A hét plébániája: HEGYKÖZPÁLYI

Hegyközpályi Bihar megyében, Nagyváradtól 12 km-re északra, Hegyközcsatár és Hegyköz-száldobágy közt, a Kösmő patak mellett fekvő település. Községközpont, 1910-ben 820 lakosából 815 magyar, 3 román, 2 egyéb nemzetiségű volt, a 2011-es népszámláláskor 1242 főt számláltak, ebből 500 magyar ajkút. Hegyközpályi neve már a XIII. században szerepelt a püspöki tizedjegyzékben, első írásos említése 1229-ből származik, villa Paul néven, majd 1291–1294-ben v. Pauli, 1692-ben pedig Hegyköz Paly néven jelenik meg. A Pályi helynév a magyar Pál személynévnek a birtoklást kifejező képzős származéka. A Hegyköz- előtag a tájegységet jelöli. Nevét egykor Felpályi néven is említették. A település története Nagyvárad közelsége miatt annak sorsával közös volt. Az első írott forrás 1685–ből van, amelyikben leírták, hogy egy tűzvész elpusztította a települést. 1695. július 4-ei, I. Leopold király által kiállított dokumentumban, engedélyezi a település újra betelepítését. Az új lakók a szomszédos településekről lettek áttelepítve. Mentesítve voltak a munkaadó alól, amit a királynak kellett fizetni 3 éven keresztül. 1686-ban Hegyközpályit az elpusztult falvak között tartották számon. I. Lipót király a pusztává lett falut Szikszai Kiss Péternek adományozta. Később az ő utódai népesítették újra a települést. 1800-as évek elején a község földesurai Szikszai Kiss Péter örökösei voltak, majd a későbbiekben az Ilosvay, Szilágyi, Lévai, Paksy és Bay család volt itt birtokos. A XX. század elején Hornyánszky Pál volt Hegyközpályi birtokosa. A település régi helynevei közül a XX. század elején még ismert volt a Vajda-szállás, Gara-oldal, Piskivölgy, Bánkút, Ladamérkút dűlők neve is. Hegyközpályi határába esett régen Macsmolna nevű mára már elpusztult település is, mely már a XIII. században a váradi püspökség birtoka volt. A falu nevezetessége a református temploma, ennek egy része még az ősi templomból maradt fenn. Tornyát 1809-ben építették hozzá. A falu öregeitől lehet hallani arról, hogy a falu temploma a régi templom alapjaira lett építve.

Ez a kis falu a századok folyamán számtalanszor elpusztult, de mégis mai napig létezik, és táplálkozik a - főleg szájhagyomány útján terjedő-emlékekből. A Kösmő-patak völgyének benépesülése a XIII. század második felében kezdődött, a már meglévő paraszttanyák állandó lakhellyé való átalakulásával. Hegyközpályi és Hegyközújlak már a századfordulón állt. Később Pályi volt a nemesség gyűléseinek, főként a nándori kongregációknak a székhelye. Talán a legszebb része a falunak a halastó, amely a falu keleti részén fekszik, és a mellette található erdő, amely összeköt az egyik szomszéd faluval, Hegyközszáldobággyal. A falu közepén elhelyezkedő református templom, amelyet 1690 táján épített újjá egy család, mivel a templom a háborúban romba dőlt, ezzel szemben található a kultúrotthon. Említésre méltó a faluban található asztalosműhely, többek között kopjafákat is faragtak, amelyekből három a templom mellett van felállítva. Hegyközpályiban 2002-ben épült a kis római katolikus kápolna és néhai Tempfli József akkori megyés püspök az Isteni Irgalmasság tiszteletére szentelte fel a miséző kápolnát. A kápolna főoltárán egy festmény található amin az Irgalmas Jézus látható. A templomban Szűz Mária, Szent József, valamint Szent Antal szobrok is vannak elhelyezve. A kis templom harangját a Chicago-i magyar hívek lelkes adományából vásárolták. Hegyközpályiban, ahol maroknyi katolikus él, korábban a többségi református közösség templomában tartották a miséket. Megáldotta a 2002. június 22-i, templomavatón a két gyülekezetet és a templomot is, akik közösen ünnepeltek, hiszen a pályi reformátusok példaértékű segítséget nyújtottak a falujukban élő pár tucat katolikusnak. A Hegyközpályi templom búcsú ünnepét áprilisban az Isteni irgalmasság vasárnapján tartják. Hegyközcsatár oldallagosan ellátott plébániája Hegyközpályi. A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, Várad környéki esperesi kerületéhez tartozik. Egyházi szolgálatot Kruzslitz Imre plébános végzi, kántori szolgálatot Miklós Spurigán Zoltán kántor-karnagy tölti be. Örökös szentségimádási nap szeptember első vasárnapja, a kápolna búcsúját Isteni irgalmasság vasárnapján tartják.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.biharinaplo.ro