A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI-KÁLVÁRIA TEMPLOM

Szatmárnémeti Románia észak-nyugati szögletében, a Szamos folyó völgyében, 126 méterrel a tengerszint felett fekszik. A Szamos egyik - később kiszáradt - ága által elválasztott Szatmár/ és Németi egyesüléséből 1715-ben lett e néven szabad királyi várossá. Addig az 1230-as évi szabadságleveleik tanúsága szerint, mindkét város, Szatmár és Németi önálló közigazgatású, azonos jogú volt. Szatmárnémeti mai földrajzi helyzete a Szamos medrének XVIII. század végi szabályozása, s ezt követően a holt medrek fokozatos megszűnése nyomán alakult ki. Szatmár városa a Szamos mellé épített királyi vár szomszédságában települt, mindkettő a Szamos két ága által körülvett területen, szigeten. Szatmár és Németi a Szatmári várral együtt a tatárjárás után nem sokkal újjáépült, és virágzásnak indult. Elhelyezkedése révén a magyar és az ukrán határ felől is könnyen megközelíthető, határvárosnak számít. Szatmárnémeti kialakulását és fejlődését nagymértékben befolyásolta a Szamos folyó. Szatmár vára volt a Szamoson Erdély felől leúsztatott só átrakásának központja. Neve is innen ered a Salz Markt magyarosodott Szatmárrá, majd lett szintén fonetikusan Satu Mare. Alföldies típusú, szélesen elnyúló település, egyhangúságát fásított terek, ligetek, szamosi partfürdő enyhítik. Központja a hatalmas, parkozott főtér. Szatmárnémeti a Római Katolikus Püspökségnek székhelye, a Szamos jobb partján. A szatmári püspökök lakhelye és irodája a XIX. század közepéig a jezsuiták egykori rezidenciájában volt, amikor Hám János püspökben megfogalmazódott a rezidencia udvarában építendő Kálvária gondolata. Megtervezésével Tischler Albin csanálosi plébánost bízta meg, 1844-re a Doboló dombnak nevezett magaslaton fel is épült a Kálvária kis kápolnája és a templom kertjében kialakított keresztút 14 állomása. A laza homokos talajra épített kápolna hamarosan repedezni kezdett, beomlással fenyegette. A kápolnát ezért lebontották és 1908-ban Weszelovszky Béla építész és testvére tervei alapján hozzáfogtak a templom építéséhez. A templom alaprajza széles, négy boltszakasznyi hosszú hajóból, áll, amelyet kétoldalt 3-3 kápolnatér szegélyez, és a nyolcszög öt oldalával záródó kereszthajó és szentély csatlakozik hozzá. A középső oldalkápolnák mélyebbek, s ezáltal hangsúlyosabb szerepet kaptak. Az alaprajz másik fontos elemei a szentély mindkét oldalához szimmetrikusan csatlakozó egyszintes sekrestyék. A csúcsíves stílusú kápolna egyes elemét megtartották, csúcsívesek maradtak az ablakok, gótikus példákra emlékeztet a domborművel díszített kapuzat, a két 42 m magas torony formája és a támpillérek. A hársfából faragott, festett szobrokkal díszített főoltár, nem bizonyított állítás szerint, a tiroli Stuflesszer Ferdinánd műhelyéből származik. A két oldalhajóban elhelyezett mellékoltárok és a szószék tölgyfából készültek. 1908. augusztus 9-én a torony két keresztjét áldották meg, majd december 12-én Boromissza püspök már a templom 4 harangját szentelte meg. Az 1200 férőhelyes templomot Boromissza Tibor püspök 1909. június 6-án Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelte fel, gondozását Szatmár püspöke a Jézus Társasága szerzetesrendre bízta. Ebből az alkalomból a templom belsejét még a régi épületből származó oltárokkal, áldozószékekkel, padokkal és szószékkel szerelték fel, és majd csak az ezt követő években került sor az új bútorzat elkészítésére.

A templom hamarosan a Jézus Szíve tisztelet középpontjává lett, egyházmegyei zarándok helyé. Az épületet többször javították, legutóbb 2012-ben esett át teljes felújításon. 2003-ban megalakult az önálló német és román nyelvű személyi plébánia, 2013-tól pedig újra jezsuiták látják el a híveket. A műemlékké nyilvánított Kálvária templomot látni kell, meg kell tapasztalni azt a csendet-nyugalmat, amit átélhet az ember, az udvaron sétálva vagy beülve a padok közé. Hívek száma összesen: 27178 fő.

A Kálvária templom a Szatmári Esperesi kerülethez tartozik, Jézus Szíve német és román nyelvű személyi plébánia,a németnyelvű szentmiséket Ft. Pakot Géza spirituális szolgáltatja, Budau Iulian plébános pedig a románajkú közösségnek a plébánossa. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári főesperesség Szatmári Esperesi Kerülethez tartozik. Búcsúját minden évben kilenced előzi meg, kilenc napon keresztül, a legszentebb áldozaton való részvétellel készülnek a hívek az ünnepi fogadásra. Minden évben a Jézus Szíve ünnepe utáni vasárnapon tartják az egyházmegye búcsúját Szatmárnémeti régi főterén.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment