A hét plébániája: KÁRÁSZTELEK

A  Szilágy fensík dombos vidékén, Szilágy megye észak-nyugati részén, a Krasznai dombságon található Kárásztelek. Északon Bobota, keleten Hídvég, délen Ipp és nyugaton Kémer községekkel határos. Két falú tartozik hozzá: Kárásztelek a községközpont és Szilágydomoszló. Kárásztelek 47 km-re helyezkedik el a megye központtól –Zilah- és 18 km-re a legközelebbi várostól, Szilágysomlyótól. Kárásztelek és Kerestelek, vagyis a régi két Kiris várjobbágyság Kraszna várához tartozott. A községközpontjának neve 1241-ben jelenik meg először okiratokban KALÓZTELEK néven, míg Szilágydomoszlót 1418-ban említik először az írásos emlékek mint DOMOZLÓ. A község lakossága az utolsó népszámláláskor 1031 fő volt, ebből 88 % magyar ajkú. Ma is őrzött népszokásaik, jellegzetes háztartásaik a községet turisztikailag vonzó helységgé varázsolják. Kárásztelek, mivel a Szilágy-fennsík dombos vidékén található, jól fejlett mezőgazdaságot mondhat magáénak. Teljes területének, több mint  50%-át szántóföldek teszik ki, kb.100 hektár szőllőse van, a szőllőből jó minőségű bort készítenek, amely nevezetessé tette és teszi a községet és az itt élő embereket. A falut körülvevő erdők alkalmassá teszik a községet erdei gyümölcsök szedésére és forgalamzására. A község hagyományőrzése végett rengeteg lehetőséget biztosit a turizmus teruletén.

1341-ben Kaluzteluk a kabarokhoz tartozó kálizok településeként volt említve, kiknek szerepük volt a sószállításban is. A település ekkor Zovány és Vidonyafő határosa volt és 1338-ban a váradi káptalan birtoka. A tatárjárás idején Kraszna vármegye részeire a harmadik tatársereg vonul be Kadan vezetésével, kik a radnai hágón keresztül jönnek a Kárpátokon belülre. Itt feldúlták, és leégették Erdély északi részét, elfoglalták Kolozsvárt, és a Meszesen átkelve Kraszna vármegyén keresztül tovább folytatták áldatlan művüket, az Alföldre siettek, ahol újra egyesültek Batu kán seregeivel. Ezen utóbbi hadtest, átvonulása során, Kárásztelket is megjárta, s itt a lakosság nagy részét vagy lemészárolta, vagy magával hurcolta. „Káloztelek” e tatárjárás alkalmával majdnem teljesen elnéptelenedett. Az írtózatos pusztítást átélt lakosok, a Földpince nevű helyen egy barlangba bujdostak el, őseik ezen pusztulás után régi szálláshelyükről valamivel lentebb költöztek, a mai Ős-kúthoz, vagy Gál-kúthoz, és ez lett az akkor újra települők központja, e köré épült ki a falu. Ezért nevezik még most is ezt a részét a falunak „Ős” utcának. Győrffy György történész azt állítja, hogy „Kárásztelek a kabarokhoz tartozó kálizok települése volt”. A falu 1679-ben Karasztelek, ezen évszázadtól kezdve napjainkig ez az elnevezés maradt fent. A 18. század második felétől nemesi kúriával és földbirtokkal rendelkezett itt a Szekrényessy család, kik közül Szekrényessy Péter (1717-1783) legendás huszárkapitány vagyonát és birtokát az épülő helyi templomra hagyományozta 1783-ban.

A település Szilágy megye egyetlen olyan helysége, ahol a falu 84% római katolikus. Jelentős népi építészeti hagyatéka van, házainak oromzata napsugaras, virágmotívumos kazettás díszítésű. Minden év szeptember második vasárnapján megrendezik a falunapokat és  a Szent Kereszt Ünnepét. 1650 körül Báthori Zsófia II. Rákóczi György neje templomot építtet. A templom fenntartására erdőt és szőlőt adományozott, a plebánosnak pedig saját kastélyát adta, hogy abban lakjék. 1706-tól vezetik az egyházi anyakönyvet. Egy igen régi kincse a templomnak, a szent kereszt ereklyéje (réztartóban a szent kereszt egy kis darabja), amelyett Nagyajtaji Cserey Farkas ajándékozott a káresztelki egyháznak 1850 körül.
Mária Terézia idejében (1717-1780) a Báthori Zsófia által építtetett templom annyira tönkrement, hogy nem volt alkalmas tovább istentisztelet céljaira. 1777-ben a királynő elrendelte egy új templom építését. A neoromán stílusú templom tervrajzát Bárdon Ferenc építész készítette el a 20. században, a munkálatokat pedig Kadek István szabadkai építész vezette. A templom építését 1779-ben kezdték el és 1782-ben fejezték be, amikor Tóth Pál somlyói pap és alesperes felszentelte. Alig telt el 25 év és a templom földrengés vagy földcsuszamlás következtében összedölt. 10 éven át a helybeli katolikusok egy szalmafedelű kunyhóban tartották az istentiszteleteket. Az egyházmegye költségein 1818-ban egészen újjá épült a templom de a feljegyzése alapján sok viszontagságon és gyakori javításokon ment keresztül. 1906 júniusában oly rohamosan kezdett repedezni, hogy a toronyból levették a harangokat, a tornyot lebontották. A régi templomból csak egy igen régi harang maradt meg a nagy gót betűs felirattal: 1913-ban a templomhajót is teljesen lebontották. 1915 júliusában sok nehézség, küzdelem és áldozathozatal után elkészült az új templom. A templomszentelésre 1917. május 15-én került sor.

A templomnak három oltára van:  a fő-, a Szt.-Kereszt-oltár, a mellék-oltárok egyike, a Szt.-Anna-oltár 1854-ben; a másik a Szt.-József-oltár 1874-ben épűlt. Mindenütt uralkodik a félkörív. A bolthajtás, az ajtók, a díszítő ívek, a hosszúkás ablakok mind félkörívben végződnek. Ablakai színesek, nagy falfelületei vannak, amelyek alkalmasak a festésre. A torony nincs egybe építve a templom hajójával. A templom külső falait 12 négyszögletű támasztó pillér tartja, ami inkább a gót stílusnak a tulajdonsága. A toronyban három harang van. Legrégibb harangja 113 kg a XIV. századból való, e harangnak henger, mozsár alakja van. A föld mozgása következtében a torony kezd elválni a  hajótól. Temploma felszentelésnek 100. évfordulóját  2017. május 13–21. között  tartotta a kárásztelki római katolikus közösség.

Kárászteleknek van egy 102 lelkes (szlovák) filiája Zoványfürdőn, másik filiája Sarmaság, ez Szilágy megye legnagyobb  vaskori települése, első írásos emléke a 14. század közepéről való, amikor is a Sarmassághyak birtokolták a környéket, kápolnája 1993-ban épűlt. A település 60 százaléka romai katolikus. A templom közelében egy turul szobor és katonai emlékmű áll. 2013-ban Timár Sándor Asztrik, a kaplonyi ferences kolostor házfőnöke és plébánosa megáldotta a templomkertben felállított keresztutat. Az egyházközség tagjainak áldozatos hozzájárulásával felállított keresztút állomásainak bronzöntvényeit Deák Árpád nagyváradi szobrászművész tervezte.

Kárásztelekről származó nevezetes személyek: Szekrényessy Péter (1717-1783) a Habsburg örökösödési háborúk legendás huszárkapitánya, földbirtokos, mecénás. Rev. Zöldy András +1982 kárásztelki római katolikus plébános, későbbi nagyváradi székesegyházi kanonok. Dr. Hosszú László kárásztelki római katolikus plébános +1983, későbbi nagyváradi egyházmegye ordináriusa és Lőrincz Ottó kárásztelki plébános, későbbi szalontai plébános, címzetes apát. Jelenleg a Kárásztelki plébánia a Krasznai főesperességhez, a Szilágysomlyói esperesi kerülethez tartozik és a nagyváradi születésü Nagy Jácint plébános végzi az egyházi szolgálatot. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepnapja szeptember 14 az ünnephez közel eső szombaton tartják, örökös szentségimádási nap: november negyedik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: kolozsvariradio.ro