékhajó oltára XVIII. századi, oltárképe Jézus születését ábrázolja. 1982-ben a templomot külsőleg-belsőleg felújították az 500 éves jubileuma alkalmából. A templom előtt áll az 1442-ben itt született Bakócz Tamás szobra, aki esztergomi érsek, majd bíboros lett. Ő volt eddig az egyetlen magyar egyházi méltóság, aki valaha is pápaválasztás esélyesének számított.

2011-ben a magyarság arányának közelmúltbeli növekedése a magyar nyelvű cigányok számának gyarapodásához köthető a románság gyors ütemű fogyása mellett. A 2011-es népszámláláskór a község népessége, a 6231 fő közül 1716 román,987 magyar, 803 cigány és 248 német etnikumú volt. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Erdődi Nagyboldogasszony plébánia az Erdődi Esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Harsányi László esperes, plébános tölti be és a kántori szolgálatot Propszt János végzi el. A Nagyboldogasszony templom búcsúját, Mária földi életnek befejezése napján augusztus 15-én tartják, amikor testével-lelkével együtt fölvételt nyert a mennybe, föltámadt a Fia dicsőségébe. Örökös szentségimádási napot szeptember III. vasárnapján tartanak. Erdőd filiái: ERDŐDHEGY, NAGYMADARÁSZ, SZAKASZ ÉS SZOKOND.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment