160 éves a Nagyvárad-velencei templom

A kőtemplom az a megszentelt hely, ahol a közösség megélheti az evangéliumi ígéretet: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük”. (Mt 18,20) Velence első templomát Báthori András püspök építette, erre a célra 1338. augusztus 1-én több telket vásárol „in vico Venetiis”. 1340-re épült fel a kőtemplom és a kolostor melyet Szent Klára apácáinak, úgynevezett magyar apácáknak adományoz, kiket a Pozsonyi rendházból hozat Velencére. A templomot Szent Anna tiszteletére szentelték fel és plébániaegyházzá emelték. Várad-Velence második temploma a XVIII. századra tehető amikor is az akkori püspök Okolicsányi János (1734-1736) kezdeményezi Velencén egy új templom építtetését. A templom barokk stílusban épült K-NY irányú, Forgách Pál (1747-1757) püspök idejében készüt el a szentély. Az építkezést Miklóssy Ferenc püspök (1804-1811) idejében fejezik be mikor is a tornyot emelték. A templomot Szent Katalin tiszteletére szentelték fel, harangját Okolicsányi püspök adományozta. Valószínűleg tűzvész martaléka lett. 1780-1787 között épült fel a plébánia épülete Kollonits László püspöksége idejében.

A XIX. század második felében a barokk templom helyén Szaniszló Ferenc püspök (1850-1886) új templomot építetett a neoromanika és a neogótika jegyében, melynek költsége 35726 aranyforint volt, s amely nem követi az előző templom K-NY irányát, valószínűleg a városrendezés követelményei miatt, így a bejárata egy tág térre nyílott.

Hügel Ottó Váradról 1872-ben írt munkájában a következőket írja: „… Forduljunk be a Kolozsvári utczába, mely a Sas utcza irányában mint egy ennek folytatásául tekinthetők… tovább haladva szemléljük jobbkéz felől a minden oldalról szabadon álló gyönyörű római katholikus plébániatemplomot, mely 1858-1862-ben Szaniszló Ferenc váradi püspök költségén épült”. A továbbiakban így ír: „Mind külső építészete mind belső berendezése tekintetében különösen kiemelkedő. Ha külsejét vizsgáljuk, úgy mind a négy oldalról tekintve szép összhangban levő befejezett egész. A homlokzatát négy pillér, két bejárat és ezek között falra festett nagyfeszület díszíti, a jobb és baloldalon öt-öt pillér van ezek között szépen faragott kőrózsával ellátott három-három ablak. A hátulsó része szintén pillérekkel van ellátva, két oldalt két-két kisebb ablak van, alkalmas pontból szemlélve lépcsőzetesen három keresztet láthatni egymás fölé emelkedve.”

A templomot 1858-ban kezdték építeni és 1862-ben fejezték be, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása - Imaculata Conceptio - tiszteletére lett felszentelve. Első plébánosa Kovács József volt, ki 1874-ig szolgált a plébániatemplomban. Méreteit tekintve mintegy 590 négyzetméter alapterületű félkörben végződő téglalap, méretei: 19,7x11x12,7 m, magassága 2,70m, a fal vastagsága 0,8m. A templomnak három harangja és egy lélekharangja ún. halálcsengője volt, azonban az I. világháború idején, 1917 márciusában lefoglalták őket és elvitték háborús célokra, mindössze csak egy harangot hagytak meg az úgynevezett fertályharangot mely 533 kg a szent Kereszt tiszteletére lett felszentelve. A harang közepén lévő dombormű Bethlemet és a bethlehemi csillagot ábrázolja felirata: ”In honorem s.s. Crutis Excellentis reverendissimus D.Franciscus Lajcsák L.R.M. Varadiensis Quit per Henricum Horner M. Varadini 1839”. A templomot egy impozáns orgonával is ellátták mely 1861-ben Pesten készült Komornyik Ferdinánd orgonakészítő műhelyében. A templomot három szép neogótikus oltár díszíti. Az oltárképek XIX. századi olajfestmények ismeretlen festő munkái. A főoltár a Szeplőtelen Szüzet, a jobboldali oltár Szent Istvánt, míg a baloldali oltár Szent Imrét ábrázolja. A főoltár két oldalán fából faragott Szent Péter és Szent Pál szobra áll. A templomban található további szobrok a hívek adományaiból kerültek a templomba. Így az orgonakarzat jobb oldalán Páduai Szent Antal szobra 1899-ből vele szemben a Lourdes-i Szűz Mária, majd az Innsbruck-i Anton Müller műhelyéből kikerült Jézus Szent Szíve és Szűz Mária Szíve szobrok 1900-1901, Szent József illetve Szent Rita szobrai valamint az 1944-ben adományozott Lisieux-i Kis Szent Teréz szobra.

2020 júniusában külsőleg restaurált 160 éves templom ma is ékessége Nagyváradnak, búcsúját december 8-án tartják.

Fleisz Judit

About the author

Ferencz Emese

Leave a Comment