A hét plébániája: GYIMESBÜKK

A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése Gyimesbükk, amely  Bákó megye nyugati határát képezi. A falu Csíkszeredától 45 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szép-vízi járásához tartozott.  Első említés 1600 körül Gijmes néven történik. A Gyimes helynév első okleveles adata 1677-ből származik.1694-ig ország védelmi okok miatt lakatlan területként volt említve. Az első települések Sánc patak területén alakultak ki ,hiszen ez a patak állt a legközelebb az akkor Ghemes várhoz, ma Rákóczi várnak nevezett erődményhez. 1680-ból származik az első megjegyzés Sánc Patakról. A Gyimesi-szoros kiépítése 1694 a tatárbetörés után kezdődött. Nevét a vidéken élő gím szarvasokról kapta. 1894-1897 között épült ki a vasút vonal  Gyimes és Csíkszereda között. A falu első lakosai magyar ajkúak voltak, ezt alátámasztják az írásos források is. A községet 1952-ben politikai és területátrendezési okok miatt közigazgatásilag  Bákó megyéhez csatolták. A történelem folyamán román nemzetiségű népek telepedtek be erre a vidékre. A román és magyar nemzetiségű lakosság mellett éltek németek, örmények és zsidók is a községben. Elődeik vallását tekintve, görög katolikusok voltak, de annak megszüntetésével csoportosan álltak át katolikus vagy ortodox vallásra. 1965-ben teljesen megszüntették a magyar nyelvű oktatást.

Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. Gyimesbükk környékén ma is láthatók a monarchia egykori határkövei, felfelé a Rákóczi-vár után követve a hegygerincet, összesen 3 határkő látható. A Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a volt román–magyar határtól, áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza melyet évről évre turisták ezrei keresik fel. Az épület néhány éve Deáky András tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható, a gyűjteményt Bilibók Ágoston nyugalmazott vasutas gyűjtötte  össze, amelyet ma fia, Bilibók Tibor segítségével működtet.

 A település középpontjában található egy hatalmas vasútállomás, amely Pfaff Ferenc (1851-1913)  építészmérnök tervei szerint épült, barokk stílusban 107 m hosszú, 15 m széles, 34 ablak tengelyes épület-tömb, szimmetrikus szerkezetű. A Tatrosba ömlő patakvölgyek itt Gyímesbükkön is a szórványtelepüléseinek nevei a patak, esetleg az első betelepülő nevét viselik. A fáktól megtisztított patak völgyek valóságos falvakká nőtték ki magukat, jelentős havasi területek alakultak ki. A kialakult szállások egyben a legősibb szenthelyek is, ahova az állatok csendes legeltetése közben a gazdák időnként visszavonultak imádkozni, így jelentek meg szétszórtan az első tanyák, pásztorkunyhók és kápolnák is a patakokban.

Látnivalók a helységben:

• Az Antalné, Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájház.
• A helység határában a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban.
• A kontumáci templom, a legrégebbi Gyimes-i templom az 1700-as évekből, 1782-től Plébánia templom, anyakönyvét 1785-től vezetik.
• A kápolna tőszomszédságában fekvő egykori vesztegzár és vámház épületeinek romjait konzerválták. A XVIII. századi romok között kereszteket és fekete gránit táblákat helyeztek el és ezeken a második világháború áldozatai vannak feltüntetve.
• 2012-ben meg épült a MÁRIA ÚT a kontumáci templomtól a csíksomlyói templomig.
• A HIT KAPUJA: 2013-ban a kontumáci templom közelében a hit évének emlékére egy kis székelykaput és 11 oszlopot állítottak.
• MÁRTON ÁRON KERESZTÚTJA a háború emlékeit őrző puskafészkek fölé épült meg 2016-ban, a Hit Kapuja útját folytató keresztút.
• A millenniumi szent koronát ábrázoló kereszt is felállíttatott a kontumácban.
• A RÉGI PLÉBÁNIA, a GYIMESI SZÜKSÉG KÁPOLNA, ma KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉS  KÁNTORI LAK, melynek területe 465 m2. Fából van építve és cseréppel fedve. 1933. jún. 27-én Gróf Majláth G. Károly püspök úr áldotta meg, kulturális célokat szolgál, ifjúsági és népnevelési célzattal.
• A BÜKKI templomot 1927-ben fából építették és cseréppel van befedve. Szent Péter és Pál apostolok napja a búcsú ünnep.
• AZ ÁLDOMÁSI kápolna 23 m2, kívül, belül, az ablakokat, ajtót, a tetőzetet felújították.
• A BÁLVÁNYOS- i kápolna: Teljes egészében felújítódott és központi fűtés is van benne. A kápolna mellett működtetik az ifjúság nevelésére a Bilibók Miklós harangozó lakását.
• A TARHAVASI ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET KÁPOLNA. 2005. augusztus-november 19. között épült, ahol majdnem minden vasárnap van szentmise vagy igeliturgia.
• RAVATALOZÓ KÁPOLNA: A 2015-ben Krisztus Király Ünnepére áldotta meg  Msg. Tamás József püspök atya.
• HARANGLÁBAK: A kontumáci temetőben, Gyimesben – Alszegben és a Czikolyai temetőben vannak állítva.- Egyházközség tulajdonát képező temetők: Kontumáci, Czikolyi, Bükki/Bilibókszeri, Bálványosi, Barátosi. Gyimesbükkön György Lajos plébános vezetésével a hívek egy szükségtemplomot építettek 1929–1933-ban. 2004-ig használták, amikor főhatósági engedéllyel felszámolták, és az oltárt a képpel együtt visszavitték a régi helyére, a kontumáci templomba.

Az új templom betonalapját 1926-ban György Lajos esperes-plébános idejében készítették el. A templom 1974. február 25-től 1976. október 16-ig készült el Dani Gergely plébános idejében. Tornyában három harang van: egy 886, egy 476 és egy 228 kg-os. A harangozás villannyal működik. Az ÚJ TEMPLOM területe 1010 m2, hosszúsága 43 méter. A vasbeton és erőtan szerkesztője Moll Lajos építész volt. Kivitelezője a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építészi részlege amelynek építészi ellenőre Ferencz Sándor volt. A munkálatokat 50.000 lejjel és 70.000 téglával kezdték. Az első téglát az alapra 1974. március 9-én tették le. 1974. november 28-án megkezdték a templom fedését, a keresztet december 7-én állították a helyére, majd következett a templom belsejének vakolása, és berendezése. A templom belsejét Lukácsovics Magda freskói díszítik. A templom szentelési ünnepsége 1976. október 17-én volt Dr. Jakab Antal segédpüspök Úr szentelte fel Krisztus teste és vére tiszteletére. Nagytiszteletű Dani Gergely Esperes Úr, aki életében csak áldozatokat hozott, halálával is áldozatot mutatott be, a templom oltáránál halt meg szentmise közben 1983. január 5-én, földi maradványait az új templom mellé helyezték örök nyugalomra. A magyar kormány támogatásával kialakított Katolikus házat avattak fel május 21-én a helyi templom szomszédságában. A gyimesbükki új templomban tartják a virágvasárnapi búcsút és az új templom búcsú ünnepét ÚRNAPJÁN is. Örökös szentségimádási nap: június 18.

1934-ből vannak az első írásos források, hogy Gyimesbükkön újjászervezték a rózsafüzér csoportokat. Jelenleg 35 rózsafüzér csoport működik, amelynek 718 tagja van. Egy férfi csoport, egy ifjúsági csoport, egy gyerek csoport és 33 felnőtt csoport. Minden csütörtökön, első vasárnap és minden hónap 12-én Gyimesben a Krisztus Szent Teste és Vére templomban, 25- én Bükkben a Szent Péter és Szent Pál templomban szentségimádásra gyűlnek össze a hívek. Nagy Boldogasszony ünnepére készülve 72 órás szentségimádást végeznek a kontumáci anyatemplomnál, amelyen részt vesznek a szomszéd település hívei is. Krisztus Király Ünnepére készülve kilencedet tartanak. Minden év október első vasárnapján meg tartják a GYÍMESVÖLGYI RÓZSAFÜZÉR CSOPORTOK találkozóját. Részt vesznek a Csíksomlyói  Mária köszöntőn. Az ima háttért támogatja a Nő szövetég, melynek vezetője Antal Éva, Élet a lélekben imacsoport vezetője Nagy Anna, cserkészet és az ifjúsági csoport, valamint a házasok csoportja.

A gyimesbükki Úrnapja plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot a Lujzikalagori születésű Salamon József lelkész végzi, kinek előző szolgálati helyek a következők voltak: Ditró, Szászrégen Óradna, Gyergyóhodos és jelenleg Gyímesbükk. Itt szolgál még a Borszékről származó T. Mazai Tihamér, segédlelkész, a kántori szolgálatot Koncsag László és Tankó Előd töltik be.

Összeállította: Gábor Anna