A hét plébániája: MADÉFALVA

Madéfalva Hargita megyében található. A székelyek lakta falu neve mára egybeforrt a „madéfalvi veszedelem” kifejezéssel. A csíki medencében található felcsíki falu, Csíkszeredától 10 km-re északra, a Madéfalvi Hargita lábánál, a Mórhegyese aljában, 680 m magasságban települt, az Olt két partján fekszik. Valószínű már 1332-ben, a tizedjegyzék összeállításakor létezett, amikor Kisboldogasszony Csíkrákos egyházközséget említik, amelyhez 1911-ig Madéfalva is tartozott. Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven. A Madéfalva helységnév kialakulására két magyarázat létezik. Az egyik szerint a környék első birtokosa Amadeus volt. Amadeus földbirtokos az 1550-es Váradi Regestrumban szerepel, aki egy felvidéki birtokos család sarja volt. Akkoriban gyakorinak számított, hogy a hadban vitézül harcolóknak vagyont adományoztak, s valószínű, hogy Amade is így jutott földbirtokhoz. A másik elmélet szerint az Ama Deus (szeresd az Istent) latin felszólításból származik. 1926-ban katolikus iskolát indítottak, de 1935-ben meg is vonták a működési engedélyét. 1764. január 7-én hajnalban támadta meg a Carato alezredes vezette császári katonaság az erőszakos besorozás, a határőrezred felállítása és az adóztatás ellen fellázadó székelyeket Madéfalvánál, a falu ostroma során pedig körülbelül 200 – nagyrészt fegyvertelen – embert ölt meg. Ezt a gyalázatos eseményt „siculicidiumnak” vagy „madéfalvi veszedelemnek” nevezik, mely során nem csak férfiak, de nők és gyermekek is a vérengzés áldozatául estek, és aminek következtében a székelyek később tömegesen vándoroltak ki az Oszmán Birodalomterületére. Mindennek dacára a „madéfalvi veszedelem” nem maradt következmények nélkül: több ezren keltek útra a Székelyföldről a Kárpátok túloldalán fekvő Moldvába, hogy a Török Birodalom fősége alatt megmeneküljenek a katonai szolgálattól. Ahogy a székely nyelv mondja, a kitelepülők „elcsángáltak” Erdélyből, ezért a későbbiekben csángóknak nevezték azokat az emigránsokat, akik új otthonukat végül nem Moldvában, hanem attól északabbra, Bukovina területén találták meg. Az újabb vándorlás arra vezethető vissza, hogy a ma Romániához tartozó terület 1775-től Habsburg uralom alá került, ezt követően pedig a tartomány magyar kormányzója, Hadik András gróf intézkedett a moldvai székelyek áttelepítéséről, akik – például Isten segíts, Hadikfalva és Józseffalva településeken – ma is jelentős magyar közösséget képeznek. A falvak a mai Románia Szucsáva megye területén találhatók. Az 1764. évi mészárlás helyén 1899-ben Csík-Madéfalván hatalmas kőoszlopot állítottak, amelynek tetejére kitárt szárnyú turulmadarat helyeztek. A kőpiramis alján egy táblán a SICVLICIDIVM szó olvasható, amely misztikus módon jelent mást is. A sors különös rejtvénye az, hogy ha a szó nagybetűinek római számértékét kivetjük, azok összege éppen 1764, a madéfalvi veszedelem esztendeje. Ennek a szójátéknak a neve kronogramma. S mivel a január 7-én történtek következtében jött létre a bukovinai székelyek nemzetsége, a véres események ellenére a mai napig a bukovinai székelyek születésnapjaként ünneplik. Madéfalva vérével írta be nevét a történelem forgatókönyvébe, és így lett a vértanúság jelképe. Madéfalva település fontosabb részei Patakelve, Alszeg, Vargaszeg, Állomás környéke, és a Főút mellett. 1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. A 2011 népszámláláskór 2726 főt számláltak ebből 2568 magyar ajkú. A kápolnája 1743-ban a Mór-hegyese dombon Szent Anna tiszteletére épült. Egyes dokumentumok szerint a kápolna építését II. József 1783-as csíki körútjával hozzák kapcsolatba. Az 1940-es években lebontották. 1911-től lesz önálló plébánia.

A neogót vegyes stílusú templom alapkövét 1913. július 27-én tették le Bálint Lajos főesperes-plébános jelenlétében. Az építkezés Bíró Ferenc plébános szolgálata alatt történt, Lobenschusz József mérnök építőmester irányításával, a templomot 1923-ban szentelte fel gróf Majláth Gusztáv Károly püspök Jézus Szíve tiszteletére. Ennek a templomnak a főoltárán egy Jézus Szíve festmény látható. A szentély bejáratánál balról van a Szűzanya szobra, jobbról a szószéken pedig Kis Szent Teréz szobra áll. A kereszthajóban van a régi kápolnából fenn maradt Szent Anna kép, ami Szent Annát és Máriát ábrázolja. A bejáratnál jobbról Szent Antal és balról Szent József szobrok találhatók, ezen szobrok nevét viseli a két mellékoltár is. Ezek Kicsid Géza plébános idején készültek. Mellette van a nagyon szép kétbejáratos gyóntatószék. A toronyban 3 harang van: a nagy harang súlya 650 kg és a következő felírat olvasható rajta: „Készült az Úrnak 2002-ik évében a madéfalvi jószívű hívek és Mátyás Gábor adományaiból. Hajdó Vilmos plébános gondoskodása alatt készűlt Székelyudvarhelyen.” Szent Anna a középső harang a következő felirattal: „Sancta Ana ora pro nobis." Súlya kb. 450 kg. A harmadik a kis harang Szent Antal tiszteletére van felszentelve, Seltemhoffer Frigyes fiai öntötték 1915-ben Sopronsanón. A templom orgonája 1921-ben készült „Opus 2007 Rieger Otto Budapest'' felirattal. Két manuállal, két oktávos pedál, 16 szóló változattal, 6 kolpula lehetőség. Piano, mezzoforte, forte és crescendo pedállal. A neves építész Lobenschusz József készítette a színes üvegezést, a kórus alatti nyílások vasráccsal való teljes elzárását és az oltárasztalt. A kerítésben 2006-ban került sor a Jézus Szíve szobor felállítására. A templom épületét körülvevő emlékszobrok, mind azt hirdetik, és jelképezik, hogy Madéfalva próbálja megőrizni és megtartani ősei emlékét és tisztelni azok munkáját. Mivel az állomás körzete messze esik a falutól és a templomtól, viszont az állomás mellett tömbháznegyed épült, 1990-ben Balázs György plébános közbenjárásával megvásároltak egy 1970-ben épült mérnöki lakást, amit 1995-ben alakítottak át kápolnává és Boros Károly felcsíki főesperes-plébános szentelte fel. 

Madéfalván született híres emberek: Szentandrási István erdélyi püspök, Zöld Péter római-katolikus pap, az 1762–1764 közötti, kényszersorozások elleni székely ellenállás egyik vezetője, akinek 2005-ben egész alakos rézlemez szobrát állították fel a templomkertben, Oláh Ilona állíttatta, Szentes Antal Regináld ferences szerzetes, színműíró és Tamás András honvéd alezredes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett vértanú, valamint itt született Tamás József segédpüspök is. Madéfalván 2017. július 22-én, szentmise keretében egy új kápolna felszentelésére került sor, Tamás József püspök szentelte fel Szent Anna tiszteletére. A kápolnában két harang van, a nagyharang felirata: „'Készült Hajdó Vilmos ideje alatt 2002-ben.” A Szent Anna kápolna hívei és Bíró József adományából, készült Székelyudvarhelyen, a harang súlya 195 kg. A kicsi harang a következő felirattal: „Szent Anna Jézus Krisztus nagyanyja, légy híveid oltalma. 2017. júl. 26.” Bükki füves ember ajándéka. Székelyudvarhelyen készült Kázár Imre műhelyében és a harang súlya 137 kg. A kápolna orgonája Szászhermányban készült, öt változatos szekrényorgona.
A madéfalvi Jézus Szíve plébánia a XIII. Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a magyarzsákodi születésű Bartalus Zoltán Jakab lelkész végzi. Előző szolgálati helyek: Szárhegy, Szováta, Csíkszereda- Szent Kereszt főplébánia, valamint Zabola és 2004 től Madéfalva. A Kántori szolgálatot Bíró László kántor tölti be. A római katolikus egyházi év utolsó változó ünnepe: mindig az Úrnap nyolcadát követő péntekre esik a templom búcsúja. Örökös szentségimádási nap: április 27.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.ersekseg.ro