A hét plébániája: BIHARPÜSPÖKI

Biharpüspöki hajdani település Romániában, Bihar megyében, jelenleg Nagyvárad nyugati külvárosa. Az Árpád-kori település egykorú a váradi püspökség alapításával. 1273-ban már a káptalan és a püspök birtoka volt. 1278-ban Bertalan váradi püspök és királyi biztos Lóránt erdélyi vajdával és a tiszántúli részek nemeseivel itt tartott nagygyűlést. 1360-ban a Telegdy család is részbirtokot szerez itt. 1402-ben a korabeli okiratok Oppidum Pyskey néven említették. 1477-ben a Telegdyeken kívül a káptalan és a pálosok is részbirtokot szereztek a településen. 1678-ban Thököly Imre is többször tartózkodott itt. 1692-től 1848-ig Biharpüspöki ismét a nagyváradi püspökség birtoka lett. Püspöki egykor pihenőhelye volt azoknak a Nagyváradra zarándokolóknak, akik Szent László sírját keresték fel. A Rákóczi-szabadságharc, illetve az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a császáriak a várost teljesen felperzselték, utána évekig pusztán állt. 1849 júliusában a Bihar megyei népfelkelők a település alatt táboroztak. A település középkori épületeiből a Hódosdombsor nevű utcában a 20. század elején még látható volt néhány 14. és 15. századi épület romja. Püspökihez tartozott Micskepuszta és Fácános erdő is. Micskepuszta helyén – mely a latin szertartású káptalan birtoka volt – egykor község állt. A vasút már 1857 júliusában megérkezett a külvárosba, az év végére elért Nagyvárad főpályaudvaráig. Az első vonat 1858. április 24-én indult. 1910-ben 3650 lakosából 3489 magyar, 126 román, 31 német, 3 szlovák, 1 egyéb nemzetiségű volt. Biharpüspök határátkelő a Püspökladány Biharkeresztes–(Nagyvárad)-vasútvonalon, melyből -itt ágazik ki észak felé a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal. Nevezetességek: református temploma a 14 században épült. A templom belsejében látható 1716-ból báró Johann Salzer császári tábornok, nagyváradi parancsnok nejének, Ridley Mária Elisabetnek a síremléke.
Plébániáját 1736-ban állította vissza Okolicsányi János püspök. Sokáig csak a terjedelmes plébániaépülettel egybeépített kis kápolnát használták misézőhelynek. Kegyura a püspökség volt.
A mai neoromán stílusú templomot 1895-1897 között Dr. Schlauch Lőrinc nagyváradi bíboros építette, és szentelte fel Castel Gandolfo-i vatikáni rezidenciaként a nagyváradi püspökök részére. A plébániát nyári rezidenciának használta. A sekrestyében a bejárat felett őrzik a bíboros címerét képkeretben. A templomban Szent Lőrinc diakónus ereklyét is őriznek. Belső díszítése megkapó, a stációi egyedi, művészileg értékes faragások. Főoltárán Szent Lőrinc, Szent István és Szent László szoborcsoport látható valamint két mellékoltára van, Jézus szíve és Szeplőtelen fogantatás. A Jézus szíve oltár előtt helyezték örök nyugalomra 1983-ban Dr. Hosszú László, ny ordinárius, meszesmenti c apát, apostoli protonotárius, nyugalmazott biharpüspöki plébánost. Jelmondata: Szeressünk! Jók legyünk! Jót tegyünk! A templom stációképeit Párizsban, a majolikagyárban készítették.
Biharpüspöki születésű Hosszú László ordinárius, nagyváradi püspöki helynök, vikárius, a biharpüspöki római katolikus Szent Lőrinc plébániatemplom volt plébánosa 1968-1981 között. A biharpüspöki egyházközségnek körülbelül 150 híve van, lelkesen folyik a hit élet, rózsafüzér csoport is müködik. Az egyházi szolgálatot a nagyváradi születésü Varga Sándor plébános végzi, a kántori szolgálatot Lőrincz Ilona tölti be. A Biharpüspöki plébánia az I. Váradi esperesi kerülethez tartozik. A templom búcsúünnepét augusztus 10-én, Szent Lőrinc napján tartják. Örökös szentségimádási nap: április negyedik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: mapio.net