A hét plébániája: BESZTERCE

Beszterce egykor Erdélyben Beszterce-Naszód vármegye, ma Beszterce-Naszód megye székhelye. Kolozsvártól 110 km-re északkeletre, a Beszterce folyó partján fekszik amiről a nevét is kapta. Az pedig a szláv bistrica, gyorsfolyású patak víznévből származik. Először 1241-ben említik, de rögtön ezután a tatárok elpusztították-felégették a várost. Károly Róbert alatt fejlődött leginkább. 1330-tól szabad királyi város, majd 25 helységgel együtt leválasztották Doboka vármegyéről, és önálló grófság lett. 1453-ban a város feletti hegyen Hunyadi János várat épített. 1464-ben Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. 1465-ben a várat a város lebontotta, és a várost erősítette meg falakkal és 10 bástyával. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta majd az 1400-1700-as években a várost felégették és több ostrom alá is esett. 1848. december 31-én Bem serege kiszorította a városból a császári sereget. 1849. február 21-én itt verte szét Urban ezredes seregét. Június 25-én az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta. Falait 1856-ban kezdték bontani, ma már csak a Bognár-torony és falmaradványok állnak. Szintén a középkorban, a ferencesek mellett ispotályosok és domonkosok is jelen voltak Besztercén. Középkori hívei evangélikusok lettek a Szent Miklós tiszteletére épített templommal együtt. A besztercei ferences kolostort 1724-ben kapták vissza a minoriták, akik 1893-ban a kolostort a templommal együtt eladták a görög katolikus egyháznak. Ezt a templomot 1948-ban a görög katolikusoktól államosították, és az ortodox egyháznak adták. Ma is az ortodoxok használják.

A piarista szerzetesek 1717 augusztusában telepedtek le Besztercén, megvásárolták a domonkosok romos kolostorát és templomát, ahol két évig működtek. A 15. században domonkos és ferences apácák is működtek itt. Mivel a domonkosok kolostora félreesett, a templom is használhatatlan volt, így a piaristák egy központibb helyet akartak. Ilyenképpen 1719-ben kapták meg a város központjában régóta üresen álló ispotályosok volt templomát és rendházát, melynek alapjaira építették a sajátjukat. A piarista letelepedés Besztercén a város lutheránus szász lakóinak ellenszenvét váltotta ki. 1758-ban a városban tűz ütött ki, amely a rendház nagy részét is elpusztította, a templom is megrongálódott. Az új templom építéséhez szükséges pénzről Mária Terézia gondoskodott, így ma is álló templomuk és rendházuk 1780–1787 között épült, a templom védőszentje a Szentháromság. A templom főoltárán a Szentháromság kép, valamint mellék oltárain a Szűzanya és Jézus Szíve képek láthatók. A templomban több szobor is található, Szűz Mária, Szent József, Szent Antal, Lisieux-i Kis Szent Teréz. A templom ékei a festett üveg ablakok a vitráliák: Szent István, Szent László, Szent Imre herceg, Szent Erzsébet és Szent Margit alakjait örökítik meg valamint a kisebb formátumú vitráliákon Szent Anna Máriával, Keresztelő Szent János és Nagy Szent Gergely pápa. A templom falán egy Kalazanczi Szent József festmény is látható. 1848-ban Palotay József tartományfőnök bejelentette az erdélyi püspöknek, hogy a rendtagok hiánya miatt a rend nem tudja az iskolát fenntartani, ami ugyancsak a rendházban volt, és azóta folyamatosan világi papok vezetik mindmáig. Az egykori piarista kolostorépület tetőzetének javítási munkálatai alkalmával, 2009. szeptember elején a padlástérben rábukkantak az igen értékes piarista rendi levéltári anyagra. „Örömteli egy-egy templom felújítása, hiszen amit koptatnak, az kopik” Beszterce lelkipásztora azt is elmondta, hogy hosszú időt és nagy erőfeszítést igényelt a templom és a plébániaépület felújítása. „Megőrizzük és gyarapítjuk a ránk hagyott örökséget” – fogalmazott a munkálatokat szervező plébános. Az egykori piarista templom és rendház ma Beszterce városának egyik legszebb barokk épületegyüttese. A plébánián 21 éve működik a Szent Antal szegénykonyha, ahol több mind 40 rászoruló éhező szegény embernek előteremtik a mindennapi betevő falatot. Aktív katolikus közösség él ebben a napjainkban román többségű, főként ortodox hitéletű városban. Vannak hittanosok, rózsafüzér-társulatok, karitatív csoportok, nőszövetség, kármelita és ferences harmadrend – sorolta Geréd Péter plébános. A nyelvi és vallási értelemben is a szórványtelepülésen körülbelül ezer katolikus él. A hívek túlnyomó többsége magyar ajkú, de vannak vegyes házasságok is. A szentmisét két nyelven végzik: magyarul és románul. A legfontosabb lelkipásztori feladat az emberek személyes megszólítása, vallja a plébános.

A besztercei Szentháromság plébánia a VIII. Belső-szolnoki Beszterce főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot a csíkszépvízi születésű Geréd Péter főesperes-plébános, pápai káplán, szentszéki tanácsos végzi, valamint Töttösy Norbert Levente tölti be a kántori szolgálatot. Örökös szentségimádási nap: augusztus 27. Búcsús ünnepe Pünkösd utáni első vasárnap.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.hereditatum.ro