Farkaslaka a Görgényi-havasok déli nyúlványától, az Észak-Hargita hegységtől délre fekvő vulkáni fennsík és az Erdélyi-dombság érintkezésénél, a Nagy-Küküllő folyó medencéjének jobb oldalán, a Fehér-Nyikó nevű patak felső folyásának völgyében fekszik. FARKASLAKA Tamási Áron "angyali faluja" a Székelyföld szívében, Hargita megyében. A Tamási Áron író szülőfalujaként is ismert Farkaslakához az 1968. évi közigazgatási átrendezés óta nyolc település tartozik: Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kecsetkisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed és Székelyszentlélek, amelynek egyházi szempontból 1762-ig filiája volt. Farkaslakára vonatkozóan az első írásos adat 1550-ben tűnik fel, amikor Izabella királyné felmenti a farkaslaki Demien Pétert egy Etéden lévő örökségért ellene benyújtott kereset alól. A népi hagyomány így magyarázza: a falutól északra a Nyikó vizén volt egy kis vízimalom. Ide a malomba jött egy ember a lovával őrölni. Amíg a gazda őrölt, addig a farkasok a lovát megették. A gazda haza térve lova nélkül, így számolt be a történtekről "farkaslakta az a hely odalent". A népi hagyomány innen származtatja a település nevét. Farkaslaka és Tamási Áron, mint fogalom, eggyé nőtt a környékbeliek és az idelátogatók tudatában, a magyar irodalom valóságos zarándokhelye lett. Tamási művészetével maradandó emléket állított szülőfalujának. Stílusalkotó volt és a székely beszédet illesztette be a magyar irodalomba. A Tamási emlékművet és a sírt naponta felkeresik, amely a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa között helyezkedik el. Szervácius Jenő és fia Tibor alkotása a Tamási emlékmű, amely Tamási hőseit ábrázolja, hivatalos felavatása 1972 szept. 24-én, az író 75-ik évfordulóján volt, ekkor avatták fel a Tamási-emlékházat is, ezt sokan látogatják. Erdély első trianoni emlékművét 2010 június 6-án avatták fel Farkaslakán az Apostoli kettős kereszt emlékművet, mely Tamási Áron sírja melletti Milleniumi Emlékparkban, a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között talált helyet magának. Látnivalók még: a fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában és a Jézus szíve kilátó, egy Jézust ábrázoló műalkotás Farkaslaka és Székelyszentlélek határában, kilátóként is funkcionál. A falu híres szülöttei: -Fancsali Márton, V. Ferdinánd király gyóntatója,- Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek,-Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost, valamint ifj. Tamási Áron székely író.
Az utóbbi száz évben Farkaslaka több papot is adott az egyházmegyének: Ft. Hadnagy Mihály, aki a jelenlegi templomot építette Korondon. Ft. Mnsgr. Jakab Gábor Kolozsvár-kerekdombi plébános, Ft. Jakab-Fancsali Kálmán ozsdolai plébános, Ft. Orbán Menyhért székelypálfalvi plébános, Ft. Kovács Gábor volt kovásznai plébános, Ft. Bakó Antal Gyergyóremete plébánosa, Pakot Géza jezsuita atya, Ft. Sebestyén Ágoston máréfalvi plébános. Ez idő alatt több kántor is kikerült Farkaslakáról.
Először egy kápolnát építettek Nepomuki Szent János tiszteletére a falu alsó felében, amit 1759-ben fejeztek be. Az első plébános beiktatása után, 1762-ben önálló egyházközséggé válik a falu. A templomot Nepomuki Szent János tiszteletére szenteli fel Batthyány Ignác püspök 1783. július 10-én. Az első farkaslaki templom és a Nepomuki Szent Jánosnak ajánlott főoltára nem maradt meg, mivel 1840-ben lebontották. Amint gyarapodott a hívek száma, szükségessé vált egy nagyobb templom építése. Az építéshez szükséges engedélyeket és a pénzbeli támogatást a falu szülöttje, Fancsali Márton járta ki, aki akkoriban V. Ferdinánd udvari alamizsnás papja volt Bécsben. Az új temploma, a jelenlegi, 1842 – 1848 között épült, klasszicista stílusban, amely egy nagyméretű nyeregtetővel fedett hajóból és a hozzá kapcsolódó szentélyből áll. A főhomlokzat leghangsúlyosabb része a négyszöghasáb alakú torony, amely alatt a főbejárat nyílik, hogy a templombelsőt szemügyre vehessük, még át kell haladnunk az orgonakarzat alatt. A templom belsejét mindkét oldalon négy félköríves záródású ablak világítja meg, melyből három a hajó, egy pedig a szentély falát töri át. Fiókos dongaboltozatát a fal síkjából kiugró pillérek tartják. A főboltozaton Jézus életéből vett jelenetek láthatóak. A Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Feliratú diadalív északi oldalán a Máriának ajánlott mellékoltárt és a Keresztre feszítést ábrázoló mellékoltárt a déli oldalán figyelhetjük meg. A főoltárt hat korinthoszi fejezetes oszlop határozza meg. A két középső oszlop között látható az oltár Nepomuki Szent Jánost ábrázoló képe, amely fölött az eucharisztia ragyog fel. A főoltár és a szószék elkészítője a brassói Pap Miklós, az 1850-ben megrendelt farkaslaki főoltárt 1851–1852 között készíti el, ez derül ki a főoltár hátán lévő feliratból. Az oltárképen a templom védőszentje Nepomuki Szent János látható kanonoki öltözetben, felhőkön térdelve jelenik meg. Az ismertebb ábrázolásoktól kissé eltérően nem szorítja magához a feszületet, hanem az előtte lévő könyvre helyezi a birétummal és a kulccsal egyetemben. Nepomuki Szent Jánosnak egy, a felhőkből kibukkanó puttó hozza a szentek mártíromságát jelképező pálmaágat. A kép bal alsó regiszterében a prágai Károly-hidat és a Moldva folyót, a mártíromságának helyszínét megidéző vízbedobási jelenetet figyelhetjük meg. A mennyezeten látható freskókat az aradi Miltaller Lajos készítette 1981-ben, amikor testvérével, Sándorral felvállalták a templombelső felújítását.
Az orgonát 1867-ben a mátisfalvi Szőcs Sámuel építette. Ez akkor egy „pozitív mű” orgona volt. 1905-ben Angszter József temesvári orgonaépítő pedálművet építetett be az orgonába. 1973-ban az orgona motrot kapott, Bartha István mezőpaniti mérnök adományából. 2000-ben a hívek adományából, valamint a Magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának adományából 85%-ban megújult az orgona. Ezt a javítást Bakos M. Károly gyergyóremetei származású és Jáky György győri orgonaépítők végeztek el. 2020-ban Hargita megyei pályázati pénzből újabb javításokat hajtottak végre. Az új templom adományokból és közadakozásból épült, Farkaslaka a reformáció idején is mindvégig tiszta katolikus falu maradt. Filiái: Kecset, Kecsetkisfalud. 1873-ban építettek iskolát a faluban. Az egyházközség életében nagy eseménynek számított a csíksomlyói búcsújárás. A kommunizmus előtt a pünkösd előtti csütörtökön indultak gyalog és pünkösdvasárnap délre értek vissza, amikor a plébános az otthonmaradt hívekkel a falu elején fogadta a búcsúsokat. A plébánia a Gyulafehérvári Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Oláh Dénes plébános végzi és a kántori szolgálatot Bakos Árpád kántor tölti be. Búcsús ünnepét május 16-án Nepomuki Szent János gyónási titok vértanúja napján, örökös szentségimádási napját: március 04. tartják.
Összeállította: Gábor Anna Fotó: Józsa Ferenc
Leave a Comment