Korond Hargita megye közép-nyugati részén terül el. Székelyudvarhelytől 26 km-re észak-nyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak- és a Súgó-patakok találkozásánál fekszik. Korond egy olyan erdélyi falu Hargita megyében, amely a Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Nyugaton Felsősófalvával határos, a két település között folyik a Határ patak, délnyugaton a Firtos-hegy, keleten a Kalonda domb és fennsík határolja. Korond neve valószínűleg a magyar korom szó képzős származéka, a falun átfolyó Korond-patak neve is régen Korom-patak lehetett, de a magyar korong, korongolás szóból is származhat a település neve.
A pápai tizedjegyzék 1333-ban említi a falut először Kurund néven. Korond nagyközség, hozzátartoznak önkormányzatilag Atyha, Pálpataka és Fenyőkút falvak. Összlakossága kb. 5800 székely-magyarok és 1000 roma. A falu legfontosabb foglalkozása a középkortól kezdődően sokáig a mezőgazdaság volt, de 1613-tól írásos adattal rendelkeznek a fazekasságról. Ez a kézműves mesterség nagyon hamar népszerűvé vált a korondiak körében és egyre többen kezdtek foglalkozni ezzel a mesterséggel. Napjainkban már a falu említése során az emberek a korondi fazekasságra, kerámiaedény készítésére gondolnak. A kerámiakészítés valóban egy igazi értéket képvisel, amely nemcsak a korondiak értéke, hanem az egész székelység, magyarság nemzeti értéke is egyben. A falut azonban nemcsak a népművészete teszi vonzóvá, hanem a települést övező csodálatos természeti tényezők is. A település környéke olyan természeti értékekkel rendelkezik, mint a híres korondi csigadomb, ahol aragonitot bányásztak, mely ma természetvédelmi terület, a települést övező dombok legendás helyei a Likas-kő, Firtos-hegy vagy a falu határában található gyógyhatású borvízforrások.
A falu híres szülöttei:- a székely magyar kultúra jelentős alakja, Páll Lajos (1938-2012), festőművész és költő, tiszteletére a helyi kultúrotthon vette fel a nevét. – Lőrincz Márton (1911-1969) olimpiai bajnok (1936), kötöttfogású birkózó. A faluhoz közeli Árcsó borvízforrás mellett a XIX. században épült ki a Korondi-fürdő, amely egyike volt a három leghíresebb székelyföldi gyógyfürdőnek vasas-kénes vize miatt. A reformáció alatt a falu lakóinak nagy része unitárius lett. 1716-ban kezdett megújulni a katolikus élet. Első plébánosa Kais Miklós, aki egyben kerületi főesperes is volt. 1743-ig Atyhával közös plébánia volt. A falu középkori templomát Szent Bertalan tiszteletére szentelték. Egy 1855-ből származó plébániai pecséten Szent Bertalan látható, baljában karddal, feje fölött glória, lábával egy félholdon áll. Korondon a régi római katolikus templom építési éve nem ismert, valamikor az ún. román építészeti korban épült, 1533-ban gótikus stílusban átalakították. Ekkor Szent Bertalan volt a templom védőszentje. 1568-ban az unitáriusoké lett, és csak 1716-ban került vissza a katolikusokhoz.1720-ban felújították. A régi templomot lebontják és 1910–1911-ben új templomot építenek Hadnagy Mihály plébános idejében, a hívek nagy áldozatával sok munkájával és adományaikkal. A régi templomból csak néhány faragott kő maradt meg beépítve a kőkerítés falába, a keresztelő kút beépítve a torony falába belül, de ezek inkább a késő gótikus stílus emlékei. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején többségben unitáriusok lesznek, a templommal együtt. A hívek egy része megmarad katolikusnak, 1648-tól a templom és torony közötti kis kápolnában tartanak szentmiséket. Erről a kápolnáról szóló adat: „Az korondi katolikusok csináltak egy kápolnát anno 1648...” 1658-ban ez a kápolna Lengyelországból egy fertály mázsás harangot kap”. Korondon az új római katolikus templomot Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelték fel ez a Sóvídék egyik legszebb épülete. A történelem folyamán a harmadik temploma a korondi keresztényeknek.
A templom 100 éves évfordulójára 2009-ben felújították a tornyon lévő keresztet és magát a tornyot is, teljesen újrafedték. 2010-ben pedig a templom külsejét újra vakolták és festették. 2011-ben a belsejét készítették el így ahogy a jelenlegi helyzetben látható. A felújítás a hívek lelkes adományaiból, a megyei tanács, a polgármesteri hivatal és a közbirtokosság segítségéből történt meg. A templom szentélye kelet fele mutat, így a bejárat a nyugati homlokzaton van és kb. 700 férőhelyes, mindezt a gyülekezet ünnepi alkalmakkor be is töltik. Kereszt alaprajzú templom, a főhajóra merőlegesen van a kereszthajó, amit kápolnáknak neveznek: az egyik felől Szent Antal, a másik felől Szűz Mária oltára található. Az oltárok ebben a templomban neoromán stílusúak. A főoltáron Jézus Szíve kép látható, két oldalt Szent Imre és Szent Bertalan szobrai foglalnak helyet. A szószéken négy evangélista látható ezek fából faragott domborművek és mögöttük aranyozott textilia van. A négy dombormű Szent Lukács, Szent Máté, Szent János és Szent Márk evangélistát ábrázolja. A mennyezeten heveder ívek vannak és az ívek között bibliai jelenetek az evangéliumból, Jézus életéből, realista módon van festve, így nagyon eleven, élethű, szép képeknek látszanak. Az orgonát a Várad -Szőlősi plébánia ajándékozta a korondi egyházközségnek, ezt az orgonát Jónás József orgonamester építette a XIX. század végén és Bors László, alcsíkí orgonaépítész volt aki felújította. A nyugati karzaton van az orgona és ez a karzat egy három árkádos építmény ami jellemző a XVII-XVIII. századi barokk korra. A keresztelő medence egy idős a templom berendezéseivel, a XIX. század végi XX. század eleji neogót stílusával egy kis szobor kompozíció. Jézus megkeresztelkedésének jelenetét formálja meg. A templomnak félköríves záródású neoromán stílusú ablakai vannak délen és északon is. A bejáratnál két aragonitból készült szenteltvíztartó foglal helyet. A korondi Jézus Szent Szíve plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. A hívek száma 2800 fő. Jelenleg a lelkipásztori szolgálatot Ft. Balla Imre plébános látja el, és a kántori szolgálatot Katona Mózes tölti be. A falu népe Jézus Szent Szívének ünnepén Isten emberszeretetét ünnepeli, és újból a Szent Szívnek ajánlja fel önmagát. A búcsú mozgó ünnep, a római katolikus egyházi év utolsó változó ünnepe. Mindig az Úrnap nyolcadát követő péntekre esik.
Minden csütörtökön egész napos állandó csendes szentségimádás van, ami a Jézus Sz0ve iránti ragaszkodást fejezi ki. Örökös szentségimádási nap: március 15.
Összeállította: Gábor Anna
Leave a Comment