A hét plébániája: ÉRKESERŰ

Érkeserű Biharmegyében Érmihályfalvától nem messze, Éradony és Asszonyvására között található település, mely közigazgatásilag Kiskerekihez tartozik. Egyes nézetek szerint a „Keserű” vagy „Kis erű” szóösszetételből ered, értve ezalatt ártézi keserű vízét. Más teóriák szerint viszont a századokkal korábban elpusztult Nagy-Ér elnevezésű településhez hasonlatos névválasztás miatt lett Érkeserű a település neve. A régészek feltártak bronzkori, római kori, szarmata, gót, gepida, avarkorból származó leleteket. Az első írásos források, melyek említést tesznek a településről, a 13. századból származnak. Az egyik legjelentősebb írásos forrás a településről, a Váradi Regestrum. Lőrinc poroszló lakhelyeként már az1400-as években említést tettek róla. A 13. században Keserű Péter, majd a váradi püspök, a 16. században pedig Horváth Péter birtokolta. Érkeserűt egy erdő övezi, ahol a híres Faluhelye dűlő található. Ezt a dűlőt számos legenda övezi és kétféle szájhagyomány terjed róla. Egyesek szerint az 1241-42-es tatárjáráskor a pusztítás előtt a falu lakossága itt talált menedéket. Míg mások a dűlőt az egykori falu maradványának titulálják. Érkeserű 1350-ben Szalaccsal és Szatmárnémetivel együtt városi rangot kapott. 2002-ben 1078 lakosból 933 magyar, 19 román, 126 roma, népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy részemagyar. 2015-ben a falu fennállásának 800-dik évfordulóját ünnepelték meg nagy méltósággal.
A falu nevezetessége:-a 19. században épült római katolikus temploma,:- és a református temploma, melyet szintén a század elején átépítettek, helyén már a XV. században templom állt. A reformáció térhódításával 1800-ban ez református istenháza lett,- valamint a római katolikus templomát 1748-ban építtette Andrássy Ferenc. Plébániáját majd csak 1755-ben állították vissza. Lajcsák Ferenc püspök az 1830-as években új templomot emelt a kicsiny közösségnek, melynek plébánosa jelentős lélekszámú szórványokat látott el, mint Érsemjén, Érmihályfalva, kegyura a Vallásalap volt. 1957-ben öntöttek a II. világháborúban elhurcolt helyett egy új, kétmázsás harangot. A templomot Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A főoltárkép is Szent Annát, a templom és a falu védőszentjét ábrázolja. A templom mellékoltára Lourdes-i Szűzanya tiszteletére van készítve, Szűzanya a kis Bernadettel szoborcsoport látható, valamint még egy Jézus Szíve szobor is van elhelyezve a templomban. A bejáratnál balra pedig a Szent Antal imádkozó helyet alakították ki a kedves hívek számára, összességében 149 romai katolikust számlálnak. Jelentősebb felújítási munkálatokat három rendben is végeztek, de 2009-ben kívül-belül tatarozták a plébániát, azután 2013-ig teljesen renoválták a templomot. Ez magában foglalja a tetőcserét, nyílászárok, a padlózat cseréjét, az oltár, az oltárképek és az orgona felújítását, valamint a külső-belső vakolást és festést. Az anyagiakat a hívek támogatásaiból, a megyei és helyi tanács, a ferences nővérek a Vallásügyi Államtitkárság és a németországi Kirche in Not nemzetközi segélyszervezet segítségével sikerült előteremteni. Mind a mai napig dolgoznak azon, hogy az egyház elkobzott vagyonát teljes egészében visszakapják. Sajnos nem látszik rózsásnak a jövő, mivel mindössze 15 gyermek jár rendszeresen a hittanórákra. Tömegestül mennek el az emberek olyan helyekre, ahol munkát megélhetést találnak. Ennek ellenére nagyobb ünnepeken tele van a templom. Egyszerű és lelkes emberek élnek itt, megalakult a Rózsafüzér Társulat. A fiatalok számára a hittanórák mellett kirándulásokat is szervez, ezenkívül alkalmanként zenét-éneket is tanít a plébános. Összességében 100 családból 33 színkatolikus, 67 vegyes.
Jelenleg a Szentegyházáról származó Mihály Balázs plébános végzi az egyházi szolgálatot. Első szolgálati helye a nagyváradi Barátok temploma volt, azután fél évig Tasnádon hirdette az igét, majd Svájcban és 2008 februárjától Érkeserűbe szolgál a mai napig. Mivel ezekben a falvakban nincs kántor a plébános látja el a kántori feladatokat is. Ezért egy elektromos orgonát helyezett el az oltár elé. Mihály Balázs plébános három érmelléki település: Érkeserű, Éradony és Értacsa római katolikus közösségének lelki gondozását végzi.

Éradony, 2011-től önálló plébániaként működik, Szentháromság tiszteletére van felszentelve. Uradalmi káplánsága 1777-ben létesült, ferences szerzetesek vezetésével. 1779-től egyházmegyés világi papok látták el. Templomát 1786-ban az itt birtokos Haller család építtette, jelenleg 230 katolikus híve van. Itt is végeztek templom javítási munkálatokat: tetőcserét, eső-csatorna javítást, sekrestye renoválást a hívek szíves adakozásából. Érkeserű filiája Értarcsa, ahol a leglelkesebb közösség van 57 fő katolikus él, rózsafűzér társulatuk is van. Itt csak egy kápolna áll, azt annak idején egy lakóházból alakította ki az akkori plébános, főtiszteletű Karetka László tiszteletbeli esperes úr. A filiában minden vasárnap szentmise van és a templom búcsúkat is megtartják. Mindhárom helységből lelkesen támogatják a Mária Rádiót az önkéntesek szívesen vállalták a nagycsaládhoz való tartozást és örömmel végzik a munkájukat.

Érkeserű a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Székelyhídi esperesi kerülethez tartozik. A Szent Anna tiszteletére felszentelt templom július 26-i Anna-naphoz legközelebbi hétvégén tartják a templom búcsúját. Örökös szentségimádási nap: augusztus második vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna

Forrás: archiv.biharmegye.ro