A hét plébániája: ALMÁSFEGYVERNEK

Nagyváradtól keletre a Berettyó és a Sebes-Körös közén elterülő dombvidéket nevezzük Bihari Hegyköznek. Az érmelléki síkság szélén Szalárdtól délkeletre, a Berettyóba ömlő Almás-patak bal partján fekvő település Almásfegyvernek, eredetileg királyi fegyvernökök lakhelye volt, innen származik neve is. Árpád-kori település, nevét 1213-ban említette először oklevél, a 13. századi püspöki tizedjegyzékben is szerepelt, egykor Adorján-vár tartozéka volt. 1213-ban Oliverius ispán fiainak öröklött birtoka volt. 1421-ben Csáky-birtok volt. Magyar lakosai mellé románok települtek. A 19. század első felében még a gróf Csákyak uradalmához tartozott, de a 20. század elején már Kepes Ignác volt a birtokosa. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Fegyvernek, az érmelléki síkság szélén fekvő kisközség, magyar, oláh és tót ajkú lakosokkal, akik között az utóbbiak vannak a legtöbben. Vallásuk római és görög katolikus. Almásfegyvernek volt az első vidéki színhelye a Szent László Év alkalmával megszervezett regionális találkozóknak 2017. április 27-én. A Szent László tiszteletére szentelt plébániatemplomban mutatott be szentmisét Böcskei László nagyváradi megyés püspök. Napjainkban lakosságának kb. 18 százaléka magyar anyanyelvű, a községközpontja Alsótótfalu. Almásfegyvernek Szentjobb filiája volt, 1925-ben előbb lelkészség majd plébánia, mostani római katolikus templomát 1938-ban kezdi építeni Szitter Gyula szalárdi plébános, Fiedler István szatmár-nagyváradi püspök adományaiból. 1941-ben fejeződik be az egyhajós templom építése, Dr. Schriffert Béla apostoli kormányzói helynök szenteli fel Szent László király tiszteletére. A plébánia épülete 1956-57-ben készült, Mons. Matos Ferenc, majd Hermannn István, akkori plébánosok idején. Az almásfegyverneki Szent László király plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Margittai esperesi kerületéhez tartozik, hozzátartozó filiák, Hagymádfalva és Kővág. Plébánosa a marosvásárhelyi születésű Giosanu Leonárd atya, aki rádiónk műsorigazgatója is volt (2010. október -2011. szeptember), valamint ő a plébánosa a micskei Jézus Szíve plébániának is.
Micske  Almásfegyvernek oldallagosan ellátott plébániája. Micske úgyszintén Réz-hegység alatti, Árpád-kori település, első írásos említése 1255-ben Mikche. Az egész középkoron át a Sebes-Körös völgyi Sólyomkővár tartozéka volt. A XVII. század közepétől a Baranyi - család birtokolta, amelynek adományából épült fel 1757-ben a mostani római katolikus temploma, Jézus Szíve tiszteletére. Micske Biharban a legkorábban visszaállított római katolikus miséző helyeink egyike, 1713-tól mint gondnokság-lelkészség működik, a plébánia 1740-ben lett újraalapítva. A plébániatemplom barokk-rokokó stílusú, 23 m hosszú, szélessége 13 m, a torony magassága 32 m. Az egyházmegye vidéki templomai közül egyike a legszebbeknek úgy stílusában mint belső bútorzatában. Művészi remekmű fából faragott szép barokk főoltára, a szószéke, valamint a Szent László mellékoltára. Kriptájában a Baranyi-család hamvai pihennek. A templom búcsúja Jézus Szent Szíve ünnepe, az Oltáriszentség ünnepe vagy Úrnapja nyolcadát követő pénteken van, mozgó ünnep, Örökös szentségimádási nap: október II. vasárnapja.
Tóti oldallagoson ellátott filia, községközpont, a Bisztra-patak mellett fekszik. Római katolikus temploma 1992-94 között épült, Gyenge Béla plébános idején kezdték el az építkezést, Rácz László (1948-2014) plébános idején fejezték be. 1994 októberében Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletére szentelte fel Tempfli József akkori nagyváradi megyéspüspök. Csodálatosan szép tűzzománc szárnyas oltárképe, valamint a szintén tűzzománc 14 keresztúti stáció képei Morvay László jeles magyarországi képzőművész alkotása, akinek ugyancsak tűzzománc művészi munkái a nagyváradi vártemplomot is ékesítik.

Az almásfegyverneki romai katolikus templom búcsús ünnepét június 27-én Szent László király, Erdély fő védőszentjének napján tartják. Örökös szentségimádási nap: június IV. vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.