A hét plébániája: KOLOZSVÁR - KEREKDOMB

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 15 főesperesi kerületeinek egyike a kolozsvári székhelyű Kolozs-dobokai főesperesi kerület, főesperese 2007-től Kovács Sándor kanonok, a kolozsvári Szent Mihály plébánia főesperes-plébánosa. „Kincses” Kolozsvár Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa, az idén ünnepli 700. évfordulóját annak hogy városi (civitas) rangot kapott Károly Róbert (1288 – 1342) magyar királytól 1316. augusztus 19-én,  180 négyzetkilóméter területen fekszik, lakóinak száma több mint 320 ezer, a magyar anyanyelvű lakosság száma mintegy 50 ezer.

A kolozsvári római katolikus híveket  3 plébánia, 3 helyi lelkészség, egyetemi lelkészség és az erdélyi ferences szerzetesek rendháza és temploma szolgálja. Kolozsvár hajdani külvárosai voltak: Békás, Alverna, Monostor, Kétvízköz, Kőváry-telep, Kerekdomb, Irisz-telep, Bulgária-telep, Lupsa, Szentpéteri.  Kolozsvár északi részén, a nyugati irányból, Kalotaszegről folyó Nádas-patak és a Kis-Szamos-folyó (amelybe balról bele torkolik) közötti területen fekszik Kerekdomb, az Irisz-és a Bulgária-telep. E szomszédos külvárosi negyedek őslakossága  ( XV.-XVI. századtól) a „hóstátiak”, német szó Hoffstadt = külváros, innen a nevük, a város peremén lakó magyar népcsoport, mezőgazdászok vagy földészek, napjainkig fennmaradt hagyományőrző zárt közösség.
Az Irisz-telep, a XX. század 20-30-as éveiben létrejött ipari negyed, híres Irisz nevű porcelángyárától kapta a nevét, az itt lakó római katolikus híveket kezdetekben a belvárosi Szent Mihály plébánia örmény nemesi származású káplánja, Danczkay Pattantyús-Ábrahám Miklós (1907-1992) látta el, az ő kezdeményezésére kezdik el 1938-ban a kápolna építését, amely a meglévő mostani, Szent József a védőszentje. 1942-től helyi lelkészség lett, dr. Ébner Jenő CM lazarista pap vezetésével. Ébner atya a háború után Nagyváradon lazarista (a hivatalos neve Misszióstársaság, Congregatio Missionis CM) rendház főnök volt, majd plébános a Partiumi Biharsályin, Mezőbikácson és Erdélyben, Türkösön. 1952-ben kényszerlakhelyre deportálták Marosfőre, ahol plébánosként szolgált és missziósházat épített, 1989. december
26-ig, amikor itt rablógyilkosság áldozata lett 82 éves korában (1907-ben született Budapesten). Az Irisz-telepi, mintegy másfélszáz nagyságú egyházközséget, az 1970-es évektől a kerekdombi plébános látja el. Örökös szentségimádási nap december 5.
Bulgária-telep, Irisz dél-keleti szomszédja, a római katolikus kápolnájának védőszentje Páduai Szent Antal, a kolozsvári Szent Péter plébánia filíája.
Kerekdomb külváros a város észak-nyugati részén, a vasúttól északra terül el, nevét a mellette lévő 390 m magas dombról kapta. A római katolikus egyházközség 1943-ban alakul meg, ekkor épült fel, úgyszintén Ébner Jenő atya által, a Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelt temploma is. Ő utána még papi szolgálatot végeztek Vértes László, Ábrahám Miklós, Simon Tamás és Csiby Károly (1918-1994). 1968 óta Jakab Gábor kanonok, pápai káplán, szentszéki tanácsos a plébános, aki 1991-2006 között a kolozsvári Keresztény Szó és a Vasárnap katolikus lapok főszerkesztője is volt. Az itteni immár majdnem fél évszázados szolgálata alatt az aranymisés (2011) Gábor atya által a kerekdombi templomot 1982-ben kívül-belül felújították (a templom belsőt Lukácsovits Magda képzőművésznő tervei alapján) valamint 2002 -2007 között felépült a Közösségi ház. Az egyházközség lélekszáma mintegy háromszáz, a templom búcsúja Jézus Szent Szíve ünnepnapja, 2016-ban június 3., örökös szentségimádási nap: december 23.
 A kerekdombi plébános látja el a várostól 13 km-re északra lévő Kajántó község kis számú római katolikus híveit. A lakosság többsége református, örvendetes, hogy Kolozsvárról 2007 óta ferences világi rendű fiatal családok itt házakat építettek, ide telepedtek, így a hívek száma jelenleg mintegy 50.
A  XII.-XIII. században épült a templom, szentélye Árpád-kori, különös értéke egy hármas ívű gótikus oszlopos ülőfülke kőből, az egyetlen teljesen épen megmaradt középkori papi ülőfülke Erdélyben. Kajántó híres szülöttei közül:
-Kelemen Árpád (1932-1997) villamosmérnök, feltaláló, egyetemi tanár,
-Lakóné Hegyi Éva, régészeti szakíró, muzeológus Zilahon,
-Szekernyés János művelődés- és helytörténész, újságíró Temesváron.
A reformátusoktól visszakapott kajántói római katolikus templomot 1780-ban szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. Örökös szentségimádási nap: június 7.
A gyulafehérvári főegyházmegye millenniumi sematizmusából vett adatok alapján, szerkesztette: Szebeni Lajos.

Fotó: www.romkat.ro