A hét plébániája: KRASZNABÉLTEK

Krasznabéltek községközpont Szatmár megyében, a megye déli részén, Erdődtől délre, a Kraszna folyó mellett fekvő település, már az őskor óta lakott helynek számít, amit az itt talált leletek is bizonyítanak. A település etnikai összetétel fele-fele arányban elmagyarosodott svábok és románok (vannak magyarul beszélő cigányok is).
1086-ban a hagyomány szerint Szent László király táborozott e helyen, mikor a besenyők ellen harcolt. 1412-ben az Ónody Czudarok elkobzott birtokait Drágh fiai Sándri és György kapták, kik ettől kezdve Bélteki Drágfiaknak nevezték magukat. 1556-tól Béltek a Drágfiak kihalása miatt királyi birtok lett. 1681-ben az országgyűlés a bélteki vár felépítését kívánta, és azt, hogy a rendek Béltek várát végvárnak tekintsék, de a vár azonban nem épült fel. A Rákóczi-szabadságharc után a bélteki uradalom is gróf Károlyi Sándoré, majd 1772-ben gróf Károlyi Antalé lett, aki királyi adományt kapott a bélteki uradalomra és a mezővárosra is. A Károlyiak az itt lakó reformátusokat kitelepítették a szomszédos Dobra helységbe, és helyükbe 1730-ban Württembergből hozott svábokat telepítettek. Később hozzájuk a közeli Résztelekről áttelepült frankok is csatlakoztak. Ők honosították meg a szőlőtermesztést a környéken. 1862-ben nagy tűzvész volt a településen, ekkor 1–2 ház kivételével az egész város és a templom is leégett. A templomot gróf Károlyi Alajos építtette újjá, 1913-14-ben pedig megnagyobbították Foerk Ernő tervei alapján. Az 1900-as évek elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család volt.

A műemlék római-katolikus templom egyidős az erdődi várral, mindkettőt Drágffy Bertalan, Erdély későbbi vajdája építtette 1482-ben. A jelenlegi romai katolikus templom mai formáját 1914-ben kapta, de a felszentelése csak 1919-ben történt meg, miután a férfiak hazatértek a háborúból, illetve a fogságból. Úgy a régi, mint az új templom védőszentje: Szent László. A templom részben gótikus stílusú, szentélye sokszögzáródású. A megnagyobbításkor neogótikus stíluselemekkel bővült. A templom főoltárán látható, amint Szent László király felajánlja kardját a a Szűz Anyának. A templom mellékoltárai Szűzanya, Jézus Szíve, valamint a kereszt hajóban a Lourdes-i Szűz Mária oltára. A főoltáron négy szobor látható: Szent István és Szent Imre, Asztrik és Adalbert püspökök. A jelentősebb méretű középkori szentélyt nem bontották le, az ma mellékkápolnaként a Foerk-féle templom közepéből ágazik el kelet felé. A régi szentély belsejében a 2011-es falkutatáskor előkerült még néhány további, középkori részlet is. Az északkeleti sarokban láthatóvá vált az egykori szentségtartó téglából falazott fülkéje, a déli falon pedig szintén téglából falazva egy szegmensíves lezárású ülőfülke került elő. Az összes ablak nagyjából azonos méretű és kialakítású. Formájuk miatt biztos, hogy középkori részletekről van szó: rézsűs könyöklőpárkányukról profilozott bélletek indulnak felfelé, s felül csúcsívesen záródnak. A bélteki templom gótikus stilusjegyeket mutatott és mutat részben ma is. A poligonális záródású szentély a szélesebb hajóhoz csatlakozik, nyugati homlokzata előtt torony áll, amely a második emelettől kezdve nyolcszögletüvé vállik. A templom tornya középkori, de a külsejét részben átalakították. A tornyon három szinten jelennek meg ablakok. Legalul a négyzetes részen, majd a nyolcszögű szakasz vékonyabb párkánya alatti és feletti szinten. A templom egyetlen, viszonylag  jól datálható középkori részlete a szentély záradékablakának mérműve. A mostani orgona két orgona ötvözete. A régi és a 70-es években egy szász templomból származó orgona, amelyet először sepsiszentgyörgyi templomban akartak felállítani, de mivel nem fért be, az akkor plébános Dr. Tyukodi Mihály kérésére, Márton Áron püspök úr krasznabélteknek ajándékozta. A templomban van eltemetve Prépostváry Bálint is, kinek sírfeliratát Szirmay Antal őrizte meg. Prépostváry Bálint tumbájának töredékei a templom főoltárának előlapja és hátlapja. Az egyházi szolgálatot a székelyszállási születésü Dr. Ágoston Ferenc plébános tölti be 2002-től. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Krasznabélteken, a búcsút június 27-én tartják, Szent László ünnepén. A plébánia az erdődi esperesi kerülethez tartozik. Az örökös szentségimádási nap julius negyedik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.panoramio.com