A hét plébániája: BALÁNBÁNYA

Balánbánya Hargita megyében, a Felcsíki-medence legészakibb települése, a Keleti-Kárpátok központi részén, 13 km-re a csíkszentdomokosi útkereszteződéstől, körülbelül egyenlő távolságra Csíkszeredától és Gyergyószentmiklóstól. A tengerszinttől számítva 760–840 m magasan fekszik. Domborzati formája jellegzetes hegyvidéki, szakadékos, összetételben, meredek lejtőkkel: Terkő, Hegyeskő, Egyeskő, Nagyhagymás , Fekete-Hagymás, Cohárd csúcsok - fehér  gyöngyfüzérként ékesítik a vidéket bükk és fenyőerdőkkel díszítve. A város felett a Nagyhagymás, az Öcsém és a Terkő őrködnek.  A Nagyhagymás a Keleti Kárpátok hegyvonulatai közül a legszebbek közé sorolható, legendák bölcsője. A legenda alapköve a hegy, ahonnan az Olt ered, és amely első pillantásra leköt. Onnan indult el a tündérkirály két teljesen különböző természetű fia, az Olt, amely északról, a Várbükk oldalából,  és a Maros, amely a Feketerezből indul, hogy apjukat megkeressék. Gazdag forrású vizek hazája a Nagyhagymás, több nagy folyóvíz forrásvidéke: Olt, Maros, Békás, Putna, Kisbeszterce, mindegyik más-más arculattal és más-más sorssal. Nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán havasról kapta. Határában már a 17. században vasat bányásztak, de 1702-re a vaslelőhelyek kimerültek. A rézlelőhelyet 1785-ben egy Opra János nevű pásztor fedezte fel, a termelés 1803-ban indult meg, 1853-ban már hat bánya működött. Azóta a falu várossá fejlődött. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1954-óta városi rangú település, de 1967-ig közigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozott. 1967-óta város. Lakossága  nagymértékben megnőtt 1983-ban,de 1997 után hanyatlásnak indul a bányaipar, tömeges leépítések kezdődtek, végül 2006 végén a bányászat teljesen le állt. A lakosság száma is ekkor lecsökkent. Jelenleg kb. 2000 magyar és 4000 román ajkú lakosa van. Románia egyik legnagyobb rézbányászati központja volt. Festői környéke kedvelt turista paradicsom. Látnivalok a városban: Római katolikus templomát 1869-ben szentelték fel Nepomuki Szent János tiszteletére. A Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő hegyfok tetején, melyet Vársarkának neveznek, várromok láthatók. A Nagynyír-víztározó látja el vízzel a települést. Határában található az Olt forrása, valamint a híres Egyes-kő, a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így jellemez: „a Székely Svájc". A várostól 2 km-re a Nagyhagymás Nemzeti Park várja látogatóit mely a Nagyhagymás hegyvonulata mellett magába foglalja a Békás-szorost és a Gyilkos tavat is. A várostól délre található, a Csíkszentdomokos községhez tartozó Pásztorbükk-erdő, ahol 1599. október 31-én meggyilkolták Báthori Endre (sz. 1563.) egykori erdélyi bíboros-fejedelmet, amiért VIII. Kelemen pápa  átokkal sújtotta Csíkszentdomokost és Felcsíkot. Az eltelt évszázadok alatt, a helyszínen épült kápolna a felcsíki katolikusság búcsújáróhelyévé vált, ahol  minden évben egyszer, október második vasárnapján, tartják az engesztelő bűnbánati búcsút, 2012-ben lett újjáépítve a kápolna.

A balánbányai egyházközséget 1825-ben alapították. Előtte Csíkszentdomonkos filiája volt. A plébánia alapításában nagy érdeme volt Puskás Tamás csíkszentdomokosi plébánosnak.  Kis fából épített kápolnáját 1819-ben építették Nepomuki Szent János tiszteletére, a bánya akkori örmény tulajdonosai. 1864-ben  a bányatársulat, a település közepén, a Kovács-patak  szádánál egy új templom építését kezdte el, amelyet 1869-ben fejeztek be és a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Fogarasy Mihály szentelt fel, úgyszintén Nepomuki Szent János tiszteletére. Ö a folyók, hidak védőszentje, sok helyen a bányászok patrónusa is, a gyónási titok vértanúja, 1729. március 19-én avatta szentté XIII. Benedek pápa (1724-1730). Az első világháború ideje alatt a plébánia elpusztult. 1915-ben elvitték a templom két harangját. Az egyházközség 1944 szeptemberétől plébános nélkül maradt, így a csíkszentdomokosi plébánia látta el. A plébániához tartozó felekezeti iskolát 1948-ban államosították, és az épületet az 1970-es években a Ceauşescu-diktatúra lebontatta. 1968-ban Márton Áron püspök helyben lakó plébánost nevezett ki, aki plébánia épület hiányában tömbházlakásban tartózkodott. 1982-ben építették a jelenlegi plébánia épületét. A templom főoltárán látható a Nepomuki Szent János megdicsőülését jelképező főoltárkép, valamint a főoltár két oldalán helyezkedik el Szent Péter és Szent Pál szobrai. A keresztelőkút felett látható a régitemplom főoltárképe, ugyancsak Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.

A balánbányai Nepomuki Szent János plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik, plébánosa, az oroszhegyi születésű  Bálint Emil atya. Előző kántor Sebestyén István volt aki 2016 december elsejével visszavonult és Kacsó Arnold vette át a kántori szolgálatot. A templom búcsú ünnepét május 16-án tartják, örökös szentségimádási nap: szeptember 22.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.minden-ami-magyar.hu