"Rajta, menjünk fel az Úr hegyére!" - hangzik Izajás próféta felszólítása. Mégis merre? Már most, advent elején határozzuk el magunkban: Jézus jászolához. Induljunk el a tarisznyánkkal, a benne levő tervekkel, fogadalmakkal, lemondásokkal. Nem látjuk előre, mi fog történni, de nekivágunk. Tömérdek út áll előttünk, viszont az kérdéses, hogy mi melyiken fogunk járni. Tudunk-e majd terv szerint haladni, vagy lesznek meglepetések? Olyan akadályok, amelyekben megbotlunk, amelyek elbizonytalanítanak, és azt sugallják, ha elestél, tovább ne folytasd, mondj le erről a célkitűzésről, és foglalkozz a többivel.
Mit tesz a keresztény ember? Feláll, tovább folytatja az utat, és teljesíti azt a lemondást, fogadalmat, amit az Úrért és övéiért vállalt. Az ember néha más utakra téved, mégis a Kisded jászolához akar megérkezni. Ajándékot szeretne neki vinni, még ha nem teljes is, nem is a legszebb ajándék ez, de értékes.
Virág István diakónus, Gyimesbükk
Leave a Comment