A hét plébániája: APÁTFALVA

Apátfalva község Magyarország Csongrád-Csanád megyében, a Makói járásban található. Makótól 10 km-re, délkeletre, a magyar–román határ közvetlen közelében fekszik, a Maros jobb partján, a Körös-Maros Nemzeti Park határán. A kelet felől szomszédos településsel, Magyarcsanáddal teljesen egybe épült. További szomszédjai: észak felől Királyhegyes, dél felől Nagycsanád (ma óscsanad), nyugat és északnyugat felől pedig Makó. Jelentősek mai napig őrzött néprajzi hagyományai és idegenforgalma. Az Erdei Iskolában állandó helytörténeti kiállítás tekinthető meg. A nevét valószínűleg egykori tulajdonosáról, a csanádi monostor apátjáról kapta. Első fennmaradt okleveles említése 1334-ból való Pothfalua, azaz Pátfalva néven. Ekkor már volt temploma, de a törökök elpusztították. A török idők után Makóról kijáró ferencesek gondozzák a híveket. 1469-ben Kemecsei János csanádi egyházmegyei pap hazafelé utazásában megszállt a faluban, de éjjel rablók törtek rá, s elvették a pénzét, ruháit és az ékszereit. A rablókat még az éjjel elfogták, majd felakasztottak őket. 1514. május 23-án itt szenvedett vereséget Dózsa György élő hada Báthori István temesi ispán és Csáky Miklós csanádi püspök seregeitől. 1552-ben Ahmet beg Temesvár bevétele után teljesen elpusztította, úgy, hogy az 1555-1561-es évi adóösszeírások pusztának mondjak. Száz évig puszta volt. Mind gazdátlan területet Apátfalva pusztát 1649 decemberében II. Rákóczi György, Fejér Ábrahám borosjenői lovas vitéznek adományozta. Ekkor tájt kezdtek itt megtelepedni katolikus magyarok. Kis-Apátfalva nevet adtak neki, s ez a név ment át a hivatalos használatba is. A szegedi vesztes csatáról visszavonuló tatár csapatok Devlet Giráj kalga vezetésével, 1686-ban Apátfalva is elpusztult Makóval együtt. 1751-ig tartozott a szerb határőrvidékhez, majd királyi rendelettel kamarai igazgatás alá jutott, s a marosi vagy aradi uradalomba osztottak be. Ekkor az uradalom igazgatóság, a nagy határral rendelkező helységet lakosokkal szaporította a környékbeli magyarság betelepítésével. 1767-ben 128 magyar telkes gazda lakta, ezen kívül volt itt 47 zseller is. 1753-ban lett ismét önálló plébánia, plébánosa Moholányi István lett. A ma is álló temploma ebben az időben épült, a plébániát 1801-ben építteti fel a kincstár. A falu utcasorát a Maros vize elsöpörte és 1820-ban tíz láb magas árvízvédelmi töltést emeltek. 1831-ben 137 ember halt meg a kolera járványban, később újabb áldozatai voltak még a járványnak, ennek a halálos járványnak az elmúlásához kapcsolódik a fogadalmi Szent Anna-búcsú, amelyet az apátfalviak esztendőről-esztendőre megülnek, hűen őseik fogadalmához. A templom tíz regiszteres orgonáját ifj. Kováts János szegedi orgonaépítő 1855-ben építette.

A település lakossága 1890-ben már 5158 fő, akik összesen 1017 házban laktak. 1917. február 16-án szereltek le a toronyból három harangot, hogy a haza védelmére felhasználhassák. Ezzel Apátfalván elnémultak a harangok. 1922-ben a temető kápolnában egy 48,7 kg-os harangot helyeztek el. Maricz Győző helyettes plébános érdeme, hogy 1923-ban az épület négy új harangot kapott, ekkor kezdtek hozza az átépítéshez és az e kori falusi barokk templomnak az újjáépítése reprezentatív hatású neoreneszánsz templommá alakult át. Az egyik harang azóta is a közeli Nepomuki Szent János szobornál adja hírül egy-egy apátfalvi lakós halálhírét. A harangok Szlezák László harangöntő műhelyében készültek 1922-ben Budapesten. A nagy harang Isten dicsőségére és Szent Mihály főangyal tiszteletére készült, a középső a szentháromságú egy Isten erejét kéri, hogy óvja meg az apátfalviakat tűztől, víztől, égi háborútól és minden nemű veszedelemtől. A legkisebb a szenvedő, váratlan és hirtelen halállal kimúlt lelkek üdvösségére szólal meg. Az orosz megszállás alatt 1944. szeptember 25-tő1 október 15-ig a templomot nem használhatták, mert a toronyban megfigyelő helyet alakítottak ki. Lukács Béla nyugalmazott főjegyző lakásán rendeztek be kápolnát, hogy szentmiséket tarthassanak a híveknek. 1950-ben Csanád néven összevonták Magyarcsanáddal, de 1954-ben ismét önállósult. A település az 1950-es megyerendezés előtt Csanád varmegye Központi járásához tartozott. 1957-ben ünnepelték a templom építésének kétszázadik évfordulóját. Ebből az alkalomból Bárdos Lajos a templom védőszentje tiszteletére írt Sancta Michael Archangele című szerzeményét adta elő az énekkar. A 200 éves évfordulóra XII. Pius pápa apostoli áldását küldte. Ft. Kovács Tibor plébános a toronyórát korszerű elektromos vezérlésűre cseréltette. 1990-91-ben a templom oldalhajóira modern videó-ablakokat készítettet Boldog Salkaházi Sára vértanú, Szent Ilona császárné, Szent Erzsébet, Szent Gellért püspök, Batthyányi Strattmann László hitvalló és Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros ábrázolásaival; a tabernákulumra tűzzománc kivitelű ajtót, villanyorgonát vásárolt és elkezdte a fűtés korszerűsítését. A templom 250. éves jubileumára készülve, Kovács Tibor plébános elkezdte a templom felújítási munkálatait, amelyek utódja, Salamon László idején fejeződtek be 2007-ben. Az ünnepi szentmisén három püspök Kiss Rigó László megyéspüspök, Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök és Katona István egri segédpüspök, egykori apátfalvi plébános koncelebrált számos pap és hívő jelenlétében. A jeles évfordulóra XVI. Benedek emeritus pápa apostoli áldását küldte. Jánosi Szabolcs plébános idején felújításra került a Nepomuki Szent János szobor és harangláb, véglegesítették a templom fűtés korszerűsítését, a templomvilágítást modernre cserélték, illetve számos új szobrot (Szent Rita, Szent József, Szent Kristóf, Szent II. János Pál pápa) szereztek be a templomnak, a hívek nagylelkű összefogásának köszönhetően.

A falu nevezetességei közül említésre méltó a Dózsa György szobra az általános iskola előtt, a Nepomuki Szent János szobor és harangláb, az első világháborús emlékmű, a számos helytörténeti kincset bemutató Langó Ház, a Havasboldogasszony tiszteletere felszentelt Langó Kápolna. Ezt a kápolnát egy gazdag helyi család építtette a 19. és 20. század fordulóján, valamint a római katolikus temploma és temetőkápolnája.

A mai templomot a kincstár 1754-1757 között építette, közben február 14-én Ft. Moholányi István plébános meghalt és a templom szentélyében, az episztolaoldalon temették el. Tamás szegedi ferences szerzetes működése alatt készült el a templom. 1757. szeptember 29-én szentelték fel Szent Mihály arkangyal tiszteletére, búcsúját is ezen a napon tartják. A templom hossza 32,5 méter szélessége 11 méter volt, ez került kibővítésre 1932-ben. Az oltárkép Szent Mihály arkangyal Lucifer fölötti győzelmét ábrázolja és 1854-ben Perky József készítette, melynek eredetije Rómában látható. Két életnagyságú, Jézus és Szűz Mária szobra A. Zwerger tiroli műhelyében készült. A templomban Szent Anna, Szűzanya és Szent József tiszteletére mellékoltárokat állítottak fel. A templom legrégebbi szobra az úgynevezett Kontyos Mária, amely apátfalvi női hajviselettel ábrázolja Szűz Máriát, amint a kis Jézust öleli a karjaiban. A templom főhomlokzati fülkéiben az 1940-ben készült és 2015-ben felújított Szent István király és Szent Imre herceg szobra áll özv. Szigethy Ferencné Hideg Ágnes adományaként. A berendezés nagy része még a XVIII.-XIX. századiak. Díszes barokk tölgyfapadokat készítettek 1840-ben, majd három évvel később márvánnyal burkolták. 1932-ben két oldalhajóval bővítik a templomot Tóbiás László tervei alapján, és teljes renoválást is kap. Ekkor nyerte el a bazilika belső tere a mai formáját. 1935-ben konszekrálják. 1976-ban vörös márvány borítású liturgikus teret, és szembemiséző oltárt alakítanak ki.

Jelenleg az egyházi szolgalatot Ft. Jánosi Szabolcs plébános végzi. A kántori szolgálatot Nándori Gábor kántor, énekkarvezető tölti be. Az apátfalvi plébánia a Szeged-Csanádi egyházmegye, Makói esperesi kerülethez tartozik. A templom búcsúját szeptember 29-én vagy az ahhoz legközelebbi szombaton tartják, mely a környék egyik nagy búcsús eseménye hosszú idő óta. A néphagyományban is fontos ünnep Szent Mihály napja, ugyanis ekkor kezdődik el az ősz, valamint akkor kell elszámolnia a falu juhászainak a település lakói által rájuk bízott nyájjal. 1993-ban oldallagosan ide csatolták Magyarcsanádot, melynek templomának titulusa Szent Gellért, majd filiaként Királyhegyest is, amelynek temploma a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére van felszentelve. 2021-ben Kiss Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrált hálaadó szentmisét, melynek keretében áldotta meg a megújult templomot és szentelte fel az új oltárt.

Az apátfalvi egyházközség filiái még Királyhegyes-Csikóspuszta, Bökény és Nagylak, melynek Szentlélek a templom titulusa.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment