A hét plébániája: FUGYIVÁSÁRHELY

Bihar megye középső részén, Nagyváradtól 9 km-re keletre, a Sebes-Körös mentén fekvő település mely a trianoni békeszerződésig Bihar vármegye központi járásának képezte részét. A II. bécsi döntés 1940-ben visszaítélte Magyarországnak, de a II. világháború után újra Románia része lett. Beosztott falvak Alkér, Felkér, Fugyi, Váradalpár. Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben a falu neve a „Nycolas sacerdos de v. Fugi” alakban fordul elő, Miklós nevű papja ebben az időben évente 5 garas pápai tizedet fizetett. Oklevelekben a Zoárd nembelieket említik ősi birtokosként, kiknek egyik ága Fudiaknak írja magát. 1403-ban vámszedő hely és az albisi Zólyomi család birtoka volt. A XIX. század első felében Garapich Illés és Novák Gergely volt a földesúr. A falu lakossága a reformáció idején, 1552-ben felvette a református vallást. Az 1880-ban végzett népszámlálás szerint Fugyinak 374 lakosa volt, közülük 204 magyar. A legutóbbi, 2002-ben 2803 lakosából 1575 román, 889 magyar, 289 roma, 34 zsidó, 15 szlovák és 1 fő német nemzetiségűnek vallotta magát, felekezeti megoszlás: ortodox 341, református 246, római katolikus 200, baptista 48, pünkösdista 169. Itt született Bajza József, írói nevén: Szücsi József, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1885. január 31. – 1938. január 8.). Látnivalók a faluban: A Nárcisz-tisztás, védett terület, ahol megél a ritka vadnárcisz, az 1325-ben épült pálos kolostor romjai, katolikus családsegítő otthon, Római Katolikus Gyülekezeti ház, valamint a Szent János-templom. A reformátusokkal közösen építették a ravatalozó kápolnát. Széchényi Miklós püspök 1921-ben emelte plébániai rangra, addig Várad-Velence filiája volt. Kegyura a püspökség volt.

Templomát neoromán stílusban építették 1882-1883 között, Szaniszló Ferenc püspök hagyatékából. A templomot Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. A templom oltára és ambója fából készült és a főoltár melletti kereszt is. A falon egy nagyobb méretű Nepomuki Szent Jánost megörökítő festményt láthatunk, mely különösen Szent János alakja figyelemre méltó művészi értéket képvisel és valódi dísze a templomnak. A falu hívei buzgó katolikus -ökumenikus életet élnek. Rajna József helyi plébános 1990–91-ben Várad-Hegyalján nemrég elhunyt Veres-Kovács Attila református lelkipásztorral közösen építtettek ökumenikus templomot; az ottani katolikus közösség ugyanis Fugyivásárhelyhez tartozik. A közös templom még közelebb hozta egymáshoz az ott élő magyarságot. Katolikus szentmisét kéthetente tartanak Hegyalján. A főesperes másik filiája Fugyi, Nagyváradtól mintegy 12 kilométerre fekszik az első írásos dokumentum 1236-ban Fudy néven említi mint részben királyi, részben püspöki és káptalani birtokot. Temploma a XIII. században már állt, tornyát később építették, jelenleg a katolikus templomot a reformátusok használják. A Sebes-Körös menti falu közigazgatásilag Fugyivásárhelyhez tartozik. Mivel művelődési házaikat nem kapták vissza a katolikusok, nagy szükség volt közösségi házak megépítésére. Svájci és holland támogatással, ezt is a református egyházzal közösen oldották meg. Mindkét hajlékot 1996-ban avatták fel, úgy a katolikus mint a református püspökök jelenlétében. A püspök 1999-ben felkérte Rajna Józsefet, hogy vállalja el a Caritas Catolica irányítását. A plébános segítséget kért a püspök úrtól, hogy helyettesként legyen mellette Egeli József főtisztelendő úr, és hogy bővítsék a Caritas munkacsapatát egy gazdasági szakemberrel. „Sajnos, mint mindenütt, itt is fogyunk. Amikor idekerültem, 550 hívem volt csak Vásárhelyen, mára a létszám 196-ra csökkent, és a filiákkal együtt is csak 300-an vagyunk. Sajnos a fiatalok nagy része beköltözött Nagyváradra, mivel ott kaptak munkahelyet, így kikerültek az itteni közösségből. Az a kevés, aki itt maradt, nem elegendő arra, hogy a gyerekek magyar iskolába járhassanak, mivel nincs ki a létszám, így ingáznak Nagyváradra. A vallásórákat két nyelven kell megtartanom. Kevés a gyermek, mindössze egy-két keresztelő van, de sajnos temetés 10-15. Egyszerű matematikával követhető, hogy gyors a fogyás. Bérmálás már több mint fél évtizede nem volt, van olyan év, hogy elsőáldozónk sincs. Egyre több az üres hely a templom padjaiban… A katolikus templomot először 1988–89-ben újítottuk fel kívül és belül saját forrásból meg külföldi segítséggel, majd 2011-ben ismét kívülről. Közben bevezettük a fűtést, megjavíttattuk az orgonát is. Sajnos még nem minden területünket kaptuk vissza, de nem mondtunk le róluk. Én optimista vagyok, és nagyon remélem, hogy az eddig befektetett munka és az ezután elvégzett nem fog kárba veszni. Papként és Caritas-elnökként eszköz vagyok Isten kezében, hogy a hívekért dolgozzam, Isten dicsőségére." - mondja el Rajna József helyi plébános, főesperes, székesegyházi kanonok.
Rajna József főesperes ősei Matyóföldről, Mezőkövesdről telepedtek át a Berettyószéplak melletti Dólyára, ő már ott látta meg a napvilágot. Több, mint harminc éve szolgál a fugyivásárhelyi plébánián. A kántori szolgálatot Mágori Ilona tölti be, de több, mint húsz éve a sekrestyés szolgálatot is végzi. A plébánia a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Várad-környéki esperesi kerületéhez tartozik. A templom búcsúját május 16-hoz legközelebb eső vasárnapon tartják, örökös szentségimádási nap: június második vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.biharmegye.ro