A hét plébániája: MAGYARCSÜGÉS

A Gyimesi–szorostól délre fekvő, a Tatros folyóba ömlő patakok felső folyásánál elhelyezkedő havasi telepeket: Magyarcsügés; Gyepece és Kostelek egy néven Hárompatak országának nevezzük, mely megnevezést Takács György néprajzkutató vezeti be a köztudatba.
Csügés első említése a Csík-, Gyergyó- és Kászonszéki szorosok jegyzékében 1734-ből való, a visszaemlékezések és több guberniumi irat alapján a 18 század harmadában megtelepedett csíkcsicsói Kádár Illést tekintik első telepesnek. Innen a falu eredeti neve, Kádárfalva, amiből a múlt rendszerben nevet változtatva, Magyarcsügés lett. 1770-ben II. József féle katonai felvételezés térképén Csügésen a korabeli térképkészítő vlach házakat tüntetett fel (Ez az első katonai felmérés kéziratos összegző térképe). Az 1876. évi közigazgatási reform alapján Hárompatak (Magyarcsügés, Gyepece, és Kostelek) Csík vármegye Csíkszépvízi járásához került. Ez a közigazgatási helyzet a két világháború, majd 1940-1944. között áll fenn. 1952-től Bákó tartományhoz kerül át, majd az 1968-as megyésítéskor a Bákó megyei Palánka községhez kerül.
Az 1992-es népszámlálási adatok szerint az összlakosság 138 személy, melyből román nemzetiségű 127, és ortodox 87 személy. Jelenleg az Magyarcsügési római katolikusok 41-en vannak és ez a szám megoszlik a magyar római katolikusok és a román anyanyelvű római katolikusok között. A régebbi népszámlálási adatokból kitűnik, hogy a falu többsége magyar görög katolikus vallású volt, és a gyimesbükki görög katolikus plébánia filiája volt. A görög katolikus templomot, 1897-től újjáépítették, a templom tornyában őrzött emléktábla szövege szerint 1900-ban szentelték fel. 1948 után ortodox kézre került, és a templom titulusa is megváltozott. Eredeti névünnepe: Keresztelő Szent János születése volt, - ezt a titulust később a római katolikusok vették át, és amikor felépítették templomukat maradt a régi titulus, azaz Keresztelő Szent János születése. Az ortodox kézre jutott magyar görög katolikus anyatemplom titulusa Szent Ilona és Konstantin lett.

A magyarcsügési templom nagyon nehéz körülmények között épült fel. A templom törénete elég érdekesen alakult. Magyarcsügés közigazgatásilag Palánkához tartozott és tartozik, ma is. Hivatalos ügyeiket a falubeliek ott intézik Palánkán. A jelenlegi templom története a következőképpen alakult. Mivel a falu római katolikus híveinek nem volt temploma, csak egy harangláb, ahol alkalomadtán szentmisét mutattak be, oda gyűltek a római katolikusok. Kosza István gyimesfelsőloki plébános idejében, aki az egyházközséget is filiaként ellátta, vetődött fel a templomépítés gondolata. Sajnos az állami hatóság nem adott erre engedélyt.
1960. április 26-án Györgyicze Péter és felsége Virág, akik magyarcsügési lakosok voltak, elmentek a Palánkai Hivatalhoz, és engedélyt kértek ház építésre. A fent említett dátumon, megkapták az engedélyt, ház építésére. Sikerült is kalákában a házat felépíteni, és mután felépült, átadták, a katolikus közösségnek, hogy ott végezzék a szentmiséket. 1961. szeptember 10-én kelt végrendeletben, melyet maga Györgyicze Péter írt, Kosza István gyimesfelsőloki plébános jelenlétében, úgy rendelkezik, hogy a felépült házat, és a vele járó földterületet, az egyházközségnek adományozza, egyetlen kikötése volt csupán, hogy a birtokot, a halála után a felesége, Virág néni fogja rendezni, miután ő is meghal, teljesen az egyházközség tulajdona legyen. Amikor a rendszer enyhült, a templomhoz egy kis tornyot emeltek, és sekrestyét építettek.
A templom fából épült és jelenleg bádoggal van fedve, 88m2. A főoltár fából készült. A szembe miséző oltár mérete 1,95 m magas és 1,7 m széles. Egy fából készült Processziós (körmeneti) kereszt, keresztúti képek, egy fából készült kb. 1 m magas Szent Antal szobor, egy gipszből készült Jézus Szent Szíve szobor, melynek mérete 80 cm, egy gipszből készült Lourdes-i Szűz Mária szobor, melynek mérete 80 cm, egy főoltárkép, melyen Keresztelő Szent Jánost látjuk, amint a Jordán folyóban megkereszteli Jézust (a kép mérete 132x80 cm), képezik a templom belső berendezését.
A toronyban két harang van jelenleg: egy harangnak nincsen neve, 1928-ban öntötték, súlya 48 kg, magassága 46 cm, átmérője 37 cm. A másik harangot Budapesten öntötték, 15 kg, magassága 20 cm, átmérője 21 cm. Mindkettőt Kosza István plébános hozatta valahonnan. P. Benedek Domokos András ofm plébános atya idejében, azaz 1969-ben Boldogemlékű Márton Áron püspök úr 5.000 lejes segélyben részesíti a magyarcsügési római katolikus híveket, mely összegből a templom külső vakolását, valamit új nyílás-zárok felszerelését fedezik. A szegénység miatt ugyanis nem tudták a munkálatokat teljesen befejezni. Salamon Antal címzetes esperes plébános idejében (1978-2014) végeztek kisebb nagyobb javításokat a templomon. A templom teljes felújításának 2015. decemberében, Corbu Krisztián és Györgyicze András egyháztanácsosok idején fogtak neki. December 6-ára készítette el az új ablakokat Gerczuj Julián Károly mester és egyházgondnok, és felsége Tünde. A felszerelésben segített Csilip Tibor egyháztanácsos és Corbu Krisztián egyháztanácsos. 2016. február 8-13. közt a templom teljes belső felújítását végezték el. A munkálatot csíkszenttamási mesterek végezték. A munkálat díját a hívek önzetlen adományából fizették ki. 2017. április 27-29. között a kosteleki asztalosmesterek közreműködésével a templom tornyát újították fel, majd május 15-19. között a templom külső feljavítását végeztük el ditrói mesterek segítségével, és a hívek önzetlen támogatásával. 2017. május 26-án a bérmálás alkalmával Jakubinyi György érsek atya megáldotta a felújított templomot.
Magyarcsügést ellátó plébánia Kóstelek, a Keresztelő Szent János filia , a XII. Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot a mikoújfalusi születésű Málnási Demeter plébános végzi. Búcsús ünnepét Keresztelő Szent János születésének napján tartják:június 24. Örökös szentségimádási nap: október 2. Az egyházközségben nincs fizetett kántor. Alkalom adtán, amikor az idő és a lehetőség engedi Csilip Edit kosteleki származású, de Csíkszeredában élő, zenekonzervatóriummal rendelkező kántornő segítségét vesszük igénybe. A harangozói és templomi szolgálatot Corbu Simona látja el. Szentmisék Magyarcsügésen: adventi, nagyböjti, húsvéti időben minden vasárnap; évközi időben pedig kéthetente. Az időpont déli 13-óra.

Forrás: Domus Historia

Fotó: Páll Gellért.