A hét plébániája: SZÉKELYSZENTKIRÁLY

Székelyszentkirály Hargita megyében, a Bosnyák-patak völgyében több mint 2 kilométer hosszúságban húzódik észak-déli irányban, Székelyudvarhelytől 12 km, Csíkszeredától 74 km-re. Közigazgatásilag Oroszhegyhez tartozik.1905-től hívják mai nevén, korábban Udvarhely-Szentkirály volt. A falunak a neve Szent Istvántól, a szent királytól származik. A róla elnevezett falvak Szentkirály elnevezésűek. Szentkirály első okleveles említése 1566-ra esik. A Szentkirály nevet viselő települések abban az időben alakulhattak ,amikor még csak egyetlen magyar király volt szentté avatva, vagyis Szent István 1083-ban és Szent László 1192-ben történt szentté avatása között. A falu eredetileg a maitól 2 km-re északabbra, a Bosnyák- és az Aklos-patak összefolyásánál feküdt. A falu korábbi lakosságának 90–95%-a kolera áldozatául esett. A XVIII. században a becslések szerint néhány száz lakosa volt, népessége folyamatosan növekedett. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye udvarhelyi járásához tartozott. A mai falu főbb részei az Alszeg, a Középszeg, a Felszeg és Tilaszó, a Telefalviak utcája, a Bálint utca és a Balázsdomb. A község tagja a Szentkirályok Szövetségének, amely 21 települést számlál. A faluban a fő foglalkozás a növénytermesztés és az állattenyésztés volt és most is az. Említésre méltó, hogy a faluban sok porta előtt faragott székelykapu áll, 1924-ben meghonosodott a csipkeverés is. A faluban működő cégek biztosítanak munkát a falu és a környező falvak lakósainak, a lakosság egy része Székelyudvarhelyre ingázik.

A templom, a falu, az iskola és annak cserkészcsapata is ugyanannak a védőszentnek, Szent István királynak a nevét viseli. Ez azt jelzi, hogy a település és egyháza egy időben alakult. A plébánia történetét 1875-ben állította össze a fennmaradt feljegyzések és a hagyományok alapján Balogh Ferenc lelkész. A falu iskolájának 1450-es létezésére vonatkozó dokumentum valószínűsíti, hogy ugyanekkor már a templom is létezett és hogy középkori eredetű. Ma az iskola udvarán két darabból álló 3 m magas vörös gránitkő emlékoszlop áll a település I.-II. világháborúban elesett hőseinek emlékére, Dóczy András csíkszeredai szobrászművész alkotása. 2005 januártól a Szentkirályon található irányító iskolához tartoznak a közeli falvak: Szenttamás, Fancsal, Ülke, Tibód iskolái és óvodái. Van alapítványuk is a Szent István Iskola Alapítvány. A falu népe a XVII. század elején rövid időre protestáns hitre tér, de 1630 körül a falu már ismét katolikus. Az oroszhegyi plébánia 1748-ban Szentkirálytól különválva önállósult. A statisztikák az évek múltával további szaporulatot mutatnak a faluban. 1989-ben, Szentkirályon 1095, Fancsalban 145, és a már ugyancsak oda tartozó Üknyéd tanyán 16 a hívek száma. A részlegesen elpusztult régi templomot 1796-ban lebontották. Mai római katolikus temploma 1796 és 1799 között épült a régebbi fatemplom helyére, az építési dátum a késő barokk és klasszicista stíluselemeket hordozó épület kőtemplom tornyának nyugati falán olvasható. A templom a falu közepén két utca közti dombocskán épült kelet-nyugati tájolásban. A templom és a papilak leégett a török és tatár dúlás idején. A templom kerteben Dienes Attila szobrászművész alkotását, a Szent István király szobrot lepleztek le 2008-ban a templombúcsú ünnepélyes mozzanatában, és megáldották. Ennek a szobornak is a talapzatát Dóczy András szobrászművész készítette el. Szombathelyszentkirály helyezett el még egy kopjafát a templom kerítésben 2010-ben „ÉL NEMZET E HAZÁN” felirattal. A templom belsőteret egy kosáríves hevederekkel osztott, lapos boltozat fedi. A sokszögzáródású szentélyt és a hajót kívül és belül lizénák tagolják. A szentély északi falán a sekrestye foglal helyet. A toronyba és a nyugati karzatra csigalépcsőn lehet feljutni. Egy 8 mázsás nagyharang található a toronyban a következő felirattal: Öntette Udv. Sz-Király nemes megye Szent István Király tiszteletére 1851. Lootz Frodrich által.”Az első világháború idején két harangját elrekvirálták ,helyébe 1925-ben Aradon két új harangot öntettek, ezek a jelenlegi kis és közepes harangok a nagy harang szomszédságában. A toronyban még egy régi óraszerkezet látható. Az orgonakarzaton foglal helyet az orgona. A sekrestyében, a keleti falban esetleg másodlagosan elhelyezett késő gótikus és reneszánsz elemekkel díszített szentségtartófülke található. Alsó keretére rézsűs állású címerpajzs támaszkodik, rajta domborúan faragott kettős kereszt, a templom védőszentjének, Szent István királynak attribútuma. Ez a kőfaragvány a XV.-XVI. század fordulója táján készülhetett. A templomban egy gótikus 15. századi kő keresztelőmedencét is őriznek. Formája kehely alakú, nyolcszögű felső résszel és ennek megfelelő szárral, mely sarokprizmák közvetítésével támaszkodik a négyszögű talpra. Egyik lapján festett felszentelési kereszt nyoma látszik. A templom főoltárképén Szent István király felajánlja koronáját Szűz Máriának jelenete látható, a kép két oldalán Szent István és Szent László királyok szobrai állnak. A két mellékoltár, fából faragott kopjafatartók közé behelyezett festményeken kereszt a corpusszal jobb oldalon és baloldalon a Szűzanya a kis Jézussal a karján látható.

A székelyszentkirályi Szent István király plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft, Baróti Csaba plébános végzi és a kántori szolgálatot Szikszai Ferenc kántor tölti be. A templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel ezért a búcsújárás minden évben augusztus 20-án van. Örökös szentségimádási nap: március 8. FANCSAL viszont, a mai napig Szentkirály oldallagosan ellátott plébániája maradt, a templomának titulusa Szent Kereszt Felmagasztalása, búcsúünnepe szeptember 14. Örökös szentségimádási nap: szeptember 4.

Szentkirály másik oldallagosan ellátott filiája ÜKNYÉD, Oroszhegy része, az itt épült új kápolnát Tamás József segédpüspök szentelte fel 2014. szeptember 21-én, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Szentmisét felváltva közösen az oroszhegyi Nagyboldogasszony plébániával tartanak. Lakói döntő többségében római katolikusok. Üknyéd filia a székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment