A hét plébániája: KÉZDIVÁSÁRHELY - BOLDOG ÖZSÉB

Kézdivásárhely becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa” municípium Kovászna megyében több mint 600 éves város. A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik. Sepsiszent- györgytől 30 km-re északkeletre, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik. Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó előtagja (kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók. Már a rómaiak idején a Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elő. A római kortól folyamatosan vásáros hely volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házából 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll.
1910-ben túlnyomórészt magyarok lakták. 2011-ben 18 500 lakosából 16 600 magyar, 1280 román, 6 cigány és 9 német volt. Közel 600 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról. A trianoni békeszerződésig Háromszék varmegye Kézdi járásához tartozott.
Látnivalók Kézdivásárhelyen: A Minorita templom és kolostor, Református temploma 1783-ban épült a középkori templom helyére. A városban ortodox és új római katolikus templom is van. A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak. Kézdivásárhely nevezetes arról, hogy fennmaradt ún. udvarteres városszerkezete. A főtér körül több mint 70 udvartér található. A mai Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült. A székely határőrség tiszti iskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban. A határában van a Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhely.
Kézdivásárhely magyar irodalmi élete 17. századig nyúlik vissza, amikor a virágzó kézműves és kereskedelmi központ iskolavárossá alakult. Kézdivásárhely nyugati felében, mivel a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején új tömbház negyed épült, mely távol esett a Szentháromság plébániatemplomtól, szükségessé vált egy új templom építése az új városrészben lakó hívek számára. Nagy Imre főesperes-plébános idejében, 1986-ban kezdődött a templomépítés, amit 1987-ben szentelt fel Jakab Antal püspök. Kezdetben a szentmiséket és a hittanórákat tartották az új templomban és a hittan teremben, majd 1998-ban önálló plébániává szervezték. Az első kinevezett lelkipásztorok: Ferenczi Árpád plébános és Ferenczi István segédlelkész. Ezután megkezdődött az egyházközség megszervezése. A hívek száma a 2000-ben kiadott főegyházmegyei sematizmus szerint 10 858. 2003-ban tornyot építettek a templomhoz, mivel ezt a kommunista időben, a templom építésekor nem engedélyezte a rendszer. 2004-ben dr. Kerekes Lászlót nevezték ki plébánosnak, segédlelkésznek pedig Kovács Pétert. 2005-ben elkészült a templom főbejárata. Ugyancsak 2005-ben a kantai Szentháromság plébániára segédlelkészt neveztek ki, így a Boldog Özséb egyházközségből 2005 júliusában 2500 hívőt a Szentháromság plébániához csatoltak vissza. A munkanélküliség következtében nagyon sokan a környező falvakba költöznek vissza vagy külföldre távoznak. 2006-ban új segédlelkész érkezett György Mihály-Levente személyében. A templomban az eucharisztikus áldozat asztala, az ambó, a keresztúti képek, húsvéti gyertyatartó, a falra függesztett lámpák, valamint az oltáriszentség tartó mind fából faragott munkálatok, a főoltár falán egy nagyméretű Boldog Özsébet ábrázoló festmény látható, mellette jobb oldalon
ugyancsak fából készült kereszt a corpus-al. A Boldog Özséb plébánia a VI. Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Közösségei: a Manók, Jézus barátai, Kis apostolok, Ministránsok, Cserkészek, Fiatalok, Fiatal Házasok, Boldog Özséb fiatal közösség, Engesztelő imacsoport, Házas Hétvége, Biblia, Életige, Rózsafüzér, Skapuláré és Kamilliánus csoportok, valamint Egyházi kórus. Jelenleg szolgálatot teljesítenek a kézdivásárhelyi születésű Ft. Dr, Kerekes László plébános, szentszéki tanácsos, Előző szolgálati helyek: - Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, - Ottawa, Kanada egyetemista/kisegítő-2015-ben új segédlelkész érkezett Hajlák Attila-István személyében. A kántori szolgálatot Gergely Gábor kántor tölti be. Ez a templom és egyházközség Boldog Özséb oltalma alatt áll, akinek a liturgikus emléknapja, halálának évfordulója január 20.án mikor is a templom búcsúnapját tartják. 2018-ban a felszentelésének harmincadik, illetve a plébánia megalapításának huszadik évfordulóját ünnepelték. A magyarországi pálos rend képviselői egy Boldog Özséb-szobrot adományoztak a templomnak, Vetró András Szent Rita és Kis Szent Terézt ábrázoló domborművet pedig Balázs Terézia ajándékozta a jubiláló egyházközségnek. Örökös szentség- imádási nap: november 28.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.kezdi.ro