A hét plébániája: OROSZHEGY

„A havas szélen egy magas plateun fekszik Oroszhegy, oly magasságban, mint kevés faluja Európának. Madártávlatban látszik innen egész Udvarhelyszék és fél Erdély, s gyakran a nap dicssugarai tündökölnek e falun, midőn lenn az egész vidék ködlepel alatt dereng.” – írja Orbán Balázs. Oroszhegy a Bosnyák és a Balé-patak partján az Őrhegy lábánál, Székelyudvarhelytől 11 kilométerre fekszik. Hargita megye nagy községközpontja, melyhez közigazgatásilag hat település tartozik: Fancsal, Székelyszentkirály, Székelyszenttamás, Tibód, Ülke, Üknyéd. Nevének eredetét illetően két magyarázat is található: egyesek szerint szláv telepeseiről kaphatta nevét, mások úgy vélik, az ómagyar urit (= hegyi út) szóból ered. A falut először 1333-ban említik Uriczhegy néven, 1334-ben Vriczheg néven szerepel a pápai tizedjegyzékben. A lakosság nagy része magyar nemzetiségű. A 2011-es népszámlálás adatai alapján Oroszhegy község lakossága 3902 fő. Első temploma a ma Diafalvának nevezett részen volt, 1670-ben bontották le Domokos Kázmér vikárius rendelete alapján. A templomból egy gótikus cibórium maradt fent. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Oroszhegy nevezetes helyei közül kiemelkedik a Nyúlád mezején lévő Urusos-kút, amelyet kultikus jelleggel felruházva Szent László-kútjaként is emlegetnek a helybeliek. Ennek közelében volt egykor egy kápolna, ahol áldozócsütörtökön nagy búcsút tartottak, míg végül 1783-ban Batthyány Ignác püspök be nem tiltotta. 2020-ban dr. Kovács Gergely érsek úr az oroszhegyi hívek kérésére a tilalmat visszavonta és szorgalmazta egy misézésre alkalmas hely megépítését, ezt a hívek el is kezdték építeni és a Szent László oltár megáldására a tervek szerint a 2023-as esztendő Áldozócsütörtökén kerül sor, amikor 300 éves lesz a régi (lebontott) kápolna. Oroszhegytől északra, a vulkáni fennsíkon, a Lázon, 900-950 méter magasságban sajátos geobotanikai társulás figyelhető meg. Májusban nagy nárcisz-mezők alakulnak ki több mint 50 hektáron. A virágok nyílásakor, május második felében évente megrendezik a Nárciszfesztivált, amely színes programmal fogadja a látogatókat.

Az oroszhegyiek büszkesége az egyedi székelykapuk, és a minden évben megrendezésre kerülő Szilva– és Nárcisz-fesztivál. A reformáció idejében református pap szolgált, az egyházközség pedig Székelyszentkirály leányegyházaként szerepelt. 1630-ban visszatértek a katolikus valláshoz, 1748-tól újra anyaegyház lesz Oroszhegy. A régi templom helyét ma a faluban egy kis csengettyű őrzi. Feltehetően ennek a templomnak az oltárát díszítette a XVIII. századi Mária mennybemenetelét ábrázoló észak-itáliai hatásra fogant kép, amit ma a plébánia épületében őriznek. A mai helyén felépülő második templom építését a helybeli Kovács György költségén fejezték be. Mivel a templom szűknek bizonyult, Mária Terézia 1765-ben kelt engedélyével 1766-1770 között újat építettek és így az oroszhegyi Tamás György kanonok gyűjtéséből felépült a harmadik templom, amelyhez torony is csatlakozott, valamint a déli oldalon egy portikusz, az északi oldalon pedig egy sekrestye. A romossá váló templomot 1937-1940 között átépítették, meghagyva a homlokzati tornyot, de hagymasisakját gúla alakúra cserélték, az óraíves kialakítást elbontották. Így ma az oroszhegyi templom főhomlokzatát a vaskos, rézsűs támpillérekkel erősített négyszöghasáb alakú torony uralja, amelynek déli oldalához ragasztottak egy, félkör alaprajzú, bádoggal fedett építményt. A templom szentélyében, a székely népi faragászat remekművei láthatóak a stációképeken. 2013-ban, a szentélyben két ablakot festett vitráléra cseréltek, amelyeken Szent Imre és Szent Erzsébet látható.

A tágas hajóba az északi és déli oldalon három magas, félköríves ablak engedi be a fényt. Hasonlóan jó megvilágításról beszélhetünk a Lourdes-i Szűz Mária- és Jézus Szíve-oltárokkal ékesített mellékkápolnák esetében is. A Mennybe felvett királyné, könyörögj érettünk! feliratú diadalívhez kapcsolódik a sokszög öt oldalával záródó szentély a főoltárképpel, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja. Érdekes módon a képhez nem tartozik oltárfelépítmény és hátfal sem, mindössze vaskapcsokkal rögzítve lóg a szentély falon. A falon fából faragott keresztút stációi, a bejáratnál pedig Szent Antal szobra látható. A templomot 1995-ben Sebestyén Domokos plébános idején festették újra, meghagyva három festményt: az Angyali üdvözletet, a Pásztorok imádását és a Szent Családot. Az északi oldalon Szent Lászlót, a szemközti oldalon Szent István király legendájának azt az epizódját látjuk, amint koronáját felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának. Az oroszhegyi orgona 1905-ben épült, a csíktaplocai Boda József orgonaépítő mester első munkái közé tartozik, 2013-ban felújítják az orgonát. A szent edények között van egy nyolcszög idomú igen szép kehely, melyen ferde minuskel betűkkel az A. B. C. van bevésve; a betű alakok a XV. századra utalnak ezen csinos műemléken. A templomhoz három felszentelt harang tartozott: a legnagyobbat – egy négymázsás harangot – az oroszhegyi születésű Tamási György olvasó-kanonok öntette 1772-ben Budán. Volt még egy kétmázsás, feliratos harang, és egy 1709-ben öntött 90 fontos is. Ugyancsak Tamási György építteti saját költségén a parókiát is 1777-ben – derül ki az 1824-es vizitációból. A temetés őseredetiségében a halottat az örök nyugalom helyére, a siralmasok rithmusba foglalt síró énekkel kísérték. Ma már az általános római katolikus szertartás alapján történik. A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel és a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot T. Opra István lelkész, valamint a kántori szolgálatot Bíró Lóránd kántor végzik. A templom búcsúját Mária Mennybevétele napján, a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak. Örökös szentségimádási nap: március 09.

Opra István plébános úr kezdeményezésére 2020 adventjében a templom előtti téren életnagyságú betlehemet állítottak fel, a ministráns gyermekek segítségével, amelyben el lehetett helyezni a jócselekedetek szalmáját és a lemondások köveit. A gyermekek almát, diót, búzát hoztak, amelyek a karácsonyi asztal elmaradhatatlan kellékei voltak régen. Az alma a család, a közösség összetartozását szimbolizálja, a dió ősi Krisztus-jelkép, hiszen Jézus úgy rejtőzött az anyja méhében, majd a sziklasírban, mint héjban a dió. 2021 adventi időszakában a családok fényképeit helyezték ki a betlehem fenyőágakból képzett falaira. A betlehemnek helyet adó sarok minden húsvét előtt átváltozik és a nagyböjt előtti elcsendesedést segíti. Ebben az időszakban a mulandóságot jelképező tárgyak kerülnek a falakra, de főként Jézus Krisztus kínzatásának eszközei, szimbólumai, mint az ostor, nád, töviskoszorú, lándzsák, kereszt. Húsvét szombatján este ezeket az eszközöket eltávolítják és a Krisztus feltámadását szimbolizáló fehér lepel kerül a keresztre és a sarok oldalfalaira, az asztalra piros tojás és búzafű. A sarok hátterét az ünnepek változását követő tájképekkel, vagy bibliai jelenetet tükröző molinóval díszítik.

ÜKNYÉD közös filia Székelyszentkirállyal. 2012-ben építettek kápolnát Szent Mihály tiszteletére, amelynek megáldása 2014-ben történt. Nagyobb ünnepek alkalmával van szentmise.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

1 Hozzászólás

  • Dicsértessék a Jézus Krisztus !
    Hálásan köszönöm ezt a szép lelki élményt, amit adott nekem az Oroszhegyi Búcsús Szentmise. Különösen Kovács József Főtisztelendő Úr hangját nagyon jó érzés volt hallani, hiszen 3 hete búcsúzott a Kézdivásárhelyi híveitől, akik oly nagy tisztelettel és szeretettel voltunk iránta. Kívánok jó egészséget, munkabírást, türelmet és Isten áldása kísérje minden tevékenységében.
    Nagyon tetszettek az énekek, felemelő érzés volt hallgatni. Minden, ami elhangzott legyen Isten dicsőségére!

Leave a Comment