Istennek terve van az időssel

Az élet időnként nehéz. Vannak napok úgy nekem fiatalnak, mint neked idős olvasónak, amikor a fényt felváltja a sötétség, a reményt a reménytelenség. Ilyenkor csak úgy vagyunk. Elveszítjük a külvilággal való kapcsolatunkat, bezárkózunk, keressük a kérdésekre a válaszokat. Ahogy azt Loyolai Szent Ignác megfogalmazta: vigasztalanságot élünk át. Tudjuk, hogy azért vagyunk a világon, mert Isten megteremtett bennünket és akarta, hogy legyünk, de nem mindig értjük, mi a terve velünk.

Istennek terve van az emberrel, terve van az időssel. Ha nem lenne, senki nem érné meg az öregkort, nem lenne, aki tanítsa a fiatalokat az életre és nem lenne annyi hit, erő, mint amennyi van. Sajnos mi fiatalok sem becsüljük igazán az időseket. Talán innen ered annak a kérdésnek a feltétele is, hogy Istennek van-e terve az időssel? Ha fellapozzuk a Szentírást számos olyan idős személye válik előttünk példaképpé, akik annak ellenére, hogy nehezen küzdöttek meg a korral járó nehézségekkel, mindig hittek az Isten szeretetében és gondviselésében. Neked kedves idős olvasó, mi a terved, vágyad, álmod, szereped és hivatásod? Hiszed, hogy Istennek terve van veled 70, 80, 90 évesen is? Ha nem látod, tudod, érted, imádkozz és kérd Őt, hogy mutassa meg a tervét az életeddel. Az időskor nem a lemondás és elmagányosodás kora. Lehetőség a számvetésre, rendezetlen ügyek rendezésére, tapasztalatok átadására és a nagy útra való felkészülésre. Az az idős, akinek arcáról, béke és derű sugárzik, vonzó lesz a környezete számára. A boldog, életével elégedett időssel a fiatalok is szívesen töltenek időt. Mi tehát Isten terve az időssel? Elsősorban az, hogy az idős tanítsa, élettapasztalattal lássa el az unokákat, dédunokákat netán ükunokákat. Legyen példakép, együtt menjenek templomba vasárnaponként. Beszéljen sokat Istenről. Legyen jelen. Hiszem, hogy a legnagyobb terv ez. Megvalósításra vár. Készen állsz, kedves idős olvasó? Természetesen le is lehet ragadni a fájdalomnál s a sebeket nyaldosva nem előre, hanem hátra menni. El is lehet hagyni a hitet, de meg is lehet erősödni benne. Ismerek egy asszonyt, aki idős korára megvakult. Ő nem belekeseredett az életbe, hanem továbblépett s elfogadta, hogy Istennek terve van a nem látásával. Nem hozzá járnak vigasztalni és bátorítani, ő jár másokhoz segíteni. Derűje és vidámsága megérint sokakat. Váratlan történés volt az ő életében, reagálhatott volna másképp is. De nem tette. Mert megérintette az élő Isten. Nála sokszor működnek így a dolgok. Amikor kiengedjük a kezünkből az irányítást, el tudjuk fogadni Isten megváltó tervét az életünkkel. Bármi is fog történni, biztosak lehetünk abban, hogy az lesz a legjobb nekünk.

Kedves idős barátom! Istennek terve van veled. Öregen, betegen is. Dolgod, feladatod van még. Szolgálnod kell, imádkozni, finomakat főzni a gyermekeknek, simogatni, bíztatni, beszélgetni, példát mutatni a szenvedések hordozásában. Ahogy a sokunk által idézett és szeretett Tamási Áron mondotta: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Hiszem, a világban való otthonlét összeegyeztethető az isteni tervvel. Az életed olyan legyen, hogy minden mozdulatodban az Ő vonásai rajzolódjanak ki! Végezetül, imával zárjunk: Drága Urunk, köszönjük, hogy neked gondod van ránk egész életünkben. Köszönjük szüleinket, nagyszüleinket és minden idős testvérünket, akiken keresztül megáldottál minket. Segíts nekünk, hogy amikor telnek az évek és jönnek az öregség esztendei, ne keseredjünk el, tudjunk egyre inkább belső emberünk szerint megújulni és elvégezni azt a feladatot, amit ránk bíztál. Adj erőt, türelmet, hitet és derűt idős testvéreinknek. Legyenek áldottak! Ámen

Ferencz Emese

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment