A hét plébániája: SZÉKELYUDVARHELY – KIS SZENT TERÉZ TEMPLOM

Székelyudvarhely megyei jogú város Hargita megyében. Az udvarhelyi medence gazdasági és művelődési központja. A megye második legnépesebb városa. Székelyföld történelmi, társadalom- és művelődéstörténeti központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Az udvarhelyi medence egyik legkorábbi települése. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100 km-re fekszik. Először az 1333. évi pápai tizedjegyzék említi Uduorhel néven, de a helység már korábban is létezett. Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. Székelyudvarhely nem tervszerűen épített, fejlesztett város, hanem a Nagy-Küküllő mindkét partján elterülő négy kisebb telep és három falu fokozatos egybeolvadásából nőtt várossá.

Iskolái: Az állami Főreáliskola, 1891-ben épült fel a Csonkavár romjai között. Ebben az épületben jelenleg az Eötvös József nevét viselő Mezőgazdasági Szakközépiskola működik. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium, amely ma Tamási Áron nevét viseli, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium, a Benedek Elek Tanítóképző és a többi. A városban hat római katolikus templom van, a Jézus Szíve kápolna és az Ugron család kápolnája. De van két unitárius, három református és két görögkeleti ortodox templom.

Néhai Kovács Sándor fősperes-plébános, aki 1984-2007 között szolgált Udvarhelyen, szükségesnek látta a székely anyavárost is több egyházközségre osztani a hatékonyabb lelkipásztori munka miatt a II. vatikáni zsinat szellemében. Így alakult 1995-ben Udvarhely keleti felén, a Hargita felé vezető úttal párhuzamosan a Bethlen negyedben, a Kis Szent Teréz egyházközség, majd a város nyugati felén 2004-ben külön plébánia lett Szombatfalva Szent György oltalma alatt. A Kis Szent Teréz plébániaépület alapjául egy külföldre távozott atyafi pirosba felépített lakóháza szolgált. Ennek első helyben lakó papja az egyházközség első plébánosa Botár Gábor volt, aki 1994-től helyi lelkész, 1996-tól plébános, aki 2016-ban elhunyt. A plébániát, dr. Jakubinyi György érsek alapította 1995. június 1-én. A jelenlegi plébániakomplexum épülete az eredeti háznak többszöröse, közösségi tevékenységi célokra lett kialakítva. 1994-1996 között készült el. 1996-tól egy 180 m2-es emeleti terem szolgált úgynevezett házi kápolnának, ahol a szentmisék és tevékenységek folytak, épült a lelki templom, a közösség. 1997-ben elkezdődött a templomépítés, amely 2001-ben fejeződött be. Az év október 1-én, Kis Szent Teréz ünnepén, dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel. A templom egy újabb stílusban építtetett, főoltár részét az Úr Jézus feszülete valamint két oldalán a Szűzanya és Szent János apostol szobra áll. Az oltár jobb oldalán, egy falon függő nagy festmény Kis Szent Terézt ábrázolja, oltára fehérmárványból készült. 2001-2003 között - mivel már a plébániát nem kellet templomként is használni - termeket alakítottak ki, ma ezeket közösségi termekként használják. A Bethlen lakónegyedből 23 utca és bejárat tartozik az egyházközséghez, mintegy 5000 keresztény hívővel. 1998 óta Homoródremete az egyházközség filiája, mely a Homoród forrásánál fekszik, ahol jelenleg 37-en élnek. Orbán Balázs szerint valamikor az Udvarhelyhez közeli Szarkakőn virágzó falu volt. Külön papja is volt sokáig a falunak. 1985-től Udvarhely – Szent Miklós plébánia filiája. Id. Szent Jakab apostol az 1834-ben épült templom védőszentje, amelyet sikerült teljesen felújítani és közösségi házként használják, valamint a Kis Szent Teréz Plébánia táborozó helye. Dr. Jakubinyi György érsek atya áldotta meg 2010. július 3-án. A filiába kétheti rendszerességgel, valamint a nagyobb ünnepeken tartanak szentmisét.  Örökös szentségimádási nap: június 4.

A Kis Szent Teréz egyházközség életképes közösség. Az egyházközség a Gyulafehérvári Főegyházmegye egyik legfiatalabb és legdinamikusabb plébániája. Eucharisztikus lelkületű közössége van. A plébánia keretében több rózsafüzér társulat is működik. Szentmise előtt ők, valamint a Mária Légió tagjai vezetik a rózsafüzér imádságot. A plébánián élő karizmatikus közösség működik, mely a Forrás nevet viseli. Több száz hittanos és ministráns gyermek kapcsolódik bele az egyházközség életébe. A plébánia nevéhez köthető a pünkösdi csíksomlyói zarándoklat megszervezése. Az utóbbi években a városból a környékről és az anyaországból egyre többen, 700-800-an vállalják az utat Csíksomlyóra. Három ifjúsági csoport is működik: a Huncutok, a Pitypangok és a Halleluja ének-zene csoport. A plébánián a lelkipásztorok munkáját, az egyháztanács, a kántor, a lektorok, a sekrestyés, a titkárnő, az áldoztatók, a Caritas csoport, a kórus, a hitoktató, a missziós és zsolozsmás csoport valamint az önkéntesek segítik. Havi kiadványa is van, az Egyházközségi Értesítő. Az idők folyamán heten indultak papi pályára. Ötön elérték az oltárt: Mihály Imre, Elekes Szabolcs, Benedek Róbert-Károly valamint András Attila és András Csaba jezsuiták. Általában több a keresztelések száma a temetéseknél. Jelenleg az egyházközséget Tamás Barna plébános vezeti, aki 11 éven át volt a Gyulafehérvári Főegyházmegye ifjúsági lelkésze. Munkáját ikertestvére, Tamás Huba atya segíti, aki nyolc éven át a Gyulafehérvári Főegyházmegye ministráns lelkésze volt. Meg kell még említenünk Hajdó Vilmos nyugdíjas atya nevét, aki immár 18 éve, hogy a közösség gyóntatójaként rendszeresen besegít a templomi szolgálatban. A kántori szolgálatot Székely István látja el.

A templom a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Búcsús ünnepe: október 1. A székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz templom búcsúja emlékeztet arra is, hogy hogyan lehet közösségi összefogással és kitartással egy kis családi házból indulva egy új, erős egyházközséget létrehozni. Örökös szentségimádási nap: március 6.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment