A hét plébániája: GYIMESKÖZÉPLOK

A keleti Kárpátokban elterülő Gyimest nyugatról a Csíki-medence, keletről a Tarkő-hegység vonulatai határolják. A Gyimes völgye sajátos „Patakország" az egykori csíkszék keleti határán, a Tatros felső folyásánál. A Gyimes helynév első okleveles adata a „Ghemes", 1626-ban Bethlen Gábor várat, nagyobb vámházat emelt Moldva és Erdély határánál, romjai ma is láthatók. Az itt élő magyarokat csángóknak nevezik. Ők a gyimesi csángók, megkülömböztetve ezáltal a moldvai csángóktól.
Gyimes a magyar nyelvű vallásgyakorlás legkeletibb területe. A völgy az 1700-as évektől kezdett benépesedni. A telepesek nagy része Csíkból, Gyergyóból és Háromszékről csángált Gyimesbe, de a szintén római katolikus moldvai csángók közül is vándoroltak a tömbmagyarság irányába. A Gyimesvölgye a csíki községek közbirtokosságainak a tulajdona volt, a telepesek zsellérként dolgoztak, majd lassan megvásárolták a lakóhelyeket, kaszálókat és később az erdőket is. Az első gyimesi templomot a magyar királyi kincstár építette 1782-ben a határállomás katonai, vámtisztjei és más alkalmazottak számára. A Gyimes völgyét, ezt a felső völgyszakaszt, a Tatros vize forrásvidékét három nagyközség lakói népesítik be: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk, ami már Bákó megyében van. Gyimesközéplok, amint a neve is mutatja, a Tatros völgynek a középső részén terül el. Tengerszint feletti magassag 930 m, a község területe közel 60 négyzetkilométer. A völgy legnyugatibb pontja Pogányhavasnál, legkeletibb pedig Tarhavasnál van. Ez 20 km távolságot jelent. A legdélebbi pontja a Szellő hegynél van, a legészakibb pontja Hosszúhavas. Legmagasabb pontja Tarhavas, legalacsonyabb pontja a Tatros völgytalpán az egykori országhatárnál van. Mivel kevés a szántóföld e hegyes vidéken, a gazdasági élet alapját az állattenyésztés, a pásztorkodás, a fafeldolgozás, fakereskedelem és háziipar képezi. Mind a Tatros völgyében, mind a „patakokban" nagykiterjedésü természetes kaszállók elsősorban a szarvasmarha tenyésztésnek, míg a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveznek. Gyimesközéplok jelenleg 5300 lakost számlál, ebből kb. 98% magyar anyanyelvű. Ugyanilyen arányban római katolikus vallásuak. A vidék római katolikus hívei a kezdetektől napjainkig a gyulafehérvári püspökséghez tartoztak. 9 iskola működik tekintettel arra, hogy a földrajzi adottságok a hegyekről lezúduló patakok mentén engedik meg az építkezést, minden patakon található 1-4 osztály, ahonnan három 5-8-as iskolába mennek majd a diákok sok esetben 5-6 kilométert gyalogolva az iskoláig. A gyimesbükki Domus Historia szerint 1900. július 22-én Gróf Majláth Gusztáv Károly püspök kiszállt Gyimesközéplokra és a 7000.- forint költséggel felépített iskolaházat felszentelte, ez volt a település első iskolája. Gyimesközéplok településrészei közül Hidegség a legnagyobb kiterjedésű, völgye egészen a Naskalat gerince alá nyúlik. Kitűnő gyógyfurdojét a Sötét-patakában reumás megbetegedések kezelésére használják. Minden év júliusának utolsó hetében itt rendezik meg a híres Gyimesi Tánctábort.
A gyímesközéploki templomot 1859-ben építették és Bünbánó Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. A színes csempéből, mozaiktechnikával létrehozott keresztúti ábrázolásokat 2015-ben avatták fel. Egy háromtagú csoport készítette: Puskás Lenke Rózália, és Andrea Szentkirályi képzőművészek, valamint Tudor Astiu öntő. Az ábrázolások kiindulópontjaként egy imakönyv keresztútképeit használták és a megjelenítés különlegessége, hogy minden fehér és fekete csak Jézus alakja színes, a kereszt pedig lobogó- vörös. A stációk a templomhoz vezető lépcsők, illetve a templom mellett kaptak helyet az utólsó megállók pedig a parkban vannak, így voltaképpen az ájtatosságra vágyók számára a templom  és környéke imádkozva bejárható.
A templom főoltárán látható Bünbánó Mária Magdolna, mellékoltárai: Szűzanya és Jézus Szíve,valamint a bejáratnál láthatjuk a Medjugorjei Szűzanya szobrát. 2013-ban teljesen felújították a templomot, ünnepélyes, magasztos hangulatáért előszeretettel cserélték ki a templom ablakait ólomüveg ablakokra - vitráliákra, melyek különböző egyházi motivumokat ábrázolnak: a magyar koronát, Jézus Szíve koszorút, liliomot, valamint Mária szeplőtelen szívét. A színes ablakokon átszűrődő fény csodás árnyékai, az egyedi minták és formák fényjátékai gyönyörködtetik a szemet. Csodálatos látvány, amikor a fény beáramlik rajtuk, és a padlózaton, vagy falakon a különleges mintázatok, motívumok a szivárvány minden színében pompáznak. A templom dísze még a két nagy csillár közel 60 kg súlyú és 2 kisebb, ugyancsak a felújítás alkalmával vásárolták a hívek lelkes adományából. Idén lesz a templom 158 éves évfordulójának a megünneplése.
Megmlítendő, hogy a Csíksomlyói Pünkösdi búcsújáróhely után Gyímesközéplok következik, nagy lélekszámban zarándokolnak ide a Bünbánó Mária Magdolnát tisztelő zarándok testvérek. Gyimesközéplok községhez tartozott a hidegségi római katolikus Szent István templom és plébánia is, amely aztán 2006-ban vált le az egyházközségtől, plébánosa Szilveszter Imre.
A gyimesközéploki Bünbánó Mária-Magdolna templom a XIII. Felcsíkí főesperesi kerülethez tartozik, jelenlegi plébánosa a kovásznai születésü Bodó György. A kántori szolgálatot Balla László kántor végzi. Búcsús ünnepét július 22-én tartják, örökös szentségimádási nap: május 22.

Összeállította: Gábor Anna

Fotó: Pál Gellért