A hét plébániája: ALSÓBORSZÉK

Borszék Románia egyik legszebb fekvésű fürdőhelye Hargita megyében. A település Erdély egyik leghíresebb fürdő- és üdülővárosa, turistaközpontja. Alsó- és Felsőborszékből áll, melyből utóbbi a fürdőtelep. Erdős hegyektől övezett széles völgyben fekszik, a lenyűgöző látvány élményét a kristálytiszta hegyi levegő emeli. 900 méterrel a tengerszint fölött, a Görgényi-Beszterce-Kelemen havasok találkozásánál fekszik, a nemzetközi hírnevét ásványvizeinek köszönheti. A településre a Borszék-Maroshévíz útvonalon ritka szépségű környezetben vezet a kígyózó út, maradandó látványban részesítve az utazót. 1968-ban kapott városi rangot. Neve a magyar bor pataknévből származik, melyhez a magyar szeg utólag társult, és ez az idők folyamán a szék főnévvel cserélődött fel. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyótölgyesi járásához tartozott. Két bécsi vállalkozó - Güntner és Zimmenthausen - tették híressé Borszéket mint üdülőhelyet. Ez utóbbi 1805-ben Borszékre költözött és bérbe vette a területet. 1807-ben a forrást „küpüvel” látta el, és a vendégek számára - gróf Lázár László segítségével - házakat építtetett. A XIX. század elején vegyelemeztetik a forrásokat és megkezdődik a szervezett borvíz-kereskedelem. Eleinte agyagedényekben, később üvegpalackban szállították a vizet. A borvíz töltőde közel 200 éve üzemel, kapacitása évről évre növekszik. A töltőde ma már napi több százezer üveg vizet palackoz és a világ minden tájára szállítanak borszéki borvizet. A fürdőtelep középpontja a kezdetektől a Főkút, mellette a svájci típusú épületek. Több mint 15 ásványvízforrás van, mindegyike más és más összetételű, így a Főkút, Erzsébet-, László-, Boldizsár-, Kossuth-, Petőfi-, Curie-kút, közben új arculatot kapnak, továbbá a Lázár, Madonna, Köztársaság és a Kosuth források. A  világkiállításokon sorozatosan oklevéllel és érmekkel elismert gyógyvizeket még Ferenc József császár nevezte a „borvizek királynőjének”. 2004-ben az amerikai üdülőparadicsomban, ivóvizek világbajnokságán aranyérmet nyert. A ditrói születésű Bajkó Mátyás, aki a 48-as forradalom után a fürdő gazdatisztje lett közel egy negyedszázadig, 1819-ben megkezdik a mésztufa kitermelését, ami mai napig fontos jövedelmi forrása a településnek. Az itt található Medve-barlang mindössze 40 m hosszú, réteges mésztufában, egy repedés mentén alakult ki, a barlang falain és mennyezetén jeges képződményekben gyönyörködhetünk. A repedés fölötti szikláról szép kilátás nyílik Alsóborszékre.

A helybeli és később betelepült lakosság kezdetben nem keveredett, elzárkózott, mert „harisnyás” székelyek Felső-Borszéket, a nadrágos „zipzerek” – ahogy az üvegfúvókat, szénbányászokat nevezték – Alsó-Borszéket lakták. Ez az egészségtelen elkülönülés, elzárkózás azonban az összekeveredés, beházasodás folytán fokozatosan megszűnt, amelyhez a megegyező római katolikus vallás döntően besegített. Egy kápolna is épült, aminek helyében, mivel romossá vált, gr. Lázár László 1844-ben egy kis templomot emelt Szentháromság tiszteletére. Fenttartásáról Ditró és Szárhegy gondoskodott, mivel a terület a két község birtokosságáé volt. Az alakuló egyház Ditró filiája lett. 1901-ben önálló plébániává szervezték, templomuk a Szent István király tiszteletére lett felszentelve. 1910-ben Bartalis János plébános idejében emelték a nagy templomot, a birtokosság támogatásával. Új papilakot 1958-ban építettek, Rácz György plébánossága alatt. Borszék filiái: Alsóborszék-A domus históriából tudjuk, hogy 1970-ben megújult az egyháztanács, és Bodó Péter plébános idejében Vajna Margit házát vásárolták meg és a nagyböjt első vasárnapján a kétszobából összevágott házi kápolnát kialakították a hívek lelki gondozására. A gyergyóremetei plébános, Orbán László áldotta meg a kápolnát és végezte a szentmisét. A felsőborszéki templomból átvitték a Mária- és a Szent Borbála-szobrot. A hívek egyéni kezdeményezésének köszönhetően miseruha, oltárterítő, szőnyeg, karing, ministránsruhák, keresztúti képek kerültek a kápolnába. Birtók Ferenc plébános idejében 1978-ban átalakították és július 30-án ünnepélyesen megáldották. 1987-ben csempekályhát rakattak. 2009-ben az utca felőli részen kicserélték a kerítést, beton alapon új deszkakerítés díszíti a kápolnaudvart. Bakos Balázs plébános és Balázs Tibor kántor a hívekkel karöltve lebontják és Kovács Géza építészmérnök tervei alapján, valamint Mihály Árpád építőmester vezetésével 2014-ben befejezik az építkezést, így gyönyörű vadonatúj fabútorzattal ellátott kápolnában imádkozhatnak az alsóborszéki hívek. A nagy csillár és a falilámpák is ugyancsak fábol faragottak. A régi kápolnából csak a tabernákulum került át az új templomba, de itt láthatók a Szűz Mária, Jézus Szíve, valamint Szent Antal szobrok is. A 260 férőhelyes templom hossza 22 m, széllessége 15,5 m, magassága 6 m. A színes ólomkeretes ablaküvegek a templom ékességei, a Szűzanyát, Bernadettet és magyar szenteket örökítenek meg, méretük 1 m széles és 1,80 m magas. A toronyban két harang van egy 100 kg-os, és egy 15,5 kg-os, a kápolnában központi fűtést szereltek be. Mindez a borszéki hívek és az adományozók nagylelkű támogatásának köszönhető. 2014. február 11-én szentelte fel dr. Jakubinyi György érsek a Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére, búcsúját is ezen a napon tartják. Örökös szentségimádási nap: szeptember 24. A Gyergyói Főesperesi Kerülethez tartozik. Időközben egy szolgálati lakás és egy ravatalozó is felépült. A másik filiája Hollósarka, Szent Anna tiszteletére van felszentelve és búcsús ünnepét julis 26-án tartják. Jelenleg az egyházi szolgálatot a nagykászoni születésű Márton József plébános végzi, a kántori szolgálatot Balázs Tibor tölti be.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.ersekseg.ro