tolikus-szekesegyhaz.jpg","contentUrl":"http://www.mariaradio.ro/wp-content/uploads/nagyvarad-a-barokk-katolikus-szekesegyhaz.jpg","width":800,"height":532},{"@type":"WebPage","@id":"http://www.mariaradio.ro/2022/08/08/a-het-plebaniaja-nagyvarad-puspoki-szekesegyhaz/#webpage","url":"http://www.mariaradio.ro/2022/08/08/a-het-plebaniaja-nagyvarad-puspoki-szekesegyhaz/","name":"A h\u00e9t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja: NAGYV\u00c1RAD-P\u00dcSP\u00d6KI SZ\u00c9KESEGYH\u00c1Z - M\u00e1ria R\u00e1di\u00f3 Erd\u00e9ly","isPartOf":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/2022/08/08/a-het-plebaniaja-nagyvarad-puspoki-szekesegyhaz/#primaryimage"},"datePublished":"2022-08-08T04:00:39+00:00","dateModified":"2022-09-29T14:01:51+00:00","author":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/#/schema/person/1242d1d285cce79b17399ca347ad2278"},"breadcrumb":{"@id":"http://www.mariaradio.ro/2022/08/08/a-het-plebaniaja-nagyvarad-puspoki-szekesegyhaz/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["http://www.mariaradio.ro/2022/08/08/a-het-plebaniaja-nagyvarad-puspoki-szekesegyhaz/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"http://www.mariaradio.ro/2022/08/08/a-het-plebaniaja-nagyvarad-puspoki-szekesegyhaz/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"http://www.mariaradio.ro/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"A h\u00e9t pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja: NAGYV\u00c1RAD-P\u00dcSP\u00d6KI SZ\u00c9KESEGYH\u00c1Z"}]},{"@type":"Person","@id":"http://www.mariaradio.ro/#/schema/person/1242d1d285cce79b17399ca347ad2278","name":"Ferencz Emese","image":{"@type":"ImageObject","@id":"http://www.mariaradio.ro/#personlogo","inLanguage":"hu","url":"http://0.gravatar.com/avatar/0fa92f71e8f6895089102355eb7664da?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"http://0.gravatar.com/avatar/0fa92f71e8f6895089102355eb7664da?s=96&d=mm&r=g","caption":"Ferencz Emese"},"url":"http://www.mariaradio.ro/author/ferencz-emesemariaradio-ro/"}]}

A hét plébániája: NAGYVÁRAD-PÜSPÖKI SZÉKESEGYHÁZ

A történelmi Partium területe a magyar-román határ és az Erdélyi medence közti területet foglalja magában, nagyjából a jelenlegi Bihar és Szatmár megyéket. A Partium, az az „Részek” elnevezést azért kapták ezek a megyék, mert a régiót a középkorban az erdélyi fejedelmek, mint Erdélyhez kapcsolt magyarországi részeket birtokolták. A vidék központja, legnagyobb és legszebb városa Nagyvárad, amely gyönyörű szecessziós városképével, nyüzsgő, nagyvárosias hangulatával várja a látogatókat. Nagyvárad megye jogú város, Bihar megye székhelye a Kőrös vidéken. Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. Az európai kisvárosokkal versenybe szálló, a századfordulón Pece-parti Párizsnak nevezett város építészete ma is őrzi a kor különböző stílusainak, eklektikus, neoromán, neoklasszikus, barokk, keverékéből áradó varázsát. Legfőbb látnivalója az egyházi műemléke, a római katolikus püspöki székesegyház Erdély legszebb és legnagyobb barokk temploma. Az egységes stílusú épületegyüttes másik két eleme az impozáns püspöki palota, ahol a 2000-es évek elejéig a Körösvidéki Múzeum néprajzi történeti és természettudományi részlege működött. Miután visszakapta az egyház a palotát, a gyűjteményeket elköltöztették. A másik eleme a püspöki palotával szemben lévő Kanonok-sor a váradi káptalan egykori lakásainak adott helyet, 57 pillérű árkádsorával rendkívül hangulatos.

A Nagyboldogasszonynak szentelt székesegyház elődjét még Szent László alapította, a legendák szerint 1116-ban, ide temették az uralkodót. A török háborúk során teljesen elpusztult a régi templom, az újjáépítés elkezdése Forgách Pál püspök nevéhez fűződik, aki a tehetséges bécsi építészt, Franz Anton Hillebrandt-ot kéri fel az építés vezetésére, aki az olasz Giovanni Battista Ricca tervei alapján végül 1780-ban fejezi be a templom építését. Az alapgondolat, hogy a székesegyház, püspöki palota és a kanonoki lakások közös egységben jelenjenek meg. A bécsi Hillebrandt tervezte a püspöki palotát is a gyönyörű késő barokk alkotást 1761-77 között emelték. A palotával szembeni Kanonok-soron az egykori káptalan magasabb rangú papjai laktak. 1991-ben II. János Pál pápának köszönhetően basilika minor rangra emelkedik és a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A pompás bazilika monumentális méretű. 3 hajóra tagolt székesegyház gazdag díszítése lenyűgözi a látogatókat. A központi hajó hossza 70 m, szélessége 30–40 m. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. Két oldalsó hajója és két templomtornya van. A Főbejárat mellett Szent László-dombormű látható, valamint az a királyi csatabárd, amellyel a história szerint László vizet fakasztott egy sziklából. A templom legféltettebben őrzött kincse kétségkívül Szent László hermája és a benne tartott, a királynak tulajdonított koponyacsont darab, amelyet a híres győri Szent László hermában lévő koponyacsontból pattintottak le. A XIX. század végén készült mellszobor alakú ereklyetartót a templom galériájában berendezett egyházművészeti kiállításon láthatjuk. Az ezüst mellszobor hűen követi az uralkodó arcvonásait. A Varadinum idején tartott körmenetben ezt a hermát viszik körbe. A Krisztus Urunk mennyei diadalátábrázoló kupolafreskó a legjelentősebb művészeti alkotás, ezt az 1770-es években Johann Nepomuk von Schöpf festette. A bazilika impozáns főoltára Mária mennybemenetelét foglalja magába oltárképén, ez Vinzenz Ficsher munkája és két oldalán Szent István, valamint Szent Imre herceg faszobrai, Franz Eberhardt XVIII. századi művei láthatók. A mellékhajókban további négy-négy oltár található, melyek 1785-ig készülhettek: a Szent Keresztet, Szent Mihály arkangyalt, a Szent Pál és Szent Péter búcsúzását megjelenítő ábrázolások ismeretlen festők művei. Johann Ignaz Cimbal alkotásaként ismert oltárképek: Nepomuki Szent János, Szent István, Szent Borbála, Szent János apostol, Szentháromság. A templom nyugati bal oldalán van a Jézus Szíve kápolna. A templom oldalsó bejáratának előterében két nagy hatású reneszánsz váradi püspök, Thurzó Zsigmond és a firenzei Andrea Scolari reneszánsz sírkövét láthatjuk. A főbejárat előtt álló bronzszobor szintén szentté avatott királyunk előtt tiszteleg, eredetileg a város főterén állt, csak Trianon után helyeztette ide a román állam. A mellette látható kisebb barokk kőszobor 2000-ben lett restaurálva a talapzatra állítva. Itt gyülekeznek a hívek búcsúra Húsvét után az ötödik vasárnapon Szent László ünnepén, ahol végighordozzák a téren a királyi hermát és a koponyacsont-ereklyét.

Jelenleg az egyházi szolgálatot Fodor Fózsef általános helynök, pápai prelátus, nagyprépost, valamint Ft. Pálos István kanonok és Dr. Kovács Zsolt irodaigazgató, kisegítő lelkészekként végzik. A kántori szolgálatot Oláh Gabriella végzi, a székesegyház karnagya Dr. Kristófi János. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székesegyházi Főesperesség, I. Váradi esperesi kerülethez tartozik. A búcsú ünnepét augusztus 14-én ülik. Az örökös szentségimádási napot február negyedik vasárnapján tartják.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment