A hét plébániája: TEMESVÁR – PIARISTA TEMPLOM

Temesvár a Bánságban az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak 320 000 lakosával a legnépesebb városa. A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Temesvár neve a Temes folyó nevéből ered, a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át. Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető. Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. 1920-ban a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt. Temesvár többnemzetiségű város. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják. Lakossága lélekszáma az 1990-es évek óta folyamatosan csökken. Kulturális és különösen az építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik. Temesvár a XVIII. századra komoly gazdasági központ lett, és a XXI. században is a gazdaság viszonylagos fejlettségének köszönhetően életszínvonala a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között. Látnivalókban gazdag, melyek közül említésre méltó; a Losonczy tér, az osztrák hatalom által építtetett barokk épületek szegélyezik; a Jenő herceg tér, a legnagyobb épület itt a tér egész északi oldalát elfoglaló régi városháza. 1731 és 1734 között a Belvárosban lakó, csak katolikusok számára épült; Erzsébetvárosban, az Evlija Cselebi utcában áll az úgynevezett „török ház”, amelynek mára már csak a pincéje eredeti; Gyárváros, a Millenniumi templomot a magyarok bejövetelének 1000. évfordulója alkalmából építették, Ybl Miklós tervei alapján. Ez lett a gyárvárosi plébánia második római katolikus temploma.

Az előbb említett kegyhelyeken kívül megemlíteném a piarista templomot. Ez a templom a piarista szerzetesrend tulajdona. Tagjai 1788-ban érkeztek Temesvárra és megkapták a ferences rendiek kolostorát a Nepomuki Szent János templommal együtt, amely 1733-1736 között egy régi mecset helyén, egy középkori katolikus templomra épült. A piaristák 1909-ben, felépítenek egy új iskolát és templomot. A régi templomot átvette a város, és 1911-ben lebontotta. Kriptájából 261 csontvázat költöztettek el. Az új templomon fellelhetőek a neo-bizánci, magyar és barokk stílusirányzatok is. A piaristák 1948 után is folytatták tevékenységüket, hiszen templomukat az egyetemisták használták. Itt élt és halt meg 2005-ben az ország legutolsó piarista szerzetese, P. Francisc Valo O. Sch.P. Azóta a templomot a Gerhardium római katolikus teológiai líceum papjai gondozzák. A háromszög alaprajzú, belső udvaros, egységes tömböt alkotó épület a városközponttól nem nagy távolságra van. A kápolna bejárata az utcáról nyílik, teste az udvarba nyúlik, háromkaréjos szentélye az udvar felé néz. A kápolna belső kialakítása, arany-fehér díszítése hangsúlyosabban juttatja érvényre ugyanazt a motívumrendszert, amellyel az épület többi részén is találkozunk. A kápolnateret a főkapun belépve, egy összekötő folyosó részen keresztül közelíthetjük meg. Innen nyílik a félkörös záródású bejárat a görög kereszt egyik szárába, amely fölött karzat húzódik. A görög kereszt négy szárát a négyzetes központi tértől diadalívek választják el ,amelyekben Krisztus, Szűz Mária, Szent Erzsébet és Szent László szobrai állnak. A központi teret kupola fedi. A csegelyek felületét Ferenczy József falképei díszítik, amelyek a rendalapító Kalazanczi Szent József életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Az egyik oltár reliefje Krisztust az olajfák hegyén mutatja, a másik Kalazanczi Szent Józsefet a gyermekek között. Mindkét faragvány fehér márványból készült. Az oltárok fölött egy-egy körablak nyílik. A főoltár középen félkörívvel záródó, hármas tagolású építménye faragott Kálvária-ábrázolást mutat: a középső félkörív fölött a keresztre feszített Megváltó alakja, két oldalán Mária és János szobra áll. A kápolna falain látható néhány olajkép, a két legjelentősebb azonban a főoltár két oldalán függő, 1887-re keltezett Fellegi Alajos által festett két festmény. Az egyik Szent Antalt, a másik a rendalapítót ábrázolja. A kereszthajókban elhelyezett két, eredetileg nyilván stallumhoz tartozó díszes, trónusjellegű széket láthatunk. A resica-govondári templom a piarista templomnak adományozta eddigi orgonáját, amelyet dr. Walter Kindl székesegyházi karnagy és Pelics Dan orgonaépítő épített fel. Az orgonát Roos Márton megyés püspök áldotta meg.

A Belvárosi Szent Kereszt felmagasztalása piarista templom a Temesvári Székesegyházi főesperesség, Temesi Főesperesi Kerület, Temesvári esperesi kerületéhez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Kocsik Zoltán a piarista templom igazgatója, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum aligazgató pap-tanára végzi. A Belvárosi Szent Kereszt felmagasztalása piarista templom búcsúját szeptember 14-én ünnepelik.

Összeállította: Gábor Anna

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment