Fenyéd Erdélyben, Hargita megyében, egy völgykatlanban fekszik. Székelyudvarhely peremközsége, tőle 5 km-re északkeletre, a Nagy-Küküllő és a Fenyéd-patak összefolyásánál fekszik. A település egy része a Csíkszereda felé vezető út mellett, a nagyobbik része viszont a Gyergyószentmiklós irányában, a Nagy Küküllő völgyében helyezkedik el, a Fenyéd-patak mentén. Az első írásos megemlítés 1532-ből származik, ebben az évben történt a Bethlehenfalvi Geréd Péter és Kadicsfalvi Benedek László birtokosok egyezségkötése az udvarhelyi bírák előtt. Az ősi falu nem a mai helyen feküdt, hanem a Csere tetején, a mai falu helyén vízfenék volt, ma is még fenyves terület fekszik a közelében, ezzel magyarázzák a falu nevének eredetét is. 1567-ben Feniód és 1627-ben Fenyőd néven említik és ebből alakult ki a Fenyéd név változata. Lábas János máréfalvi plébánosnak a templomépítésért engedélyt kérő leveléből jól kitűnik, hogy 1763-ban a fenyédi, Mindenszentek tiszteletére épült templom használhatatlan, ezért ebben az időben a máréfalviakkal közösen a falutól távol eső kápolnában hallgatják a misét. Az új fenyédi templom gyorsan felépül, ugyanis az alig néhány évvel később, 1767-ben (valójában 1768. január 23-án) tartott vizitáció dokumentumaiban arról olvashatunk, hogy az új templom és a torony kőből épült, valamint az is jól kikövetkeztethető, hogy mind a templom, mind a két harang, a Szentháromság tiszteletére van szentelve. A falu felső végétől északkeletre fekvő Csonkatemplom helyen a hagyomány régi templom emlékét őrzi. Ezt erősíti meg a régi templomból a mai templomba beépített két ajtókeret, két kis csúcsíves ablakkeret, a kő keresztelőmedence és az egykor falba épített szenteltvíztartó. Ez egy emberfejes gyámszerű kő, mely később a székelykeresztúri múzeumba került. A keresztelőkút kehely formájú: szára, nódusza, talpa nyolcszögű, medencéje 16 szögű. Az egyik kapu csúcsíves keretét a torony bejáratában helyezték el, míg a másik a sekrestye bejárata. A két kis csúcsíves ablakkeret a karzatra nyíló ablakban kapott helyet. A régi templomból származik még a nagy faragott körmeneti feszület. 1815-ben önálló egyházközség lett, ekkor vált le Máréfalvától. 1898-ban a hívek száma 617 volt.
Az 1763-ban épült templom (Schematismus. 1882. 180.) jelen századra kicsinynek bizonyul és ezért 1925–1926-ban tágasabb, új templomot építenek, amelybe szintén átmentik a fent felsorolt középkori gótikus emlékeket. Az építés, illetve bővítés során a két kis csúcsíves ablakon kívül még addig létező csúcsíves ablakokat nagyobb ablakokkal helyettesítik. A templom a Szentháromság tiszteletére szentelődött fel. Jelenleg a falu lélekszáma a Székelyudvarhelyről való kiköltözés révén növekszik. A létszám növekedésével református és unitárius felekezetűek is kerültek a faluba, de a falu ma is őrzi katolikus arculatot. 1825-től felekezeti iskolával rendelkezett, amit 1948-ban államosítottak. 2004-ben a plébánia visszakapta iskoláját, amelyben jelenleg állami óvoda működik. Fenyéd a nagy, kötött, vésett és galambdúcos "muzeális" székely kapuk hazájaként ismert.
A falu szülöttje Dávid Mózes kapufaragó. A Tamási Áron farkaslaki emlékműve bejáratánál felállított faragott kapu is az Ő keze munkája. A fenyédi templomhoz, illetve a temetőkerthez felújították a bejáratot. Kockakővel rakták ki és egy nagy faragott székelykapun léphetnek be a kedves hívek. A templom díszes főoltárán a Szentháromságot ábrázoló oltárkép, festmény látható, ezenkívül még Jézus Szíve, a Szűzanya és Szent Antal szobrok díszítik a templom belsőjét. A templom szentélyében, fent, a következő feliratot olvashatjuk: ”Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel.” A bejárat előtt jobb oldalt Márton Áron püspök szobra kapott helyet, az avató ünnepség 2010. október 10-én történt meg. A fenyédi plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhely-i főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg szolgálatot teljesít Ft. Táncos Levente-György plébános , és a kántori szolgálatot Bodor Levente kántor tölti be. Az egyházközség búcsúja Szentháromság vasárnapja, amelyet mindig az ünnep vasárnapján ünneplik. Örökös szentségimádási napja: március 5-e.
Összeállította: Gábor Anna
Fotó: Józsa Ferenc
Leave a Comment